Dalszöveg

Jézus útján járjunk, s el nem tévedünk
Jézus útján járjunk, s el nem tévedünk
Kövessük őt, hogy révbe érjen végül az életünk
Hogy el ne tévedjünk!

Leszállott a mennyből, közénk érkezett
Semmi rosszat nem tett, de értünk szenvedett
Kövessük őt, hogy tiszta maradjon lelkünk és szívünk
Hogy el ne tévedjünk!

Mindnyájunkért önként a kínhalálba ment
De feltámadt a sírból, új életre kelt
Kövessük őt, hogy bűneinkből feléledjünk
Hogy el ne tévedjünk!
Jézus útján járjunk...

 -------------------------------------------------------------

Re:Túrmezei Erzsébet versek

Túrmezei Erzsébet: A fületlen bögre

Ma este elmosogattam éppen nyolcra,
rakosgattam fel a bögréket a polcra.
Kettő van fületlen, de elölről szépek,
egészen olyanok, mint a többi épek.
Csak a fületlen részt hátulra kell tenni,
nem kell azt a hibát úgy szemügyre venni.

Most jut az eszembe sok felebarátom…
Ha képletesen fületlennek látom,
úgy teszem-e őket életem polcára,
hogy ne lássak mindig arra a hibára?
Mert, csak ha így térek egykor nyugovóra,
akkor tesz el engem az igazságos Isten,
ahogy a bögréket rakosgatom itt lenn,
a mennyei polcra nagyirgalmú szemmel,
hátrafelé az én letörött fülemmel.

Naplózva

"Csak vezess Uram végig, és fogd kezem..." /RÉ 462/

Túrmezei Erzsébet versek

 Mozgósítás   

Fussatok, rémülettől holtra dermedt,
őrizők, fussatok a főpapokhoz!
Dadogjátok el nekik fogvacogva,
mi történt! Talán lesz elég aranyuk
megvásárolni a nyelveteket,
hogy a húsvéti hír tovább ne fusson.
Vagy az örömhír szélsebes futását
senki se képes megállítani?!
Már Magdaléna fut a szürkületben
vak rémülettel az apostolokhoz:
„Üres a sír! Elvitték az Urat!”
Aztán ők futnak kifulladva versenyt,
hogy lássanak elárvult lepleket,
az üres sírban, mint néma tanúkat,
és ébredező hittel higgyenek.
Magdaléna találkozik Vele,
átszegezett lába elé borulhat,
s futhat a rábízott szent üzenettel.
S futnak, feledve a gyászt, keneteket,
futnak az örömmondó asszonyok.
S az estében Jeruzsálem felé
fut boldogan az Emmausi kettő.
Szent mozgósítás: századokon és
ezredeken át futni a jó hírrel!
Krisztus győzött! Krisztus feltámadott!
Fussak én is? Hová, Uram, kihez?
Kihez bűneiben vagy bánatában,
kihez könnyeiben, vagy közönyében?
kinek hirdessem, hogy élsz,
hogy velünk vagy,
feltámadott, diadalmas Segítő!?
hogy szereteted, irgalmad, hatalmad
tegnap, ma és örökké ugyanaz!
Hisz találkoztam én is Teveled!
Nekem is szól mozgósító parancsod!
Húsvéti híradó vagyok. Futok!  [Túrmezei Erzsébet]