köszöntő

2011---04—21—N—Csütörtök

N A G Y C S Ü T Ö R T Ö K !

Isten halálára emlékeztető

Eleven kenyér és emberét éltető,

Add hogy éljen lelkem  Belőled csupán

s jó ízét Tebenned ne veszítse szám.

Kegyes pelikánom,uram Jézusom,

Szennyes vagyok, szennyem véreddel mosom,

Melyből elég volna egy csepp hullani rá,

Világ minden bűnét meggyógyítaná !

Jézus kit titokba fedve látlak itt,

Mikor lesz, hogy szomjas vágyam jóllakik,

Hogy majd fátyol nélkül nézve arcodat

Leljem szent fényedben boldogságomat !

                                                       / Aquinói Szent  Tamás /

MILY SZÍVRENDÍTŐ FOHÁSZKODÁS!

Mily szívrendítő fohászkodás Hallatszik most ama kertből; Ím végbemegy a nagy megváltás Élet s halál harca eldől. Te legszentebb éj annyi éjben, Benned volt a nehéz csata; Egyedül voltál minden helyen, Egyedül hordtad bűnömet Egyedül verted meg teljesen A pokolbéli sereget! Itt állok remegve és sírva, Szemlélem véres cseppjeid. Míg lelked halálharcát vívja, Földet áztatják véres könnyeid.

A GECSEMÁNÉBAN

Egy kertre csendben száll az éj, A tanítványok álma mély. Jézust magára hagyta mind, S Ő felvesz, hordoz tenger kínt. Lehajtja mélyen szent fejét, A kín átjárja bús lelkét, És csendben feltör az éjből Imája, szíve mélyéből. úgy legyen Mindenkor földön és a mennyben. „A kín pohárt vedd el, Atyám, Ha lehet, el ne jöjjön rám! De mint akarod úgy legyen Mindenkor úgy  a mennyben ,mint a földön                                                            

UTOLSÓ VACSORA
"Míg civakodtok a rangsoron,
addig a lábatok megmosom.
Eldől a sorrend nemsokára..." -
... S egyedül ment a Golgotára.
-,-,---,-,-,-,-,-,,-,-,-,-,-

Lukátsi Vilma: AZ UTOLSÓ VACSORA
Alkony borult az Olajfák hegyére,
a hajnalcsillag fönt volt már az égen,
- a be nem tartott és sokszor megszegett
Szövetségre emlékezésképpen
Jeruzsálem házfalain belül
asztal mellett ültek a családok,
együtt ették meg a pásak-bárányt,
amíg az éj teljesen leszállott...

Tizenhárman voltak a teremben,
tizenkettő lábát az Úr mosta:
"amit teszek, azt most még nem érted..."
A mécs lángja gyöngéd fénybe vonta
körülkötött, görnyedő alakját,
amelyből még nárdus illat áradt...

Övéivel az asztalhoz ült le,
mert behozták a vacsora-tálat.
Ő a megtört kenyeret szétosztva
azt mondta: "Vegyétek, egyétek,
ez az én testem - tiértetek..."
- így kötötte az Új Szövetséget;
Isten Báránya kész volt a halálra,
de a régi oltárkő szétmállott!
- Tiszta új bort öntött a pohárba,
(a kereszt valahol készen állott).
Ő a kelyhet kézről-kézre adta:
"az én vérem Új Szövetség vére!"

Azután dicséretet énekelve
elindultak az Olajfák hegyére.

       A Gecsemánéban való gyötrődés.

        

        A tanítványok elalszanak,

     nemtudnak éberen imádkozni

HALÁLODRA EMLÉKEZEM

Nemcsak néha… mindennap szükségem van erre, Úgy meglep, rám rakódik az élet pora, terhe, A légben is csak bűn áramlik, A csendben is csak vád viharzik… Halálodra emlékezem. Sejtelmes hajnalon hív már az élet, De a félhomályban még annyi rém ijeszt. Egyedül járni, utat nem látni, Erőt és fényt valljon honnan várni?… Halálodra emlékezem.

                           NE ZÁRD KI

Ha szobádat elsötétíted, még mozgásod is tétova. A lelke is keserű annak, kinek sötét az otthona. S ha szíved ablakán leng a bűn elsötétítő függönye, az is gonddal, keserűséggel és démonokkal lesz tele. Ne zárd ki Jézust életedből. Boldogság ott lehet csupán, hol a Világ Világossága tűz be a szívek ablakán.    Nálad ,Neked mi,Ki világítja be életedet ,szívedet ?? Bódás János