Ige

(: Székely Mendel Melinda)

Szél sodor szárnyas magvakat,

Ez kőre hull, az tövisbe akad,

Millió kell, míg egy megfakad.

Szél sodorja szavad, az Igét.                                                                                                            - Elfordulnak, mint ki mit sem ért.                                                                                               - De szikla-résbe hajszálgyökeret.                                                                                                            Bocsát, átjárja a lelkeket:.                                                                                                                Az apró mag már erdő-rengeteg.                                                                                                   S ha megakasztja a tövises ág.                                                                                                  Viseli, mint győztes koronát.

Balassi Bálint: ADJ MÁR CSENDESSÉGET

Adj már csendességet, lelki békességet,
mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet add bútól szívemet,
kit sok kín fúr!
Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár
mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd
vesztségére!
Nem kicsiny munkával, fiad halálával
váltottál meg,
Kinek érdeméért most is szükségemet
teljesíts meg!
Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága
feljebb való,
Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen
s romlást valló.
Jó voltod változást, gazdagságod fogyást
ereszthet-e?
Éngem, te szolgádat, mint régen sokakat,
ébreszthet-e?
Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem
igéd szerint,
Megadod kedvesen, mit ígérsz kegyesen
hitem szerint.
Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak
áldott zárját,
Add meg életemnek, nyomorult fejemnek
letört szárnyát;
Repülvén áldjalak, élvén imádjalak
vétek nélkül,
Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván,
bú s kín nélkül