HA SZEMBE JÖN
Ádvent idején szembe jön velünk,
földi vándornak öltözötten
Ünnep-várásunk országútján,
Lélek-terhelő nagy ködökben...
Gyertya kell! - Égő, tiszta lángú,
Szív-didergető éjszakába,
hogy meg ne csalja virrasztásunk
Neon-reklámok tarkasága.
Gyertya kell! - Égő, szelíd lángú,
és kéz, amely magasra tartja,
és... egy másik, aki segítsen,
ha annak elfárad a karja!
Gyertya kell! - Sok kis égő gyertya,
És lángokat hordozó kezek,
hogy amikor szembe jön velünk,
el ne kerüljük Őt, emberek!
Lukátsi Vilma
Hátha még ma!
Száll az élet, mint az óra,
Fut, rohan a mutatója.
Nyárra gyorsan jő az ősz.
Jelek földön, szívben, égen,
Hirdetik a Mindenségben:
Jézusom... Te visszajössz!
Ezredévek tűnnek, mennek,
szárnyain a Végtelennek.
S mit hoz egy új ezred év?
Ám minek ily messze nézni?
Szívem forró vágy emészti:
Hátha addig visszajössz!
Századok suhannak lágyan
évek hosszú gyöngysorában.
S mit hoz a következő?
S szívem zengi... hátha... hátha...
Ily nagy idő nincs már hátra,
és Te addig visszajössz!
Sürget, kerget minden óra,
hogy térhetnék nyugovóra,
míg a lelkek alszanak!
Értük küldesz, értük éltetsz,
minden percben visszatérhetsz.
Hátha... még ma visszajössz!
Haluszka M. Rózsa
(Hozsannázó napok, I. 126)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése