2012. május 15., kedd


MÁJUS 15. A zsarnokság vége Ézsaiás 14,1–27 Ma a szabad véleménynyilvánítás korát éljük. Van lehetőségünk arra, hogy ismeretségi körünkben hangot adjunk a felsőbbségekre vonatkozó vé- leményünknek. Ez nem jelenti azt, hogy csatlakoznunk kellene vagy szabad- na az örök elégedetlenek hangjához, vagy azokéhoz, akik ügyeik megoldását bármely emberi erőben látják. Egyedül a keresztyén nép ismeri azt a mércét, ami alapján Isten a világ hatalmasait megméri. Az Újszövetség tanítása alapján az államnak polgárai jólétén, a jó rend fenntartásán kell munkálkodnia. Ha bármely hatalmasság ettől eltérően cselekszik, túllépi hatáskörét. De mi Isten népének a közfeladata? Pál apostol szerint ez: „Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó” (Róm 12,17b). Saját feladatunkat nehezítjük meg, ha elégedetlen, bíráló szavakat vagy lelkületet engedünk meg magunknak. Tanuljuk meg Ézsaiástól, Krisztustól, Páltól, hogy Isten pontosan tudja, kit és meddig enged hatalmat gyakorolni emberek felett (Jn 19,11; Róm 13,1–2)! Véleményalkotásunkban, jogaink gyakorlásában Urunkra hagyatkozzunk! Igéje a keresztyén ember elsődleges törvénykönyve.  Az ige nincs megbilincselve 2Timóteus 2,8–13 Életkörülményeink formálója Isten (Róm 8,28). Ebből az következik, hogy akár kellemes, akár gondterhelt szakaszát éljük életünknek, Urunk alkalmassá tesz szava hallására, megélésére, hirdetésére. Pál apostol fogsága sem a véletlen műve, mert prófétai kijelentés (ApCsel 21,10–13) és mennyei küldött szólt róla (ApCsel 27,24). Igehirdetése nyomán Rómában, sőt a császár udvarában is emberek döntöttek Krisztus mellett (Fil 4,22). A birodalom ura, a császár is kapott Istentől egy lehetőséget a megtérésre. Pál tehát örömhírt mondott, örömre buzdított, habár testi lehetőségei korlátozottak voltak. A gonosz időket is jól használta fel, a testben távoli gyülekezetekkel valós lelki közösségben volt. Igeolvasó testvérem! Ha úgy is találod, lehetőségeid igencsak behatárol- tak, vágyaid betöltetlenek, életed nem teljes, foglalkozz mennyei megbízatásoddal, elhívásoddal! Ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen sem munkálod hatnál nehézségeid elhárításán, de a legfontosabb szempontod az legyen, hogyan használhat Urad a jelen helyzetedben eszközéül! Ha akkor kezdenél szolgálni Istennek, amikor más dolgod nem lesz, elkésnél (Préd 12,1). Testvérem! Imádságra buzdítalak azokért, akik betegségük, koruk miatt nem vehetnek részt a gyülekezeti alkalmakon. Éreztesd velük, hogy tagjai a gyülekezetnek, még ha a testük erőtlen is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése