2012. augusztus 18., szombat



A legféltettebbet is add oda érte! Máté 19,16–26
A tanult vallásosság kelepcéjében találta Jézus ezt az ifjút. A hagyományok
tiszteletében nevelt érdeklődés és cselekedetek – amelyekkel bizonyára kivívta környezete elismerését – valójában egy olyan nagy nehezékké lettek rajta, amik miatt nem tudott szárnyalni a lelke. A tanítványokkal beszélgetve Jézus megjegyzi róla, hogy a gazdagsága miatt nem állt a követők közé. A nagy vagyonból jutott mindenre: teljesíthette a kötelességét a szülei felé, támogathatta a szükségben lévőket, és minden tekintetben tisztességesen élhetett. Olyan jó hírben állt, hogy
még azt is megkockáztathatta a kérdésével, ha netán lát benne a Mester valami kis fogyatkozást, hát nevezze meg – fiatalkora ellenére máris eltanulta a szenteskedők fortélyait. Mi rosszat lehet mondani egy ilyen nagyszerű emberről?
Félre ne értsük, a gazdagság nem rossz! Az a baj, amikor a vagyon kínálta jólétben elhitetjük magunkkal, hogy jók is vagyunk. Futótűzként terjed a tanítás, hogy az Isten szerinti kegyességnek egyfajta visszaigazolása a vagyon – a kegyességükkel is nyerészkedők szerettek mindig a tanítványok körül ólálkodni.
Az örök életet azok nyerték meg, akik mindent letettek, hogy Jézust követhessék. A Szentlélek Isten munkája az újjászületés, és nála „minden lehetséges”. Köszönöm, Uram, hogy követhettelek ma is. A segítségedre számítok mindig, mert megvallom, „nálad nélkül járni sem tudok”.
-,-,-,-,-,,-,,,-,-,-,-,-,-,-,-

Tisztulás a bűnökből 4Mózes 19
Egy zsidó kommentárban olvasom, hogy „ez a rendelet a legtitokzatosabb rítus a Szentírásban...”, és „még Salamon király az ő bölcsessége mellett is feladta azt a reményt, hogy megértse a vörös tehén szabályainak titkos értelmét”. Aki egy halott test érintése folytán tisztátalanná vált, azt bizonyára nemcsak a vallásos komolysággal végrehajtott ceremónia, de ennek az eljárásnak a praktikus, higiéniaihatása is újból alkalmassá tette a közösségi élet folytatására.
„Meg vagy-e tisztulva, újjálettél-e, / Tiszta vagy Jézus vére által?” – kérdezi egyik ébredési énekünk. „Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám” –mondta a szeretettel szolgáló készségével és a törvény szigorára rímelő határozottsággal
Péternek az Úr a vacsoránál, mert valóságos tisztaságot és tökéletesen
más, új életet csak tőle remélhet az ember. A lelki tisztaság nem vallásos igyekezetünk következménye, egyedül Jézus vére mossa le a bűn szennyét.
Az Újszövetség egyszerű tömörséggel mutat rá ennek az ősi rítusnak a valódi jelentésére! „Ha a tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, vagyis külsőleg tisztává tesz, akkor a Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől,hogy szolgáljunk az élő Istennek.” (Zsid 9,13–14) Úr Jézus, helyettem vállalt áldozatod hatása alatt szeretnék maradni ezen a napon is, hogy tiszta lelkiismerettel szolgálhassalak. Köszönöm bűneim bocsánatát, kegyelmedben megújuló életem mára rendelt feladatait és próbáit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése