ígei bozonyság

SZEPTEMBER 28. Mit építsünk? 1Krónikák 17,1–15 Tizenéves voltam, amikor gyülekezetünk imaházépítésbe kezdett Zilahon. A régit a kommunista hatalom elbontatta, mivel úgy találta, hogy nem illik a városképbe. A régi ellenség, az ősi kígyó akkor is támadta az Úr népét, mint ahogy napjainkban is. Soha nem felejtem el azt a lelkesedést és munka- kedvet, amely akkor a gyülekezet tagjait jellemezte! Mindenki csinált valamit, és mindenki igyekezett aktív lenni, hogy az új imaház, amely nagyobb is lett jóval a réginél, felépülhessen. Akkor az egy közös cél mindenkit összefogott, és a legelső és legfontosabb volt mindannyiunk életében. Ma is épülnek imaházak, ám nem biztos, hogy hasonló lelkesedéssel és önzetlen munkával. Sokszor saját lakásunk felépítése elsőbbséget élvez az Úr háza építésével szemben. Jól van ez így? Dávid is hamarabb felépítette saját palotáját, mint ahogy nekifogott volna az Úr hajlékának. Isten ezt elnézte neki, de vajon ha mi így teszünk, marad-e energiánk felépíteni az Úr házát? Tegyünk most fél- re minden egyéni érdeket, és építsük fel az Úr házát, ha még nem épült fel abban a helységben, ahol élünk! Nem azt kell kérdezni, hogy mit építsünk, hiszen Isten akarata az, hogy úgy a lelki, mint a földi templom felépüljön az ő dicsőségére. Ismételt felszólítás az Úrban való örömre Filippi 3,1; 4,4–9 Lehet parancsra is örülni? Nemcsak lehet, hanem kell és nagyon is szükséges! Ha nincs öröm a szívünkben, akkor életünk nem vonzó a kívülállók előtt. A XV. századi Juliánhoz kötődik a következő mondás: „A Mindenható- nak adott legnagyobb tisztelet részünkről az, amely többet ér a vezekléseknél és az áldozatoknál, hogy örömteli életet élünk, mert megvan bennünk szeretetének ismerete.” Igen, fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy milyen nagy az Isten szeretete. Az ő szeretetének ismerete túláradó örömet fakaszt az életünkben. Az Úrban örülni azt jelenti, hogy a Szentlélek által örvendezünk. Ne engedjük, hogy a mai napon/minden napon / a sátán saját magára hívja, fel a figyelmünket, hiszen akkor odalesz az örömünk! Nézzünk az Úrra, aki oly nagyon szeret, hogy életét adta értünk! Ő megígérte, hogy gondoskodni fog szükségeinkről, és nem hagyja, hogy az övéi szűkölködjenek. Tegyük csak mérleg- re az érzéseinket! Miből van több? Örömből vagy zúgolódásból? Ha az utóbbi fel-felbukkan, akkor fogadjuk meg az apostol sokszori tanácsát: „Örüljetek az Úrban!” – és meglátjuk, hogy megváltozik még a körülmény is.