Zsoltárok
XV.
Ki
maradhat meg Istennél?
Kicsoda
lakhatik szentséges hegyeden? A zsoltár az előzővel (14.) szoros kapcsolatot mutat. Lehet, hogy
régen valamikor még egy zsoltár volt a kettő.
Azokat a követelményeket fogalmazza meg a
próféta-író, melyek szükségesek a szent sátorban való lakozáshoz (papok
lakhattak ott!). A 24. zsoltár és az Ézsaiás 33:14-16. a templomban megjelenőkről
szól (gyülekezet, annak tagjai). Itt nem! A gyülekezet tagjai nem
tartózkodhatta a szent sátorban, sem a szentélyben, nem lakhattak a szent
hegyen. Ez a zsoltár nem liturgikus ének, hanem a papok felé hangzó prédikáció.
1.
vsz: Kicsoda időzhet a sátorban? A szent sátorról van szó, melyet Dávid a Sión hegyére vitetett.
Ebbe gyülekezeti tag nem léphetett, csak szolgálattevő pap.
2-5.
vsz: Tiszta szív, tiszta száj, tiszta kéz. A válasz nem a kultikus tisztaságról szól, hanem a belső,
lelki követelményekről. Ez nem etikai követelmény, hanem az Isten szövetségében
élő ember lelki vonásai.
Napi gondolat:
„igazat szól szívében…nem rágalmaz
nyelvével…nem vesz el ajándékot” (zsoltárok 15:2,3,5)
Az ember könnyen megkérdezi: Mit tettem a
felsoroltak közül rosszul. Ki lehet pipálni, hogy szívemből igazat szóltam, nem
rágalmaztam senkit, lefizetéshez ajándékot nem fogadtam el.
Ezzel a gondolkodással csökkentem, teszem
értelmetlenné a zsoltáros próféta szavait.
Az Isten szövetségében élő ember életének
a gyümölcse hogy ezek sem játszanak szerepet életében, de mások sem. Nem
mondhatom más bűnre, hogy azt nem tudtam!
Adja a mi Urunk, Jézus Krisztus, hogy
szívünk gondolata, szánk beszéde, cselekedetünk Krisztus szeretetét hirdesse
mindenkor. Ámen.
Imádság:
Életünk gyümölcsét adó Istenünk! Köszönjük,
hogy Te minden romlottságból fel tudod emelni gyermekedet.
Emelj fel Jézus Krisztusunk mindnyájunkat,
hogy az élet jó gyümölcseit teremje szívünk, szánk cselekedetünk. Ámen.
-,-,-,----,-,-,-,,,
Úr a viharok felett Márk 4,35–41
A természeti elemek erői nem
voltak ismeretlenek a tanítványok számára.
Tudták, hogy amikor vihar
közeledik, akkor nekik a parton kell maradniuk,
nem vághatnak neki a
tengernek, mivel nincs hatalmuk a viharral
szemben. Jézus azonban egy
ilyen helyzetben küldi el tanítványait, hogy isteni hatalmát láthatóvá tegye
előttük. Ha csak a partról szemléljük a tengert, és nem lépünk a küldetés
útjára, nem merészkedünk ki a tengerre, akkor sohasem fogjuk megtapasztalni a
minden akadályt legyőző krisztusi erőt. Hatalma van a természeti erők felett
is. Nem csúszik ki irányítása alól sem a hullámzó tenger, sem a vihar.
Amikor elindulunk, talán
minden rendben van, de amikor kimegyünk a
tengerre, akkor
tapasztalhatjuk meg, hogy időközben hogyan változik a
helyzet: viharok és hullámok,
vagyis próbák és kísértések jönnek. Kinek van olyankor hatalma valamit is
tenni, amikor a hullámok átcsapnak a fejünk felett?
Valaki csendesen közeledik,
akinek hatalma van a helyzet megoldására.
Az élet tengerén utazunk,
ahol rémít és meggyengít egy-egy helyzet, de van
valaki, aki úr a körülmények
felett is, és hatalmával csendet teremt.
Viharzó tengerünket
csendesítsd le ma is hatalmaddal, Uram!
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése