2011. december 23., péntek

verses bizonyság


CSAK VÁRJ, FIAM! 

Fut a vonat az éjszakában,
s a hajnal határához ér...
A gyermek várva-vár kinézve,
de még kevés a fény.

Még pisla lámpák s csillagok vigyázzák
az éji utat és a síneket.
Kevés a gyermeknek a fény, s csillag,
s az álmos emberek.

De többet nem láthat, hiába nyitja
kerekre csillogó szemét,
mert elfedi a nem látott csodákat
a messzeség, a szürkeség.

 „Szeretnék többet látni! Mért nem
süt már a nap! Minek a köd? “
- nyöszörgi, már-már sír a gyermek
a párás ablak mögött.

„Várj, kisfiam, várj!“ - mondja apja -
„Mindjárt virrad, kinéz a nap,
s látsz kisfalut, házat, barit, virágot,
ahogy a fénnyel játszanak.“

- Csak várj, fiam, jön már a hajnal!
- hallom Atyám szelíd szavát,
mikor szívemben sírva nézem
az ólomlábú éjszakát.

Csak várj, fiam, túl a ködön már
a gyöngykapun ragyog a fény!
- Fut a vonat az éjszakában
s a hajnali határhoz ér...

Karácsonyi hangulat

Karácsonyi hangulat
Amikor karácsony közeledik,
szívedbe egy csepp béke költözik.
Hátat fordítasz a zajos világnak,
s teret engedsz a csend birodalmának.
Lelked megpihen az ünnepi fényben,
s mint viasz az égő gyertyán,
feloldódsz a szeretet oltárán


Karácsony
Szobám ablakán egy hópehely csillog,
Szívem ajtaján a szeretet kopog.
Tovább adom a szeretetet,
Kívánok kellemes ünnepeket!


Szent este
Ma minden olyan szép,
Ma minden oly csodás,
A mai nap senki
Ne legyen hibás!

Béke és szeretet
Uralja szívünket,
S ezt őrizzük meg,
Ameddig csak lehet.



Dr. Sándorné Manyika Karácsonyra
Leszállt egy angyalka,
S a fülembe súgta:
Kik kedvesek neked -
Gondolj ma azokra.

Eszembe jutottál
Te és a családod,
Áldott, szép karácsonyt
Ezúton kívánok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése