2011. szeptember 16., péntek

verses bizonyság


 

KÁRMEL HEGYÉN

A Kármel ormán csendes éjszakán
Búslakodik a ma tanítványa.
Szorgos munkával volt keze tele,
Csak eredményben van nagy hiánya.
Míg mindenütt viruló élet pezsdül
Őrálló szíve búsan kesereg.
Odakint derű, kacagás az élet:
Az ő szeméből fájó könny pereg.

Uram! Pünkösdkor zúgó szélnek szárnyán
Égi tűz szállt le az emberekre,
Mely lángra gyújtott sok alvó szívet…
Uram! Ez ünnep ma nem lehetne?
Nem lehetne, hogy szent, apostolok
Tüzes nyelvekkel szólnak az igét,
És mint Jézusnak bizonyságai
Új életet vinnének szerteszét?
Nem lehetne, hogy bűnét bevalló
Sokaság gyűlne a kereszt köré?
Isten sátora leszállna dicsőn
A melletverő bűnösök közé…
Nem lehetne, hogy víz mozdulna meg
  Fehér ruhásokserege fölött,
Timótheusok, Titusok, Pálok
Lennének a megváltottak között?

Uram! Pünkösdkor zúgó szélnek szárnyán
Égi tűz szállt le az emberekre
Mely lángra gyújtott sok alvó szívet…
Uram! Ez ünnep ma is lehetne!
Uram! Ez ünnep ma is lehetne!   Békefi Pál


Ha azt látod, hogy lelki életed
örömhiányos, kiüresedett,
fogytán hited és hálád is vele,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy gyülekezeted
tagjaiban is hűl a szeretet,
  nagy részefásult, közönnyel tele,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy egyházadban is
akad kór, s némely tanítás hamis,
hogy alig látszik KRISZTUS élete,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy fáj e nép, e föld
hogy magad sem vagy senkinél különb,
s nincs újulás itt, bárhogy kellene,
ne nyugodj bele!

Mert könyörögni, sírni lehet itt!
Maga a LÉLEK is esedezik.
S minden megbánt bűn semmivé lehet,
Ha az ÚR veled.

Füle Lajos

SZÉLCSENDBEN

Ó ez a csend, e Szél-csend, némaság!
Nem hallani a megtérők szavát,
az újszülöttek, hálaénekét.
Kérés, könyörgés nem volt még elég?
Mióta szól már mindenütt Igéd,
s áldás-esőre nem nyílik az ég.

Hatalmas Isten, Megváltó Urunk,
szánj meg, segíts meg, mert elárvulunk!
Rút bűneinkkel roskadunk Eléd,
mert életünkben annyi kár, szemét!
Orcánkra égtek szennyek, tegnapok…
Adj újra nekünk bűnbocsánatot!
Hitünk kicsiny bár, hálánk is kevés,
de kérve kérünk áldást ébredést.
és várjuk, hogy majd kél, hogy újra kél,
a Szél, a Szél, a bibliai Szél!

Füle Lajos

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése