ígei bozonyság

VAGYOK A KI VAGYOK !

A héber igének nincs időalakja, azaz  nem

fejezi ki egyúttal a múlt, jelen vagy jövő időt

Ezért Isten kinyilatkoztatott neve  :

„ Vagyok aki vagyok „ Móz.II. 3:14.

Kilenc féleképpen adható vissza.

Ezek közül a középső a „ vagyok aki vagyok „

voltam aki voltam

voltam aki vagyok

voltam aki leszek

vagyok aki voltam

vagyok aki vagyok

vagyok aki leszek

leszek aki voltam

leszek aki vagyok

leszek aki leszek

Ez a név megfelel annak a névnek , amelyet

A Jelenések könyvében ismételten olvasunk.

Jn.Jel.k. 1:4,v. 1:8.v

„ Aki van , aki volt, és aki eljövendő. „

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.

SEMMI   :

Kor.II. 12:11,- én semmi vagyok,--0

Lk. 11:6,-- nincs semmim-----------0

Jn.15:5,--- semmit sem tudok ------0

A három nulla elé helyezd oda Jézust ,-1

Aki minden, akinek van, aki tud = 1.000

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.

A  BIBLIA  MINDENRE  AD  FELELETET  !

A ruházkodás kérdésében,- Pét.I. 3:3-4 , Tim.I. 2:9

A társalkodásra nézve ,- Ef. 4:29, és 5: 4

Megtorolja, a sérelmeket ? kereshetem a magam igazát ?

Róm. 12:19 -21,-Mt.5: 38-39,- Pét.I. 2:19 -21.

A megbocsátás kérdésében ,- Ef. 4:32, Mk. 11:25-26

A világ és én ,- Róm, 12:2, Jn.I. 2: 15-17, Jak. 4: 4

Aggodalom , gond ,- Mt. 6:25-34, Fil. 4:6-7

SZERETET NÉLKÜL  :

A kötelesség elkedvetlenít,-

Az igazságosság megkeményít

Az igazság kritizálóvá tesz

A rend kicsinyessé

A tisztesség gőgössé

A tudás ön igazzá tesz

Az okosság – ravaszság

A hatalom – erőszak

Az udvariasság – képmutatás

A nevelés – ellentmondást vált ki

A vagyon fösvénnyé

A felelősség kíméletlené tesz

--.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.

verses bizonyság

nagy zsigmondné VELEM VAN AZ ISTEN

Sokszor érzem úgy, hogy Isten csodát tesz velem,
Mert egymás után sorra Születik az újabb versem.
Nem kell ehhez különös Tehetség csak annyi hogy,
Az ember végig gondolja Az eddig eltelt életét.
Volt abban öröm bánat, Csüggedés, de egyvalaki
Mindig segített és már Nem is volt olyan nehéz.
Ahogy múlnak felettem az Évek meg tanultam többet
Imádkozni és, kéréssel Fordulni Istenhez.
Hálát adni neki minden Egyes napért az életemért
És a családomért. Tudom sokszor nem is
Érdemlettem, de éreztem, Mindig velem volt a kegyelem.
Volt, hogy a reménységem Is elhagyott engem, de Ő
A próbáltatásokban Megfogta a kezem.
Reményt adott mikor Nem is kértem, azt mondta
ELÉG NÉKED AZ ÉN KEGYELMEM.
Kérem a JÓ ISTENT Hogy ezután is őrködjön
Felettem, és erősítse az én hitem! Ha keresztet küld
Tudjam azt elviselni, Tudjak csendben imádkozni
Kérlek Uram! Ne hagyjál el engem!
Örömben és bánatban Mindig legyél velem!

nagy zsigmondné
Ne Add Fel A Reményt
Ne add fel a reményt! Mikor úgy érzed, hogy
Az emberek elhagynak És reményed sincsen
Egyvalaki sose hagy el Úgy hívják, hogy Isten.
Vele mindig lehet Barátságot kötni,
De ha nem vigyázol Hamar el is tudod veszíteni.
Az Istent bántod, Mikor úgy érzed, hogy
Elveszett minden, De mikor jól megy sorod
Akkor is Ő segít A sokat megbántott Isten.
Az Ő szeme mindig rajtad Van, bárhol jársz, kísér.
Van úgy, hogy a lelkedet Megsebzi, de ha te engeded
A sebeket be is kötözi. Vedd kézbe a bibliát!
Ott vannak a szebbnél szebb Ígék.Jézus mondja benne
Hogy hívj segítségül engem A nyomorúságok idején!
A döntés egyedül rajtad áll Az ÚR JÉZUS mindenkit
Türelmesen vár.

Tűz Tamás  Istenkeresés
Kerestelek. Kezemben fáklya. Pillám fésűje túrt bele
a laza kontyú éjszakába.
Elrejtőztél. Nyomod se volt már. Se hang, se fény, se buborék.
Talán előlem bújdokoltál?
Hallgatásod jegében dermedt csuklómat forgattam feléd.
Így vártam mindennap kegyelmed,
Ilyen sámáni révületben. Aztán zörrent a holt avar
s ott álltál napnál fényesebben.

Tóth István
Hozzád tartozom

Hozzád tartozom, mert értem jöttél Jézusom.
Bűntenger mélyén ismertem Rád,Királyom.
Mi mást tehettem eléd,mint terhelt éltemet,
És ezt úgy fogadtad,mint legdrágább kincsedet.

Ítéletem helye lett királyi trónusod,
Keresztre akasztod igaz,tiszta palástod.
Gyarló életemet,ó mennyire szereted,
Súlyos szögeimet a testeden viseled!

Bűnön ítéletének végbe kellett menni,
Csak igaz vér képes az Atyát engesztelni.
Ékes koronádat tövisesre cserélted,
Nem is látja a világ királyi felséged.

Fájdalmaimnak terhét szíveden hordozod,
Adósságaimért önmagad feláldozod.
De nyílik harmadnap a pokolnak ajtaja,
Legyőzve a halált jő a mindenség ura.

Ott láthatja a világ királyi hatalmad,
Hol mások terhét hordó életek támadnak.
Így ismertelek meg én is bűntenger mélyén,
S immár betölti életem örömöd,békéd.

Indulj most általam országod kincseiért,
Hadd lássa az ellenség a kifizetett bért.
Örvendezzen a Menny,hogy szent neved áldhatom
sokakkal,s életem vallja;hozzád tartozom.

ígei bozonyság

SZEPTEMBER 28. Mit építsünk? 1Krónikák 17,1–15 Tizenéves voltam, amikor gyülekezetünk imaházépítésbe kezdett Zilahon. A régit a kommunista hatalom elbontatta, mivel úgy találta, hogy nem illik a városképbe. A régi ellenség, az ősi kígyó akkor is támadta az Úr népét, mint ahogy napjainkban is. Soha nem felejtem el azt a lelkesedést és munka- kedvet, amely akkor a gyülekezet tagjait jellemezte! Mindenki csinált valamit, és mindenki igyekezett aktív lenni, hogy az új imaház, amely nagyobb is lett jóval a réginél, felépülhessen. Akkor az egy közös cél mindenkit összefogott, és a legelső és legfontosabb volt mindannyiunk életében. Ma is épülnek imaházak, ám nem biztos, hogy hasonló lelkesedéssel és önzetlen munkával. Sokszor saját lakásunk felépítése elsőbbséget élvez az Úr háza építésével szemben. Jól van ez így? Dávid is hamarabb felépítette saját palotáját, mint ahogy nekifogott volna az Úr hajlékának. Isten ezt elnézte neki, de vajon ha mi így teszünk, marad-e energiánk felépíteni az Úr házát? Tegyünk most fél- re minden egyéni érdeket, és építsük fel az Úr házát, ha még nem épült fel abban a helységben, ahol élünk! Nem azt kell kérdezni, hogy mit építsünk, hiszen Isten akarata az, hogy úgy a lelki, mint a földi templom felépüljön az ő dicsőségére. Ismételt felszólítás az Úrban való örömre Filippi 3,1; 4,4–9 Lehet parancsra is örülni? Nemcsak lehet, hanem kell és nagyon is szükséges! Ha nincs öröm a szívünkben, akkor életünk nem vonzó a kívülállók előtt. A XV. századi Juliánhoz kötődik a következő mondás: „A Mindenható- nak adott legnagyobb tisztelet részünkről az, amely többet ér a vezekléseknél és az áldozatoknál, hogy örömteli életet élünk, mert megvan bennünk szeretetének ismerete.” Igen, fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy milyen nagy az Isten szeretete. Az ő szeretetének ismerete túláradó örömet fakaszt az életünkben. Az Úrban örülni azt jelenti, hogy a Szentlélek által örvendezünk. Ne engedjük, hogy a mai napon/minden napon / a sátán saját magára hívja, fel a figyelmünket, hiszen akkor odalesz az örömünk! Nézzünk az Úrra, aki oly nagyon szeret, hogy életét adta értünk! Ő megígérte, hogy gondoskodni fog szükségeinkről, és nem hagyja, hogy az övéi szűkölködjenek. Tegyük csak mérleg- re az érzéseinket! Miből van több? Örömből vagy zúgolódásból? Ha az utóbbi fel-felbukkan, akkor fogadjuk meg az apostol sokszori tanácsát: „Örüljetek az Úrban!” – és meglátjuk, hogy megváltozik még a körülmény is.

ígei bozonyság

SZEPTEMBER 26.  A helyesbített cselekvés 1Krónikák 15,1–14.25–29 Dávid nem mondott le szándékáról, hogy a frigyládát Jeruzsálembe vigye. Ez alkalommal azonban megfontoltan cselekedett. Ha valamit nem jól tettünk, hibáztunk, és Isten lehetőséget ad, hogy jóvátegyük, ragadjuk meg ezt a lehetőséget! Megemlíthetünk egy néhány dolgot, amit Dávid másképp tett, amikor sorra került a frigyláda elszállítása. Ahhoz, hogy Isten kedvesen vegye a szolgálatunkat, nagyon fontos figyelembe venni az ő igéjét. Nem nekünk kell kitalálnunk, hogy mit tegyünk az Úrért, és még azon sem nekünk kell törnünk a fejünket, hogyan végezzük a munkánkat. Mindezekben a kérdésekben Isten igéje útmutatást ad. Ahhoz, hogy áldozatunk Isten tetszését elnyerje, feltétlenül fontos a megszentelt élet. Szentek lehetünk, ha elszakadunk minden olyan dologtól, ami elválaszt min- ket Istentől, megtisztítjuk és odaszánjuk magunkat a szolgálatra. Végül, ami nem elhanyagolható a mi életünkből sem, örömmel, hálaadással a szívükben vitték a frigyládát Jeruzsálembe. Nem magukat vagy egymást szórakoztatták énekeikkel, hanem azért énekeltek, mert örömük volt az Úrban.  A nemes harc jutalma 2Timóteus 4,1–8 Ez a Biblia egyik legszebb igeszakasza. Egy olyan sportolót képzelek magam elé, aki minden akadályt le tud küzdeni, biztos a jutalmában, és várja, hogy azt átvegye. Egy ilyen sportolót kimondhatatlan boldogság tölt el, és azokat is, akik az ő örömében osztoznak. Pál megharcolta a nemes harcot, és erre buzdította Timóteust is (1Tim 6,12). Miért nemes vagy nagyszerű ez a harc? Mert a harc lelkünk érdekében folyik, és a jutalmat maga az Úr fogja át- adni nekünk. Pál apostolnak legfontosabb célja az volt, hogy győztesen kerüljön ki a harcból, és ennek érdekében mindent kész volt vállalni. „Még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.” (ApCsel 20,24) Jézus Krisztus egy nap dicsőségesen visszajön, és van egy ország, amit nekünk készített. Engedelmeskedjünk azoknak a kéréseknek, amelyeket Pál apostol Timóteushoz intézett, hogy majd mi is átvehessük a jutalmat, amit számunkra készített az Úr!

bizonyság

Szeretet

Az igazi szeretet nem függ a viszontszeretettől. (Viktor J)

Van szeretet, amelyik olyan, mint a ciszterna. Addig van benne a víz, míg kívülről táplálják, addig szeret, míg viszontszeretik. – Az igazi szeretet olyan, mint a forrás, belülről táplálkozik. (Turóci)

A szeretetet nem lehet szóval parancsolni, de lehet az élő példának ellenállhatatlan erejével átplántálni. (Viktor J)

A hibák mindig vastagok ott, ahol a szeretet vékony. (Spurgeon)

Akinek szeretete önmagán nem terjed túl, az Krisztus ellensége.

Akik a legérzékenyebben szorongatnak, azokhoz ragaszkodjál a leggyöngédebb szeretettel, mert sokkal többet használnak neked, mintha királysággal ajándékoznának meg.

A szeretet az egyetlen zsebkendő, mellyel a szomorú ember könnyei felszáríthatók. (Spurgeon)

A szeretet növekedéséhez mennyei harmatra van szükség. (Spurgeon)

Aki meg akarja ismerni a szeretetet, az menjen a keresztre feszítés hegyére, és szemlélje ott a Fájdalmak Emberének halálát. (Spurgeon)

Üdvösség-kárhozat

Az örökélet annyi: örökre az Úrral lenni.

Nem az a fontos, hogy jó lesz a királyi székben ülni, és uralkodni, hanem az, hogy Istent fogjuk dicsőíteni.

Üdvösség és kárhozat úgy mutatnak egymásra, mint fény és árnyék. Az üdvösség azért üdvösség, mert szabadulás a kárhozat veszedelméből, a kárhozat azért kárhozat, mert az üdvösség nagy ajándékát örökre eljátssza. (Viktor J)

Nemcsak azokat fenyegeti veszedelem, akik távol tartják magukat Isten országának megterített asztalától. Lehet, hogy valaki odatelepszik az áldások boldog vendégei közé, s onnan vettetik ki.

Ha konkolyt vetünk, konkolyt aratunk, ha gabonát vetünk, gabonát aratunk. Csakhogy a learatott mennyiség sohasem egyenlő az elvetett mennyiséggel. (Sundar S)

bizonyság

Pénz-gazdagság

Személyes jellem és társadalmi igazság a legingatlanabb ingatlan birtok e földön, az egyetlen gazdagság, mely örökre megmarad, és az, aki ezen az örökkévaló területen mér ki magának nagy igényeket, az- az igazi nagybirtokos és gazdag ember.

A földi javak gyakran olyanok, mint a borostyán vagy a fagyöngy a fán: ruházzák, ékesítik, tetszetőssé teszik, de ugyanakkor elszívják az erejét. Azért kell Istennek az ilyen növényeket kitépni, hogy megmentse a fát. (Scriver)

Meggazdagodni akarni -, ez a legszerencsétlenebb életprogram. (Viktor J)

A gazdagság olyan, mint a tenger vize, minél többet iszik belőle az ember, annál szomjasabb lesz. (Schopenhauer)

Ne költsd el a pénzt, amely még nincs a zsebedben. (Garfield)

Ha tudsz bánni a pénzzel szolgád, ha nem tudsz bánni vele: urad.

A fösvény szekrénye mindig tele van, de az ördögnél van a kulcsa.

A tékozlás esztelenség, a fösvénység pedig az alacsony léleknek a bűne.

Szenvedés

Nem az a fontos, hogy valaki mit, hanem az, hogy miként szenved. Ugyanabban a tűzben az arany ragyog, a polyva pedig füstölög. Ugyanaz a cséplő a szalmát összetöri, a gabonaszemet megtisztítja. (Augusztinus)

Isten nem mondja: szenvedjetek minél többet, ez erény és kötelesség, viszont tudnod kell: a fájdalmat is felvette programjába. (Prohászka)

Az élet tengere keserű ugyan, de gyöngyöt terem. (Prohászka)

Az evangélium szenvedések nélkül csak a mennyben van otthon, szenvedés evangélium nélkül itt lenn a legsúlyosabb gyötrelem, de szenvedni az evangéliummal a szívünkben csak a hazafelé vezető úton lehet. Kálvin

Vannak betegágyak, melyek több megtérést gyümölcsöznek, mint némelyik szószék.

A szenvedések lehántanak az emberről minden kölcsönvett hitet, és arra kényszerítenek bennünket, hogy mindenki a saját maga forrásából merítsen. A bajok közepette minden mesterséges támasz kidől, és az ember nem támaszkodhatik több hitre, mint amennyi saját magának van. (Fosdick)

verses bizonyság

Kurczina Terézia
Erősségem

Mindenkor Jézusra építem életem,
így nálam nem lehet semmi sem véletlen.
Ahova magamtól elérni nem tudok,
Reá támaszkodva mégis odajutok.

Napjaim úgy telnek állandó békében,
minden pillanatban bízom erejében;
amelyet énreám szünet nélkül áraszt,
főként, ha gond és baj meggyötör, vagy fáraszt.

Problémáim elé erejével nézek,
karjaiban teljes biztonságot érzek.
Gyönge életemet szüntelen áthatja,
bátorságomat az Ő ereje adja.

Vállamon néhanap túl sok már a teher,
segítőkészséggel belőlük leemel.
Ha még ezután is lankadok, fáradok,
minden nehézséget Őneki átadok.

Lelki zűrzavarban megoldást kutatok,
megnyugodni rögvest karjába zuhanok.
Kivezető utat csakis Ő tudhatja,
valós jelenléte szívemet nyugtatja.

Olykor-olykor botladozom, elgyengülök,
rám zúduló kegyelmében felüdülök.
bajokban magára nem sokáig várat,
ereje énbelém sokszorosan árad.

Körülvehet bármily mélysötét éjszaka,
tudom, hogy Őneki nincs ilyen végszava.
Nem tévedhetek el sehol sem útközben,
erejével megyek homályban és ködben.

Minden másodpercben Hozzá ragaszkodom,
nehézségeimben Reá támaszkodom,
gyöngeségeimben Belé kapaszkodom,
segítő erejét folyton tapasztalom.

Mellette sohasem eshetek kétségbe,
életemnek ő az igaz erőssége.
Aggodalmaskodni nincs okom énnekem,
biztos kézben tartja parányi életem.

Kurczina Terézia
Biztonságom

Utamat Jézussal kézen fogva járom,
társaságán kívül másra nem is vágyom.
Átengedem Neki, szabadon terelje
életem folyását a legjobb mederbe.

Mindennapi létem akárhogy alakul,
minden körülményben Őt veszem alapul.
Bármilyen helyzetben Őrá építkezem,
teljes életemet a kezébe teszem.

Meggyőződésem, hogy elveszni nem hagyja,
szeretete az én biztonságom adja.
Ha épp nincsen gondom, s könnyen boldogulok,
Őhozzá mélységes hálával fordulok.

Bajokban Szívéhez simulok azonnal,
segítségét kérem teljes bizalommal.
Reménykedő hittel esdek Tőle támaszt,
bizonyosan tudom, azzal el is áraszt.

Ajándékaival bőkezűn elhalmoz,
lelkem mélységébe csendes nyugalmat hoz.
Gondviselő kezét állandóan érzem,
gyakorta megsegít, mielőtt még kérem.

Rögvest hozzábújok lelkem viharában,
s nyomban elmerülök meleg vigaszában.
Karjaiba véve nehézségen átvisz,
szívem minden bajban csakis Őrá számít.

Fájdalom és sok gond gyötör, vagy felbőszít,
átöleli lelkem, bátorít, erősít.
Igaz segítségem, ki bármit megtehet,
valós biztonságom csak mellette lehet.

Felemel magához bármilyen mélységből,
mindenkor kivezet lelki sötétségből.
Sérüléseimre gyógyító sebtapaszt
gyöngéd szeretettel személyesen ragaszt.

S hogyha menet közben lendületem fogyna,
vállamon karjait szorosabbra fonja.
Botladozó lábam léptét irányítja,
kegyelme özöne szívem kitágítja.

Jöhet sok nehézség, nem veszek el mégse,
biztonsággal vagyok Nála körülvéve.
Világosan látom, milyen gyönge vagyok,
ezért bizalommal mindent Őrá hagyok.

Törékenységemben ott van erőssége,
így lesz láthatóvá bennem dicsősége.
Hatalmas kincseit aprópénzre váltom,
gondviseléséért dicsérem és áldom.