SZELLŐ RING, LEPKE SZÁLL…

 Lélegzem mélyen a bódító illatot,

álmomban várom a virágzó holnapot,

bársonyos szirmokon napsugár kacaját,

szorgalmas méhecskék vad, zsongó moraját.

Sárgában tündöklik élénk aranyeső,

jártában-keltében tarka erdő, mező,

kivirult, kizöldült fű, fa, virág, liget,

aranyló dombokon kis lovacska üget.

Szellő ring, lepke száll, messze nyúl az árnyék,

brekegő békáktól hangos már a zsámbék,

apró gyík kukucskál, jó lesz biz vigyázni,

gólya úr elrepül, azt kell még kivárni!

Eldobja ásóját a selymes kis vakond,

megnézi munkáját, nem lehet semmi gond,

dús réten őzgida gyorsan nagyot szökken,

veszélyt jelző szarka a sűrűbe röppen.

Zajos már az erdő, népe táncot járhat,

huncut szemű róka játszva ösvényt vághat!

NE MENJ VISSZA EMMAUSBA!

 Mondd csak, erre van Emmaus? Kérlek, testvér, vissza ne fuss!

Ne merülj búskomorságba, hitetlen csalódottságba!

Ne felejtsd el, mit itt láttál, Jeruzsálemben mit vártál!

Jézus Mester és Messiás! Róla írt így Ézsaiás!

Próféták már tudták, hogy jő Isten Fiaként Megmentő!

Ne menj vissza Emmausba! Ne öltözz át testbe, húsba!

Hiszen benned él a Király! Muszáj, hogy Őérte kiállj,

hirdetve az Ő országát, bűn-foglyoknak szabadságát!

Jézus meghalt mindenkiért, kereszten a vétkeinkért!

De harmad feltámadott! Úr Krisztusunk már nem halott!

Nyitva áll most az üres sír, szívünkbe új korszakot ír!

 2010. márc. 12. Guti Tünde