2010. február 25., csütörtök

vers


A soha el nem némuló hívás

"Kövess engem" - hangzott először
csaknem kétezer éve már.
A Genezáret kék hullámait
beragyogta fénylőn a napsugár,
és odahagyva hálót, otthont múltat,
az első tanítványok elindultak.
Azóta századok tűntek tova,
de ez a hívó, szent, jézusi szó
nem némult el soha!
S várhattak rájuk próbák, szenvedések,
mindig voltak, akik nyomába léptek,
hogy elvesetteket keressenek,
halálból új életre mentsenek,
békét hirdessenek, szeressenek!
Áldott az a felejthetetlen óra,
amikor ez a hívásfelém hangzott,
s elindulhattam a Mester nyomában
a boldog, szolgálatba hívó szóra!
Élőn, győzedelmesen, feltámadottan
Jézus ma is itt áll előttetek.
Hív, hogy tanítványai legyetek,
s szívetek boldog, új életről zengjen!
Ma felétek hangzik a "Kövess engem"
Hogy szemetek csodát csodára lásson!
Legyen áldás minden elinduláson!

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése