És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a
közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben. (Csel 2:41-42)
A közösség elkötelezettséget
igényel.
Csak a Szentlélek képes arra, hogy a hívõk között igazi közösséget hozzon
létre, de azután annak építéséhez a mi döntéseinket és elkötelezettségünket
használja fel. Pál ezt a kettõsséget így fejezi ki: Igyekezzetek megtartani a
Lélek egységét a békesség kötelékével (Ef 4:3). Isten erejére és a mi
igyekezetünkre is szükség van az igazi közösség kialakulásához.
Sajnos nem úgy születtünk, hogy értenénk hozzá, hogyan lehet ilyen közösséget
építeni. Az
Újszövetség azonban sok helyen tanít erre. Pál ezt írta pl. Timóteusnak: Ezeket
írom néked... hogy tudd meg, mimódon kell forgolódni az Isten házában, mely az
élõ Isten egyháza (1Tim 3:14-15)
Ha belefáradtál már a felszínes közösségbe és szeretnél tenni valamit annak
érdekében, hogy valódi, szeretet-közösség épüljön körülötted a gyülekezetedben,
légy készen arra, hogy nehéz döntéseket hozz és kockázatokat vállalj - Isten
igéjére figyelve.
1. A közösség építéséhez ÕSZINTESÉGRE van szükség.
Könnyebb
ignorálni a problémákat, vagy túl nézni rajtuk, mint szeretetben feltárni,
elmondani az igazságot. A legtöbb embernek nincs senkije, aki szeretné õt
annyira, hogy megmondaná neki az igazságot, s így tovább halad az önpusztítás
útján.
Pál ezt tanácsolja: Atyámfiai, még ha elõfogja is az embert valami bûn, ti
lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídség lelkével. (Gal 6:1) Azért
levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az õ felebarátjával, mert
egymásnak tagjai vagyunk. (Ef 4:25) (A gyülekezeti közösségen belüli problémák
kezelésére egy gyakorlati példát találunk az 1Kor 5-ben.)
Ha a konfliktusokat sikerül jól megközelíteni és megoldani, közelebb kerülünk
egymáshoz - ez így van minden emberi kapcsolatban - a házasságban, a barátok
között, vagy a gyülekezetben. Az ige ezt mondja: Aki megfeddi az embert, végre
is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvû. (Péld 28:23)
Nem jogosít fel azonban ez senkit durvaságra, tiszteletlenségre. A
meggondolatlan beszéd nem gyógyít, hanem inkább sebeket okoz. Az ige arra
tanít, hogy szeretettel szóljunk egymáshoz, mint egy nagy család tagjai. Az
idôsebb embert ne dorgáld meg, hanem intsed mint atyádat; az ifjabbakat mint
atyádfiait; A idôsebb asszonyokat mint anyákat; az ifjabbakat mint
nôtestvéreidet, teljes tisztasággal. (1Tim 5:1-2)
2. A közösség építéséhez ALÁZATRA is szükség van
A
büszkeség falakat húz közénk, az alázat pedig hidakat épít. A közösségben a
megfelelõ öltözék az alázatos lelkület. Mindnyájan pedig egymásnak
engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek
ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád. (1Pt 5:5)
2. A közösség építéséhez ALÁZATRA is szükség van
A
büszkeség falakat húz közénk, az alázat pedig hidakat épít. A közösségben a
megfelelõ öltözék az alázatos lelkület. Mindnyájan pedig egymásnak
engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek
ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád. (1Pt 5:5)
3. A közösség építéséhez FIGYELMESSÉGRE is szükség van
A
figyelmesség azt jelenti, hogy megértem a másikat, különbözõségünket, türelmes
vagyok iránta. Az ige arra tanít, hogy ne magunknak kedveskedjünk.
Mindenikünk... az õ felebarátjának kedveskedjék, annak javára, épülésére. (Rm
15:1-2) Azt is elvárja, hogy Isten gyermekei gyöngédek legyenek, teljes
szelídséget tanúsítván minden ember iránt. (Tit 3:2)
Minden közösségben vannak "nehezebb" emberek. Isten kölcsönösen
javunkra adja ezt a helyzetet is. Mint a családban, úgy az igazi közösségben is
ezt kéri tõlünk: Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a
tiszteletadásban egymást megelôzôk legyetek. (Rm 12:10)
Nem azért tartozunk össze, mert hasonlóak vagyunk, hanem mert Isten családjába
tartozunk: egy család vagyunk.
4. A közösség építéséhez MEGBÍZHATÓSÁG szükséges.
5. A közösség úgy épül, ha rendszeresen találkozunk.
A rendszeres látogatással
tápláljuk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése