2013. január 13., vasárnap



Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg. Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé.
Zsoltárok 103, 2-5 - Új ford.

Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
Zsoltárok 9, 12 - Károly ford.


Jézus ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog, és mindenki, aki él és hisz énbennem, semmiképpen nem hal meg a (világ)korszakban: hiszed-e ezt?
János 11, 25-26 - Vida ford.
Keresés a bizonyságtételek között


Mentsétek meg a nincstelent és a szegényt, ragadjátok ki a bűnösök kezéből!
Zsoltárok 82, 4 - Új ford.
Dávid újra megkérdezte az Istent, és az Isten azt felelte neki: Ne vonulj közvetlenül utánuk, hanem kerüld meg őket, és a szederfák irányából támadj rájuk. És ha majd lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor vonulj ki a harcra, mert előtted megy az Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát. Dávid úgy tett, ahogyan az Isten megparancsolta neki, és vágták a filiszteusok seregét Gibeóntól Gézerig.
I. Krónika 14, 14-16 - Új ford.
Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
János 1, 1-4 - Károly ford.

Az Úrnak lelke van és rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat, hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét.
Lukács evangéliuma 4, 18-19

Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!
Máté evangéliuma 28, 19-20

-------------------------------------------------

Fegyverünk az imaélet  2Korinthus 10,1–11
Vélemények kereszttüzében élünk. Kire hallgatunk? A hangosabbra? A
divatosabbra? A hatalmasabbra? Arra, akitől úgy gondoljuk, függünk?
Avagy igyekezünk egyesíteni életünkben a vélemények sokféleségét? Esetleg
nem hallgatunk senkire sem? Mindennek és mindenkinek képtelenek vagyunk
ugyanis megfelelni. Az Úr Jézus egyenesen azt mondja, hogy a véleménykülönbségek,
sőt a minket érő sértegetések természetes velejárói annak,
hogy az igazságban járunk: „Jaj, amikor jót mond rólatok minden ember, mert
ugyanezt tették atyáik a hamis prófétákkal!” (Lk 6,26) Válasszuk Atyánkat, aki
Krisztus által félreérthetetlenül bizonyította szeretetét, kegyelmét (Róm 5,8)!
Hallgassunk azokra, akik hozzánk hasonlóan Krisztus vérén megváltott emberek!
Pál apostolt a korinthusi gyülekezet egynémely látogatója és mások is bírálattal
illették erélyes vagy éppen erőtlen fellépése, sőt testi megjelenése miatt
is. Másfelől Pál határozottan intette, sőt büntette az engedetlenkedőket.
Olyan összeütközésről van szó, amelyet lehetetlen kibogozni, hacsak nem áll
rendelkezésre olyan mérce, amellyel minden vélemény megvizsgálható. Ez a
mérték a Biblia és annak Lélekre figyelő, imádságos értelmezése. A Biblia arra
tanít, hogy létezik szeretetből fakadó figyelmeztetés, így a Lélek embereként
el kell fogadnunk, ha így intenek bennünket, de némaságunkkal egyetlen
bűnös vétkét sem kisebbíthetjük (Fil 2,1; 3Móz 19,17).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése