2011. november 23., szerda

ígei bozonyság




Ésa 11,1-2.10 ,,Származik egy vesszőszál Isai törzsökéből,gyökereiből egy virágszál nevekedik, akin az Úr Lelke megnyugszik, bölcsességnek és értelemnek Lelke, tanács­nak és hatalomnak Lelke, az Úr ismeretének és félelmé­nek Lelke... És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, aki a népek zászlója lesz, eljönnek a pogányok, és az ő nyugo­dalma dicsőség lesz."
Kicsoda Isai? Milyen kapcsolatban áll a Messiás?
A ,,virágszál" szó helyesen fordítva: ,,ág" vagy ,,zsenge ág". A ,,törzsök" olyan kivágott fatörzs, amit benne hagytak a földben. A kép jól érzékelteti, jelzi, hogy a Messiás nem akkor fog eljönni, amikor a Dávid királysága virágzó lesz, hanem ak­kor, amikor olyan lesz, mint a kivágott fatörzs. Pontosan tel­jesedett a prófécia. Hosszú hanyatlás után végül római provin­ciává lett Júdea. Ekkor jött el Jézus mint az Isai (Dávid apja), avagy Dávid ,,levágott törzsökéből kisarjadó vesszőszál". E prófécia szerint a Messiás Isai családjából származik, tehát emberként jelenik meg. Felnő, mint a vesszőszál, azaz embe­rek fiaihoz hasonlóan növekszik gyermekből felnőtté. Ismer­tetőjele az lesz, hogy ,,az Úrnak Lelke megnyugszik rajta"
Krisztusnak is a ,,mi nyomorúságos testünkben" (Fil.3,21) kellett eljönnie "emberhez hasonlóvá lévén" (Fil 2,7) Emberi testel fedte el istenségét de nem vált meg istenségétől. Isteni-emberi Üdvözítőként jött el. Bár Krisztus emberi volta egy időre elfátyolozta és eltakarta dicsőségét, mégis Isten maradt, miközben ember lett. Az emberi nem vette át isteni helyét. Ez az istenfélelem titka. Az isteni és az emberi Krisztusban elválaszthatatlanul és szorosan egy volt, mégis mindkettő jól fölismerhető maradt. Krisztus megalázta magát, hogy emberré legyen, azonban istenségét mégis megtartotta. Amikor Földünkön bevégezte küldetését, újra fölvette dicsőségét.
Krisztus nem csupán látszatra, hanem valóságos emberi testet vett magára. Mária fia volt,emberi származása szerint Dávid fia. Ha Krisztus isteni formába jött volna el, az emberek nem bírták volna elviselni megjelenésének látását. Az ellentét túl fájdalmas, a dicsőség túl lenyűgöző lett volna. Jézus az ember természetét bukott állapotát öltötte magára, legkevésbé sem vett részt az ember bűnében. Alá volt vetve az embert körülvevő betegségeknek és gyöngeségeknek hogy beteljesedjék az, amit Ézsaiás mondott ,,Gyöngeségünk tudata megindította Őt, és minden ponton kísértést szenvedett, mint mi. Mégsem ismert bűnt"
Jézus folyamatos győzelme Sátán kísértései felett, majd végső győzelme a kereszten, az út megnyitása volt az ember és a Föld szabadulásához. Ténylegesen csak akkor valósulhat meg ez a szabadulás, ha az emberek is készek felsorakozni Krisztus mellé a nagy küzdelembe, áldozatok árán is készek kitartani teljes erkölcsi győzelemig.

És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. És Ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is." (1Ján 2,1-2) Amíg van közbenjárónk, szószólónk az Atyánál, Jézus által bocsánatot nyerhetünk a bűnre. De Istennek ez a bocsánata és szeretete nem lehet alibi a további bűnözésre. Nincs engedély vagy elnézés a bűnökre: a bűn egyetlen módon rendezhető: Jézus megváltói szenvedése és áldozata által. Ez pedig nem elnézés, hanem rendezés. A bűnömmel én is oka vagyok Jézus halálának, szenvedésének okozója vagyok. Nem játszhatok ezzel felelőtlen módon.
A bűn a halálba visz, és mindaddig, amíg bűnöket követek el, a halál felé közelítek - végül, ha nem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése