A missziómunka terhei 2Korinthus 1,8–11

A missziómunka nem könnyű, Pál apostol idejében sem volt az, és ma is

megvannak a nehézségei. Minden helynek vannak jellegzetességei és sajátos

terhei. Olykor az emberek keménységével kell szembenézni, máskor anyagi

nehézségekkel vagy a támogatottság hiányával, mert hiányzik az áldozatkészség

a testvérek szívéből. Az is megtörténik, hogy a missziómunkás saját

magában is csalódik, és elkeseredés környékezi. Mindezekben Pál megtanulta,

hogy nem bízhat önmagában, képességeiben, ügyességében, szónoki tehetségében,

egyedül csak Istenben. Amikor önmagamban vagy emberekben

bízom, előbb-utóbb csalódás ér.

Pál apostolt ezek a terhek nem hátráltatták a munkában, hanem a nehézségek,

amikkel szembetalálta magát, a hitben való mélyebb meggyökerezést

eredményeztek. A missziómunkának sokféleképpen lehetsz résztvevője, aki

vállalod a rád eső részt, terhet, vagy lehetsz csupán szemlélője, aki esetleg

még kritikával is „hozzájárulsz”. A korinthusiakról Pál ezt írja: „mivel ti is segítségünkre

vagytok az értünk mondott könyörgéssel” (11. v.). Ha az Úr kérdez,

hova sorolod magad?

------------------------------------------------------

„Oldd le sarudat...” 2Mózes 3,1–14

Valamikor még érdekelte Mózest Izrael fiainak sorsa, sőt olyan buzgó

volt, hogy meggondolatlanságában, hirtelenségében gyilkosságot is elkövetett.

Az a „saru” azonban már rég elkopott, és ő csupán egy egyszerű pásztor,

aki vigyáz a juhnyájra. Más „saruban” jár most, más a fontos számára.

Negyven év múlva Isten felkeresi Mózest a puszta magányában, a Hóreb hegyénél,

és megszólítja az égő csipkebokorból: „Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat

a lábadról” (5. v.). Az Istentől való új feladathoz, új megbízáshoz „sarut” kell

cserélni.

Te milyen „saruban” jársz? Hallottad Isten megszólítását? Feladattal akar

megbízni, mint ahogy Mózest is. Mikor új feladatokról van szó, gyakran

megtörténik velünk, hogy úgy teszünk, mint Mózes: megriadunk. „Ki vagyok

én?” – jön a válasz, és soroljuk a kifogásokat. Nem is tudna az Úr olyan

embert felhasználni, aki magát alkalmasnak találja, mert igaz az, amit Pál

apostol megállapított: „amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 12,10).

Tőlünk csak annyit vár, hogy legyünk engedelmesek, és ne felejtsük el ígéretét:

„Bizony, én veled leszek.” Oldd le ma régi „sarudat”!

Nincs időd, hogyha az Úr hív, igéje, ha szól hozzád?

Túl sok, ami kötve tart még: Jézus hiába vár rád?

Ó mi gyorsan jöhet hozzád égi követ a mennyből!

És ütött már a végórád: válnod kell majd e földről.

 

  

-----------------------------------------------------------------------------------

AZ UR VEZET. LUKÁTSI VILMA.

Emlékezzetek! És mintha csak tegnap történt volna,                                                                                  Halljátok meg ismét az elhívást! És dobbanjon rá ismét szívetek,                                                                        Ne kívánjatok soha, soha mást! Akármi lesz…                                                                                             

 Az Ur vezet… Az elhívás nem sima útra szólt.                                                                                                       

És nem vert nektek hidat a vízen. A víz, víz maradt, az élet-élet,                                                                        

  De járni tanított a tengeren… A víz felett…                                                                                                    

  Az Úr vezet… Szürke, nehéz köd borult reátok,                                                                                               

Sokan inognak,sokan elesnek. Testvéreim!De ti álljatok meg!                                                                            

 Mert rajta kívül bármit is kerestek Kudarcba full…                                                                                         Vezet az UR… Higgyétek el és ma még erősebb                                                                                        Legyen bennetek a drága tudat, Hogy bármily sötét köd is száll reátok                                                           Egyszer előtör izzó sugárral, S akit elhívott szent hívással                                                                           Boldog lesz ,hogy nem lett hűtelen  Mert vezet az UR …                                                                       Vezet… szüntelen…