2011. április 16., szombat

bizonyság


A tegnap terhe már a tegnapé, A holnap árnya még a holnapé. Minden új reggelen örök útitársam köszönthetem: Jó reggelt, Uram, Jézus, jó reggelt öröm, Jó reggelt békesség, jó reggelt kegyelem! Jó reggelt, Uram, Jézus, jó reggelt öröm, Jó reggelt békesség, jó reggelt kegyelem!
A régi, biztos híd
Aki édesanyja akaratát akarja megtudni, nem a szomszédban érdeklődik, vagy magában képzelődik, hanem megkérdi édesanyját. Amit az ember megtudhat első kézből, aziránt nem érdeklődik másod-vagy harmadkézből. Annál inkább így van ez, minél fontosabb dologról van szó. Nincs fontosabb számukra, mint Isten akarata, amelyet tőle magától, beszédéből ismerhetünk meg. Ettől függ örök életünk. Híd az ő szava, amely sötétségből világosságra, az igazi életre vezet. Megismerem belőle önmagamat és elszörnyedek. Sohasem hittem volna, hogy ennyi szenny van a szívemben, és ennyire elveszett az életem. Az Igéből megismerem Istent is Jézus Krisztusban. Csodálatos megismerés ez! A Bibliában ez a szó fejezi ki a legbensőbb házastársi szeretetközösséget. Isten megismerése a nagy szeretetparancsolat /Mt 22,34-40/ megvalósulását jelenti a meg nem álmodott, csodálatos életben: a szeretet új életében! Aki rossznak tartja Isten életre vezető örök hídját, az hasztalanul keresi kétezer éve hiába próbálkozókkal együtt az élet kérdéseinek megoldását. Ellensége önmagának is, mert eltaszítja magától a földi és az örök élet boldogságát, és ellensége Istennek. Ide tartozik mindenki, aki elkerüli ezt a hidat, aki nem törődik Isten beszédével, nem keresi naponta, hogy mit szól belőle az Úr, és nem szabja ehhez az életét. Milliók mentek már át a régi, biztos hídon sötétségből világosságra, halálból életre, békétlenségből békességre.
Indulj el rajta ma!
„Az Istennek teljes beszéde igen tiszta és Paizs ahhoz folyamodóknak” /Péld 30,5/.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése