2013. január 7., hétfő



Túrmezei Erzsébet:
"IMÁDKOZZUNK, TESTVÉREK!
” Afrikából Európa felé útban a gép.
Luanda fölött viharba kerül.
Villámok cikáznak szüntelenül, és egyre mennydörög.
Új és új leszállási kísérlet. Egyik sem sikerül.
S a gép többször nagyot zuhan.
"Nyugalom! Nincsen ok az aggodalomra!"
- hullnak a rémült szívekre bizonytalan, erőtlen biztatások.
Bekapcsolják a harsány beat-zenét, felszolgálják a legerősebb italokat.
És a légikisasszony szétosztja a tenger felett a mentőöveket.
Percről-percre nő a félelem.

Lelkészházaspár ül a gépen, s az asszony odasúgja hirtelen:
"Most már nincsen több mondanivalójuk. Nekünk sincs?"
A férfi feláll csendesen: "Imádkozzunk, testvérek!"

"Köszönöm!" - nyújtja kezét a pilóta, amikor Las Palmasban földet érnek.
Sokszor úgy éreztem, rajta vagyunk mi mind, minden világrész minden embere,
ezen a veszedelembe, viharba került gépen.
Egész világunk rajta van. Kiszállni nem lehet, s talán leszállni sem.

"Nyugalom! Nyugalom!" Kábító italok és zsongító zene...
De a szíveken félelem-bilincs. És valamit mondani kellene...
Bent egy titkos hang kérdez csendesen: "Most már nincsen több mondanivalójuk.
Nekünk sincs? Nekünk sincs? Nekünk sincs?!"

Most, amikor a pillanatok öröklétet érnek, van-e aki feláll, és elkiáltja
a viharokkal küzdő világ-gépen: "Imádkozzunk, Testvérek!"?
-------------------------------------------------

A gondolat ereje.

A szó a gondolat öltözéke,
Ha felhangzik, érti az emberek nemzedéke.
A fül az a kiskapu, melyen ha bebocsátják,
A szívükben megpihen, s leveszi ruháját.
Ha a szó ismét meztelen, munkába áll nesztelen,
S ha elég tiszta a gondolat, elűzi a gondokat.
Hát legyen minden gondolatnak fehér a palástja,
Hogy aki beengedi, biztosan meglássa.
Meglássa azt, amit eddig csak sejtett,
Hogy szívében lakik az Isteni Gyermek.
----------------------------------------------------------

O M.

Az Úr az én pásztor-OM.
Mindig hozzá imádkoz-OM.
Nincs ebben az életben más feladat-OM,
Mint szeretni Őt, s magamat megvallan-OM.
Hitemben Uram, többé nem paráználkod-OM,
Nem ölök többé, hisz testvéreimet nem bánthat-OM.
Ami nem az enyém, azt el nem lop-OM.
Nem szólok hazugságot, hisz nincs rá ok-OM.
Nem kívánom másét, mert nagy az én vagyon-OM,
Nem is ítélkezem, így nem lészen bánat-OM.
Amim csak van, mindenem átad-OM,
Hogy tiszta legyek, mire testemet elhagy-OM.
------------------------------------------------------------------

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése