2012. április 26., csütörtök


Jer 11,18-20; Jn 7,40-53
Jn 7,40: Akik a népből Jézus szavait hallották, azt mondták: „Ez valóban pró­féta!”
Folytatódik a Jézus kilétére vonatkozó kérdések sorozata. Folyamatosan ismétlődnek a messiási kérdések. Csúcspontjukat a következő fejezet­ben, az „én vagyok” mondásokban érik el. A végkifejlet: növekvő hitet­lenség és rosszindulat.
A jeruzsálemi sokaságból némelyek – akik hallották tanítását a sátoros ünnepen –, prófétának, fölkentnek titulálták Jézust. Ő saját magát nem nevezte prófétának. Első sorban tanító volt, aki kiválóan ismerte az Írásokat, de nem ez volt tanításának forrása, hanem saját maga és az Atya, aki küldte Őt. A próféta az Isten szócsöve, aki – legjobb tudása szerint – igyekszik torzítatlanul továbbadni a tőle hallottakat. Monda­nivalója mindig friss, naprakész, új üzenetet is tartalmazhat. Nemcsak tanít, hanem Isten erejével csodákat is művel, pl. betegeket gyógyít, halottakat támaszt föl stb.
Tanításai és tettei alapján tartotta Jézust hallgatósága prófétának.
Számomra kicsoda Jézus? Tanító – próféta – a Szeretet Országának tar­talmát, etikáját szavakban és tettekben bemutató, elénk élő Isten Fia? Milyen a viszonyom a Mesterrel? Van-e nálam észrevehető fejlődés, kapcsolat-mélyülés ebből a szempontból?
A szolgák a főpapoknak és a farizeusoknak mondták: „Soha ember így még nem beszélt!” (Jn 7, 46). A szolgák Jézus beszédének szokatlan jellegére utalnak, amikor védekeznek amiatt, hogy nem fogták el Jézust. Sikertelenségük oka, hogy a nép Jézussal tartott, lenyűgöző volt a beszéde és ezért nem tehettek semmit. Nem mindennapi emberről van szó. Igazat beszélnek, mivel nem tudják, hogy Jézus szavai olyan forrásból fakadnak, amely semmi máshoz nem hasonló. Jn 8,40: „…nektek azt az igazságot mondtam, amelyet Istentől hallottam…”
Jn 8,38: „Én azt mondom, amit Atyámnál láttam…”
Mindezek alapja, hogy Jézus tökéletes szinkronban volt az Atyával: gondolati – szóbeli – cselekvésbeli és közösségi vonatkozásban. Akara­tával belesimult az Atya terveibe. „Egytémájú” volt az Atyával: a Szeretet Országa életének, stílusának megjelenítése itt a Földön – ez volt küldetésének legfőbb célja.
Bele tudok-e simulni az Atya velem kapcsolatos terveibe?
Küldetésemnek mi a legfontosabb célja?
Aki Istennek eszköze,
az mindig ott áll középen, ahol a viharok örvénye dúl.
Aki Istennek eszköze,
megmozgatja a világot és sorsa: küzdelem.
„Egyedül Krisztust követve érdemes élni. Ez az egyedüli igazi érték itt, ami odaát az örökkévalóságban, Isten színe előtt is megmarad”. (Jávor Pál színművész)

[Pándi Ildikó – Tapolcai Sándor, Budapest]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése