SZEPTEMBER 24. A frigyláda szállítása 1Krónikák 13 A frigyláda a legszentebb tárgy volt Izraelben. Ebben volt a két kőtáblára írt tízparancsolat, kívülről arannyal beborítva. Isten jelenlétét és a szövetségkötést jelképezte az emberek számára. A király nagyon jó dolgot akart, amikor a frigyládát el akarta hozni Kirját-Jeárimból Jeruzsálembe. Dávid az egész gyülekezettel megosztotta szándékát, és egész Izrael össze- gyülekezett, hogy ezt a jó tervet megvalósítsák, mivel Saul idejében nem törődtek a frigyládával. Miért járt tragikus következménnyel a frigyláda szállítása? A kivitelezéssel volt a gond. Úgy szállították a ládát, mint a Filiszteusok (1Sám 6,7–8), mivel az ötletet valószínűleg tőlük vették. Szekéren szállították, és nem a vállukon, és semmi bizonyíték nincs, hogy a léviták közül Kéhát fiai ott lettek volna. A jó szándékkal nem lehet igazolni a meggondolatlan és rossz cselekedetet. Ne felejtsük el az Úr szavát: „A hozzám közelállókon mutatom meg, hogy szent vagyok, és az egész nép előtt, hogy dicsőséges vagyok!” (3Móz 10,3) Vigyázzunk, hogy imádatunk és tiszteletünk nehogy az Úr haragját váltsa ki, hanem kedvesen vehesse áldozatunkat! A vetés és aratás törvénye Galaták 6,7–8 Az ige figyelmeztet, hogy nem mindegy, mit vetünk. Lehet vetni a test- nek, és lehet vetni a léleknek. Az előző rész leírja, melyek a test cselekedetei, és mi a Lélek gyümölcse (5,19–23). Nem mondhatjuk, hogy tudatlanságban vagyunk. A vetés és aratás törvénye, hogy azt aratjuk, amit vetettünk. Ha a testnek vetünk, azt tesszük, amit a bűnre hajlamos testünk diktál, pusztulást aratunk, de ha a Léleknek vetünk, és azt tesszük, amit a Lélek diktál, örök életet aratunk. Ha az elmúlt napokra visszagondolsz, megvizsgálhatod az életed: milyenek voltak a gondolataid, beszéded és cselekedeteid. Istent nem lehet megcsúfolni. Isten igazságos és következetes, azt adja, amit érdemlünk. A következő vers egyben ígéret is számunkra: „a maga idejében aratunk majd, ha el nem lankadunk”. A vetés már a gondolat szintjén elkezdődik. Egy mondás azt tartja: „vess el egy gondolatot, aratsz egy cselekedetet; vess el egy cselekedetet, aratsz egy szokást; vess el egy szokást, aratsz egy életet; vess el egy életet, aratsz egy sorsot!” Imádkozzunk azért, hogy úgy vessünk, hogy örök életet arathassunk!
Megtérés
Ne vegyük példának a mások tapasztalatát, de a magunkét se erőszakoljuk másra. (Steinberger)
Isten nem egyféleképpen vezet mindnyájunkat: Jézus Máriának így szólt: “Ne illess engem!” Tamásnak pedig így: “Add ide a te kezeidet, és helyezd az én oldalamba”. (Steinberger)
A keresztény életet akkor tehetjük kívánatossá a világ előtt, ha magunk őszintén, igazán és határozottan követjük Jézust, és nem csinálunk nagyobb propagandát, mint amit nyújtani tudunk. (Ecsedy)
Az élő Istennel való közösség sokkal finomabb plánta, semhogy vadon is megéljen. Nagy gondozást igényel. (Viktor J.)
-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,,,-,-,
Munka Krisztusnak manapság túl sok ügyvédje van, és kevés a tanúja. A tanú nem magyaráz, nem érvel és nem vitatkozik, azt mondja el, amit látott és hallott. A hit sohasem igyekszik keresni a maga feladatait és szolgálatait, de nem késik cselekedni, mihelyt észre veszi, hogy Isten hívja el azokra. Isten többet akar cselekedni bennünk, mint általunk. (Steinberger) Egyáltalán nem az a kérdés, hogy milyen alkalmaim vannak a szolgálatra, hanem az, mennyire adtam át magam az Ő rendelkezésére. (Viktor J) Kell, hogy egy hívő keresztény feláldozza magát a világért. Sokan csak tündökölni szeretnének, de elégni azonban nem. (Amy Carmichael) Uram, segíts, hogy életem egyetlen pillanatában se éljek többé magamnak! Minél önzetlenebbek vagyunk a szolgálatban, annál ragyogóbb és érzékelhetőbb lesz abban Krisztus. Nem az a döntő, milyen nagyok vagyunk, mennyi pénzünk van, hanem az, milyen készek vagyunk magunkat átadni Isten szolgálatára. (Kelly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése