2012. augusztus 4., szombat




Zsoltárok XV.
Ki maradhat meg Istennél?

Kicsoda lakhatik szentséges hegyeden? A zsoltár az előzővel (14.) szoros kapcsolatot mutat. Lehet, hogy régen valamikor még egy zsoltár volt a kettő.
Azokat a követelményeket fogalmazza meg a próféta-író, melyek szükségesek a szent sátorban való lakozáshoz (papok lakhattak ott!). A 24. zsoltár és az Ézsaiás 33:14-16. a templomban megjelenőkről szól (gyülekezet, annak tagjai). Itt nem! A gyülekezet tagjai nem tartózkodhatta a szent sátorban, sem a szentélyben, nem lakhattak a szent hegyen. Ez a zsoltár nem liturgikus ének, hanem a papok felé hangzó prédikáció.

1. vsz: Kicsoda időzhet a sátorban? A szent sátorról van szó, melyet Dávid a Sión hegyére vitetett. Ebbe gyülekezeti tag nem léphetett, csak szolgálattevő pap.

2-5. vsz: Tiszta szív, tiszta száj, tiszta kéz. A válasz nem a kultikus tisztaságról szól, hanem a belső, lelki követelményekről. Ez nem etikai követelmény, hanem az Isten szövetségében élő ember lelki vonásai.

Napi gondolat:
„igazat szól szívében…nem rágalmaz nyelvével…nem vesz el ajándékot” (zsoltárok 15:2,3,5)

Az ember könnyen megkérdezi: Mit tettem a felsoroltak közül rosszul. Ki lehet pipálni, hogy szívemből igazat szóltam, nem rágalmaztam senkit, lefizetéshez ajándékot nem fogadtam el.
Ezzel a gondolkodással csökkentem, teszem értelmetlenné a zsoltáros próféta szavait.
Az Isten szövetségében élő ember életének a gyümölcse hogy ezek sem játszanak szerepet életében, de mások sem. Nem mondhatom más bűnre, hogy azt nem tudtam!
Adja a mi Urunk, Jézus Krisztus, hogy szívünk gondolata, szánk beszéde, cselekedetünk Krisztus szeretetét hirdesse mindenkor. Ámen.

Imádság:
Életünk gyümölcsét adó Istenünk! Köszönjük, hogy Te minden romlottságból fel tudod emelni gyermekedet.
Emelj fel Jézus Krisztusunk mindnyájunkat, hogy az élet jó gyümölcseit teremje szívünk, szánk cselekedetünk. Ámen.
-,-,-,----,-,-,-,,,



Úr a viharok felett Márk 4,35–41
A természeti elemek erői nem voltak ismeretlenek a tanítványok számára.
Tudták, hogy amikor vihar közeledik, akkor nekik a parton kell maradniuk,
nem vághatnak neki a tengernek, mivel nincs hatalmuk a viharral
szemben. Jézus azonban egy ilyen helyzetben küldi el tanítványait, hogy isteni hatalmát láthatóvá tegye előttük. Ha csak a partról szemléljük a tengert, és nem lépünk a küldetés útjára, nem merészkedünk ki a tengerre, akkor sohasem fogjuk megtapasztalni a minden akadályt legyőző krisztusi erőt. Hatalma van a természeti erők felett is. Nem csúszik ki irányítása alól sem a hullámzó tenger, sem a vihar.
Amikor elindulunk, talán minden rendben van, de amikor kimegyünk a
tengerre, akkor tapasztalhatjuk meg, hogy időközben hogyan változik a
helyzet: viharok és hullámok, vagyis próbák és kísértések jönnek. Kinek van olyankor hatalma valamit is tenni, amikor a hullámok átcsapnak a fejünk felett?
Valaki csendesen közeledik, akinek hatalma van a helyzet megoldására.
Az élet tengerén utazunk, ahol rémít és meggyengít egy-egy helyzet, de van
valaki, aki úr a körülmények felett is, és hatalmával csendet teremt.
Viharzó tengerünket csendesítsd le ma is hatalmaddal, Uram!
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése