verses bizonyság

Gyóni Géza CSEND

Csend. Nem zavarja semmi sem.
Árnyék suhan a kék vízen.
Bús gondolat - tévedt madár -
Rajzolta röptében.
Bús gondolat, mely újra visszatér,
Bús gondolat, mely elgyötör, kísér:
Örök hajszában élve élni,
Harcolni semmiért.
Célt, célt, teremtő Istenem!
Célt, célt, mely ihlet, tűzz nekem.
Ne kóboroljak ebként utamon,
Megtörten, hietlenen.
Mondd: gyűrű vagyok a vízen,
Mely célodat tovább viszem
S a messze ködlő végtelenben
Eloszlik - semmi sem.
Mondd: por vagyok, mit szél vihet,
Por, melyből trónod építed.
De mondd! A lelkes porszem
Kér - önts belé hitet.
Csend. Nem zavarja semmi sem.
Csillagfény reszket a vízen.
Isten - lényednek egy sugára -
Te vagy a cél, hiszem!

Gyóni Géza VALLÁS

Hallom, Uram: sírás az élet,
A könnyű omlik csak patakban;
A fény az árnyban semmivé lett,
Jelentsd magad hát, Láthatatlan!
Hallom, Uram, a sírók átkait,
Panaszló vád zúdít feléd vihart,
Hallom, Uram! Óh, csak imára itt,
Imára Hozzád, már nem nyílik ajk.

Ady Endre:  ÁLMOM: AZ ISTEN

                                              

 Batyum: a legsúlyosabb Nincsen,

Utam: a nagy Nihil, a Semmi,

A sorsom: menni, menni, menni

S az álmom: az Isten.

Vele szeretnék találkozni,

Az álmommal, nagy, bolond hitben

S csak ennyit szólni: Isten, Isten

S újból imádkozni.

Nem bírom már harcom vitézül,

Megtelek Isten-szerelemmel:

Szeret kibékülni az ember,

Mikor halni készül.

Heltai Jenő Ima

Rongyos a nadrágom, Lyukas a harisnyám,
Üres a kulacsom, Lapos a tarisznyám,
Te hatalmas Isten Odafönt az égben
Mikor veszed észre Az én szegénységem?

Hiába vetettem, Sohasem arattam,
Hiába indultam, Egyhelyben maradtam,
Te hatalmas Isten  Odafönt az égben
Mikor veszed észre  Az én szegénységem?

Mikor veszed észre  Az én pőreségem?
Mikor veszed észre Az én dőreségem?
Mikor nyittatod ki Kapuját a mennynek
A többi koldussal Hogy én is bemenjek?

Rabanus Maurus (776-856): Pünkösdi himnusz
Ó, alkotó lélek, jövel
És szívünk, lelkünk töltsed el.
Te alkotád a szíveket,
Hozd nékik bő kegyelmedet.
Kit úgy hívunk, Vigasztaló,
kit ád nekünk az Alkotó,
Te élő forrás, égi láng,
Szent kenet, égből szállj le ránk.

Te hét ajándok kútfeje,
Atyánk kegyelmes jobb keze,
Az Úr erős ígérete,
Sugalmaz ajkak ihlete.
Gyújts meg szemünknek fényedet,
És szállj szívünkbe, Szeretet!
Ha testünk gyarló, s lankadunk,
Légy mindig éber gyámolunk.

Űzd messze tőlünk ellenünk,
Szent békességet add nekünk,
Te jársz, vezér, utunk előtt,
Veszélytől védjen szent erőd.
Add, ismerjük meg az Atyát,
Te általad, és egy Fiát,
És kettejüknek lelke, Te,
Örökre légy lelkünk hite.

Az Istent áldjuk: jó Atyát,
S ki felkelt sírból; szent Fiát,
S a Lelket, szívünk vigaszát.
Most és örök időkön át. Ámen