A Szentlélek gyümölcse: a türelem Jakab 5,10–11

Az életben szinte mindenhez szükséges a türelem. A munkához, a tanuláshoz, a sporthoz, de a bibliaolvasáshoz is – általában a hitélethez –, és el ne felejtsük: a szenvedéshez. A Bibliában a türelem egyfelől az emberközi kapcsolatokban, másfelől a nyomorúság, a baj elviselésében jelenik meg. Cselekvőleg vagyunk türelmesek, ha az akadályokat leküzdve százszor is újrakezdjük, amit elhibáztunk. Szenvedőleg vagyunk türelmesek, ha kedvezőtlen körülmények közt sem esünk kétségbe, vagy uralkodunk magunkon, eltűrünk, elviselünk valamit. Ennek különösen értékes változata az, amikor elhordozzuk a mienktől eltérő nézeteket, magatartást, még ha ez az eltűrés kisebb-nagyobb gyötrelmet okoz is nekünk. A földi élethez és az üdvösség elnyeréséhez egyaránt nélkülözhetetlen a türelem, ezért biztat minket arra az ige, hogy „kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket” (Zsid 6,12). Példákként vehetjük a prófétákat, Jóbot, de mindenekfölött az Úr Jézust. S ha megkívántuk a sokoldalúan hasznos erényt, akkor könyörögjünk így: Atyánk, add meg nékünk a már megnyert Szentlélekhez szükségszerűen hozzátartozó gyümölcsöt, a türelmet is!

-,-,,,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,-

CSAK TE VEZESS!

Utunk ismeretlenben kanyarod,
célt és időt nem ismerünk.
De vigasztal a „Veletek vagyok!“
s bárhogy fenyegetnek a viharok,
csak Te vezess, Urunk, Te légy velünk!
Arno Pötch után németből
Túrmezei Erzsébet -

 

ELSŐ ÉS UTOLSÓ

Mintha minden napom a legelső volna,
új feladatokba vezetne, sodorna;
hisz a tegnap útja már mögöttem maradt,
vétke, mulasztása Jézus vére alatt.
Előre siettet mindig új kegyelme,
mintha minden napom a legelső lenne!
És mintha utolsó lenne minden napom,
végső lehetőség, utolsó alkalom…
Úgy váljék valóra, legyen terve tetté,
mintha soha többé holnap nem követné.
Hadd nézzek Istenem, minden új napomra:
mintha első lenne és utolsó volna.
Túrmezei Erzsébet