NE VERD A SZAMARAT!
"Miért verted meg a te szamaradat immár három ízben? Ímé én
jöttem ki, hogy ellenkezzem veled, mert veszedelmes ez az út elõttem."
4Mózes 22,32
A harmadik figyelmeztetésnél már lefekszik a szamár. A mienk is sokszor lefekszik, talán ágyba,
talán kórházba, hosszabb idõre. Fekszik a szamár - és akkor is verem. Miért
kellett most ennek így lennie, a legnagyobb munkaidõben? Éppen olyan bolond
vagyok, mint Bálám, aki veri a fekvõ szamarat. Nem tudom, hogy fogsz egyszer
azért felelni, amit a testeddel csináltál? Isten azért adta a testünket, hogy
Õt szolgáljuk vele. Arra használod, arra hajtod, amire kaptad? "A ti
testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma. Ha valaki az Isten templomát
megrontja, megrontja azt az Isten" (1Kor 3,16-17). Ez a felindult
Bálám a szamarat akarja megölni. Isten angyala pedig azt mondja: "Ha most
ki nem tért volna elõlem, meg is öltelek volna téged." Neked még nem
szólalt meg a tested? Vagy süketebb, vagy Bálámnál? Az Úr megnyitotta Bálám
szemét. Ennek kellene megtörténnie velünk is. Egy életen keresztül visszaéltél
erõddel, képességeiddel. Amikor Bálám meglátta az Úr angyalát: "akkor
mégha jtotta magát és arcra borult." Isten nagyon régen várja, hogy
meghajoljon önfejû, makacs szíved. Bár meglátnád Isten angyalát, amikor nem az
Úr szerinti úton jársz. Bálám már visszatérne, de nem lehet. Utolsó
figyelmeztetés: "Menj el e férfiakkal; mindazáltal amit én mondok majd
néked, azt mondjad." Az engedetlen szolgával szemben lássuk meg az
engedelmes Fiút, Akit Isten angyalai erõsítettek, amikor élethalálharcot vívott
értünk a Golgota keresztjén. Az utolsó utadon te is megkapod majd az utolsó
erõsítést.
Mivel pedig ez a hit egyedül a belső emberen uralkodhat, ahogyan
Róm 10,10 mondja: "Szívvel hiszünk megigazulásunkra", és mivel egyedül ez a hit tesz igazzá. Azért nyilvánvaló, hogy a belső ember semmiféle külső cselekedettel vagy tevékenységgel egyáltalában nem lehet igazzá, szabaddá vagy üdvözültté,hit nélkül, és semmiféle cselekedet egyáltalában nem használ neki, ahogyan viszont egyedül a szív gonoszsága és hitetlensége miatt lesz vétkessé és a bűn ítéletre méltó szolgájává, melynek következménye , valamilyen külső bűn a cselekedet miatt.
Ezért minden keresztyén, elsőrendű gondjának kell lennie, hogy a cselekedetekről alkotott vélekedését nem elhagyva, de a hitet erősítse egyre inkább, és ez által növekedjék, és a cselekedetek követik, Krisztus ismeretében, aki érte szenvedett és feltámadt, ahogyan Péter 1Pt 5,10-ben tanítja, hogy semmi más nem tesz keresztyénné. Krisztus is, amikor a zsidók Jn 6,28-29 szerint megkérdeztek, mit tegyenek, hogy Isten cselekedeteit cselekedjék, akkor elutasítva a cselekedetek tömegét, amelyek távol álltak a hittől , amelytől azok csak úgy dagadtak, egyet írt elő nekik, mondván: "Az - az Isten cselekedete, hogy higgyetek abban, akit elküldött, mert őrá tette pecsétjét az Atya, az Isten."
-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,
A szarka (Ábelnek és Zsófinak!)
Peckesen lépked a fűben a szarka,
mert önmagát olyan nagyra tartja.
Mindenki hallja, ha a csőre cserren,
cinke is nézi, mi az, ami reccsen.
Máskor felröppen erkély korlátjára,
S nézi, mit vihet el. A tolvaj pára!
Tolla ugyan tarka, de biz furcsa fajta,
ha valami fényes, azt csőrébe kapja.
Tegnap ilyen tájban furcsa szarkát láttam.
Nem volt neki farka, pedig tolla tarka.
Jól szemügyre vettem, szemem-meresztettem,
észrevettem máris, hogy megnézi más is.
Szedte-vette szarka! Hova lett a farka?
Tán csak nem egy macska karmai közt hagyta?
Szegény madár billeg, aztán illeg-billeg,
tarka fajta szarkák közé nem illik, csak színleg! 2009. május 15. Guti
Tünde
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése