2012. május 17., csütörtök


A Szentháromság egysége

( Kövesdy Zsuzsa)
,,Kezdetben volt az Ige''. János evangéliumának első mondatában a Szentháromság egysége fejeződik ki. Az Atya, a Fiú és a Lélek egy: a Teremtés művéhez Krisztus születése visz közelebb, a Lélek kiáradása felragyogtatja a Megváltó tetteit, megértjük a felénk sugárzó isteni szeretetet. A világban szüntelenül körülvesz, megszólít, párbeszédben áll velünk Isten személyessége, melyet Krisztusban nyilatkoztatott ki.
Kezdetben volt az Ige: ez azt is jelenti, hogy a Teremtés első napját tekinthetjük az Ige, Krisztus születésnapjának is, a harmadik nap Krisztus föltámadása, a hetedik napon, a Teremtés befejezésekor pedig lelkünkben él a teljes Szentháromság. A Teremtés harmadik napja reménységünk hajnala is, ezért szól a vers az erdélyi templomokról. Krisztus szüntelenül eljön, jelen van a Teremtésben, ezért a Teremtés és Krisztus életének egybevetése összhangban áll a Szentírás szellemével. Az összeállítás első része a Teremtésről szól.

 Arra kérünk
Teremtés
(Hegedűs Bertalan)
A világot ki teremti meg,
Egyetlen magból ezer levelet?
A sejtésből a gondolatot,
Ködfoltból a ragyogó napot?
  
Iniciálé
( Papp Krisztina)
Mint virágzó tavaszi ajándék
Fehér bokor a hajnalfényben áll.
A Teremtésből egy iniciálét
Fellobbantson az első napsugár.

Kitáruló szirmok

( Karsay Kinga)
Isten ez volt: a halvány derengés
Az első nap hófehér falán.
Sejtelemből megszülető tett, és
Virág-tenger a lét hajnalán.
Egyetlen bimbó, teljes önmagába 
És kitáruló szirmok hármassága.

A hetedik napon

( Csepely Péter, Koncz Gábor)
A hetedik napon megpihent -
Így mondják. De élet-teli csend
Zúgott föl a rengetegből akkor,
Fények cikáztak forgó csillagokból,
S a réteket betölti szava,
Mint születő virágok illata.
E bőség végül önmagára ébred,
Rámutasson pontjára a Középnek.
Legyen látás, amely visszahajlik,
Fül, mely felfog szellőt, egy sóhajnyit.
Különválik érdes és a sima,.                                                                                     
   Szikla pattan, ha az ujj tapintja.                                                                                    
 Megnyílik a szomjazó ajak,.                                                                                      
 Amelynek az ízek vallanak.                                                                                                   
  A lélekbe beoltja a vágyat:.                                                                                                
  Add, Uram, hogy halljalak és lássak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése