"Bizony elrejt engem az Ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében". Olyan jó ez a szó, hogy "eltakar". Amikor valaki megtapasztalta a bűnbocsánat örömét, akkor értette meg, mit jelent ez, hogy "eltakar". Nem látja Isten a bűneimet, nem látja, amit ma vétkeztem ellene, mert Krisztus vére eltakar. Elrejt a veszedelem elől és eltakar az ítélet elől.

-----------------------------------

"Sziklára emel fel engem. Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, akik körültem vannak, és én az Ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak." Milyen jó dolog az, hogy benne vagyok egy védett sátorban, Isten szeretetében. Ott lehet zengedezni és énekelni. Olyan jó az, amikor a szívem belül énekel. Ha elszakadok az Úrtól, elhallgat belül a szívem és nagyon sokszor a szájam is elhallgat olyankor. Csak az Úr közelében lehet igazán szívből, örömmel énekelni. Nem dalolni,mert azt sok helyen lehet, az Úr házán kívül is. De énekelni, örömmel, csupán az Úr házában lehetséges a hívő szívnek!!

-----------------------------------

A Zsoltáríró azt kérte: "Hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében". Elmondta azt is, mit ad az Ő háza. És most a második kérést mondja el, - mert az egy kérésből kettő lett - "Hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az Ő templomában." Később elmondja: "Az én orcámat keressétek! A Te orcádat keresem óh, Uram!" Mit jelent

Isten arca? Emlékszünk, Mózes is kereste Isten arcát. Azt mondta: "Ha a Te orcád nem jár velünk, ne vígy ki minket e helyről." (2Móz 33,15). Keressük-e mi Isten ránk néző arcát? Gondoljunk arra, milyen nagy vággyal mondja itt Dávid: "Egyet kérek az Úrtól", és a második fele a kérésnek, "Hogy nézhessem az Úrnak szépségét, és gyönyörködhessem az Ő templomában."

Isten elrejtheti előlünk arcát, vagy pedig én fordulok el tőle, és úgy gondolom, elrejtőzött az Isten. Ez a kérdés, Ő, vagy én? Jézus Krisztusról tudjuk, hogy tegnap és ma és örökké ugyanaz. A nap is ragyog az égen, csak én fordítom el arcomat tőle. Nagyon sokszor nem Isten rejti el arcát, hanem én bújok előle. A Biblia így mondja: "Akikben e világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe." (2Kor 4,4). A világ istene, a bűn vakította meg szemeinket. Nem Isten rejtette el orcáját előlünk. Már a Biblia első lapjain találkozunk a bújó emberrel és a kereső Istennel.
------------------------------------------------

Uram, olyan jó, hogy teljes szívvel ezt az egyet kérhetem Tőled.

Tudod, hogy semmi más vágya nincs a szívemnek, az életemnek, csak az, hogy

Veled teljes közösségben élhessek ezen a földön, hogy egyre jobban láthassalak, és hogy beteljesedjék rajtam az ígéreted, hogy "Őt nézvén, változunk át".

Köszönöm Úr Jézus, hogy ez az egyetlen útja annak, hogy megtisztuljon, megszenteltté, ragyogóvá legyen a hívő életünk. Kérünk, taníts meg lelkünk szemeivel

Téged nézni, gyönyörködni benned, hogy meghallgasd a szívünk kéréseit. Ámen.

------------------------------------------------------------