Pecznyík Pál. Hála, hogy kihívtál!

Világ Teremtője, dicsőséges Isten,

Te vagy egyedül, ki minden szívet ismer.

Hála, hogy kihívtál, családomból engem,

hogy örök életre tarthasd meg, a lelkem!

Nem volt könnyű nékem, családtól megválnom,

a széles út helyett, keskeny úton járnom.

Család felől jött sok kísértés és próba,

ne járjak templomba, csak úgy hébe - hóba.

Egyre gyorsabb tempót, diktál ma az élet,

töltsek el hasznosan, mindennapot, évet.

Mert életem rövid, közel a földi cél,

egy nap majd rám borul, koporsó-szemfödél.

Lám, vér-rokonságom, így csábított engem,

de nem számolt azzal, elkárhozhat lelkem!

Jó, hogy nem hallgattam, véreim szavára,

és átléptem hittel, az üdv talajára.

Amióta üdvnek keskeny útján járok,

lelki szemeimmel, síron túlra látok.

Látom azt dicső új földet, új hazát,

Jézussal juthatok abba, a légen át.

Múlandóból abba, nem kell semmit vinnem,

lelkem így boldogan távozhat el, innen.

Istenem köszönöm, drága hívásodat,

nem vontad meg tőlem, lelki áldásodat.

E látható földhöz, nem vonzódom többé,

dicsőséges arcod láthatom, örökké!

Celldömölk

2011. VII. 24.

------------------------------------------------------------------

Az imádság egy kapu!

Melyen át egy magasabb világba érünk.

Imádság nélkül nincs újjászületés, bűbánat, megszentelődés. Örök élet,

Imádság nélkül nincs vigasztalás, nincs csoda, nincs ÉLET!

Az ima során leomlik a válaszfal az énünk és szívünk vágya között.
Az imában tüzet fog a szív, ahol parazsa nekem, fénye másoknak szolgál.
Az ima ideje csak látszólag hasztalan: időt adtunk Istennek.
Az ima az élet forrása: egymással is, Istennel is.
Az ima bátor kilépés önmagamból és mosolygó engedelmesség.
Az ima a tárgyak birtoklójából a Szentlélek tulajdonává tesz.
Az ima energiaforrás.
Az ima a legrövidebb út Istenhez.
Van reggel öt perced?
Van délben tíz perced?
Van este tizenöt perced?
Reggel kérd meg az Urat, adjon lendületet a napodnak, gyújtsa be a rakétáidat!