Zsoltárok Könyve I. rész
Az Ószövetségi ember
hitvallása. Tóráh=tanítás, útmutatás, eligazítás. Mindig alapkövetelmény volt
(Mózes óta) a tóra szerinti élet, melyet siker koronáz meg.
A zsoltár alapgondolata már
Józsué könyvében kimutatható. Kérdés, hogy a nép életében mikor válik fontossá
a tóra felismerése.
Előbb a szent sátor, a
kultusz, az áldozatok sokfélesége, majd később a kultuszhelyek, Jeruzsálem (a
templom) fogja össze a szövetséges népet. Csak kevesen értik a tórát, mint
Jahve szövetségét és üdvtervét. Pedig Jeremiás is arra inti a népét, hogy ne bízzon
vakona templomban.
A tóra fontosságát akkor
érzékelte a nép, amikor megszűnt a templomi kultusz, elpusztult a templom,
elveszett az ígéret földje. Idegen földön, idegen népek között, idegen szokás
és kultúra között a prófétai szó a tóra. Az ige fáradhatatlan tudatosításával
tartotta meg a szövetséges Isten a szövetségében a maradékot. Ekkor
keletkezhetett a zsoltár.
1-3 vers az Isten
szövetségében élő ember életét, sorsát, Istenhez való viszonyát mutatja be.
A Didakhé szerzője is erre a
kétféle útra világít rá: „Két út van, egy az életé, egy a halálé, a két út
között pedig nagy különbség van. Az élet útja ez: először, szeresd az
Istenedet, aki teremtett téged, másodszor szeresd felebarátodat, mint
önmagadat…” (Didakhé 1:1-2a)
„Boldog”: a teremtés céljának
megfelelő élet titkára, lényegére mutat rá. Boldog, aki megmarad Jahve
szövetségében (semmi nem téríti el).
1. vsz: A perfektumok a
következő magatartás kifejezői: sohasem indul el, sohasem állott meg, sohasem
foglalt helyet. MÓSÁB=tartózkodási hely (nem szék)
2. vsz: A fogságban voltak
olyanok, akik az új életkörülmények között is állhatatosan ragaszkodtak a
tórához. Éjjel-nappal ismételgették, hogy a szolgálatukat mind hívebben tudják
teljesíteni.
3. vsz: Jeremiás 17:8
hasonlata: Az élő víz mellé ültetett fa. Palesztína, Mezopotámia vízen szegény
terület. Peleg majim: olyan élő víz, melyet mesterségesen táplálnak (csatorna,
vizes árok). Mezopotámiában híres csatornarendszer volt. Isten szövetségében
élő ember élete állandóan gyümölcsöző élet.
4-6 vsz: az Isten
szövetségéből kiszakadt ember életének sorsát ismerteti
Isten szövetségén kívül élők:
Gyökértelenek, terméketlenek, gyümölcstelenek. Elszakadtak az élet forrásától.
4.vsz: Polyva: széthordja a
szél. A felcsépelt gabonát szórólapáttal feldobták szél idején. A mag
visszaesett, a polyvát elvitte a szél.
5. vsz: Nem maradhatnak Isten
kötelékében a bűnözők a vétkezők. Mispát: Isten szövetségi rendje. Egyik
mozzanat az ítélet. Napirenden volt a fogságban a kiszakadás a szövetségből, a
gyülekezetből, az ősi hagyományokból.
6. vsz: Igazak: caddíkim: Ez
nem a bűn nélküliséget jelenti. Viszonyfogalom. Azok az igazak, akik az Isten
szövetségi rendjében, teljes odaadással igyekeznek élni, szolgálni.
Összegzés: Tudja az Isten az
igazak útját. Ezeket tartja számon az ÚR, ezek megmaradnak, mert megőrzi őket.
Ők alkalmasok a rájuk váró feladat teljesítésére. Legyen ez nekünk is
hatvallásunk.
Napi gondolat:
„Boldog az- az ember, aki nem jár gonoszok
tanácsán, a bűnösök útján meg nem áll, és a csúfolkodók székében nem ül.” (Zsoltárok 1:1)
A bűnben elesett
emberek közé hozza Isten a boldogságot. Ezt Isten adja, de kérése is van hozzá.
Gonosz tanács, bűnös út, csúfolkodók széke nem lehet az embernek állomása.
Isten törvényt, útmutatást adott. Őt követve boldogságot él át az ember.
Nélküle nincs boldogulás, nincs eredmény, nincs gyümölcs.
Mit keresünk
életünkben? Isten adja, hogy boldog emberek tudjunk lenni Jézus Krisztusban.
Keressük az Ő útmutatását, tanácsát. Ámen.
Imádság:
Boldogságnak Atyja Hozzád kiáltunk.
Életünkben oly sok boldogtalanság, keserűség, bánat van. Adj erőt, hogy Tőled
eltávolodva tőled, vezess bennünket arra az útra, melyet kijelöltél számunkra.
Áldj meg mindnyájunkat. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése