verses bizonyság

Célkereszt

Újjáalkothatsz - Tűz-kék Varázslat!
Hisz porba roskaszt Már az alázat
Hisz megsemmisül Szinte már énem
Egednek feszül A szörnyű mélyben
- Célkereszt -
Csókokból hintek Ruhát testedre -
Mondd, mi hevíthet Lázat még szebbre
Annál, mint mikor Ugyanazt zengi
A Szó s a sikoly Minden és Semmi -
- Célkereszt...
Ártatlan vétek Legdrágább léted Vágyadat vágynom
Szívembe mártom Hajamból szövök
Kebledre sátrat Szikrázó körök
Titkába várlak - Célkereszt...  Pató Selam

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,,-,-,-,-,-,,-

Befejezés után

Egy piros szőnyegen kuporogtam
egy fagyos téli nap éjfelén,
odakünn fekete kendőt
feszített a fehér föld
fölé s köré az ég;
Talán egy emlék
miatt sírtam -,
könnyeim
hulltak
le
arra
a piros
szőnyegre min
éppen - középen
gyújtottam egy gyertyát
ma - : egy tündöklő nyári
nap zenitjén, amikor a fény
sugárözönben hullott le rám
s könnyem párává lett ama lángban.  Pató Selam

Csak?!

Csak Villámoddal sújts belém újra
hogy fénybe borulva élhesselek át

Csak Áramoddal sződd át a testem
eleven keresztem feszüljön Terád

Csak Homlokodon sugárzó szemed
üsse közénk szeged egyetlen Napon

Csak azt Álmodom mi feltárt Titok
a Nevednek nyitok ajtót Ajkamon  Pató Selam
(A Bíborfény című kötetből)