ISTENNEK ADOTT HEGEDŰ .

A fényes égen fecske villan: övé a lég, a végtelen,

A repülés azt jelenti:- Köszönöm a tért, Istenem!

 A napsütötte kavicsok közt parányi gyík. Már nem is látod.

Fürge mozgása azt jelenti: - Isten gondol rám! - Megcsodálod?

 

És azt hiszed, hogy az - az Isten,aki a gyíknak enni ad,

tán megfeledkezik terólad, s holnapra nem jut jó falat?

 Vagy azt hiszed, Aki a fecske  repdeső szárnycsapását méri,

ne tudná azt, mi a te vágyad? - Még nem is kérted, már kiméri.

 

És többet ád, értékesebbet, gyöngyszemeket - kavics helyett!

Nem érzed mégsem, hogy az Isten téged milyen nagyon szeret?

 

- Nem próbálod a hála hangját? (Rossz hangszeren recseg a húr.)

Nehezen nyílik arra ajkad: ,,Mindeddig segített az Úr!’’

 

- Ne szólj hát! Hálaadás helyett add Istennek a hangszered!

Ha az Ő ujja játszik rajta, a hangját meg sem ismered!

 Az Ő kezében - nézd - mivé lett a szakadt húrú hegedű.

Ha Isten Lelke a vonója, - hallod a hangját? - gyönyörű!

 

- Köszönöm jó Atyám a reggelt! - Köszönöm, hogy dolgozhatok.

- Köszönöm a jó egészséget, Tőled csak jót kaphatok!

 Ha betegség is - légy áldott érte, mert Tőled jő a gyógyulás!

A gondjaim kezedbe tettem, Te tudod vinni, senki más!

 

Köszönöm, hogy szüleim vannak, s légy áldott, ha már nincsenek!

Tenálad vagyok mindig otthon Nem vagyok árva, bús gyerek!

 - Köszönöm, hogy szabad szeretnem! És köszönöm azt, ami fájt!

- Köszönöm a fényt az égen, s köszönöm a ködös homályt!

 

És köszönöm az őszi erdőt! És köszönöm, hogy van szemem!

Hogy sok bűnömön keresztül mégis csak látlak, Istenem!

 S köszönöm Őt, a legdrágábbat, a váltságdíj lefizetőt!

S azt, hogy ,,az én Megváltóm él, s porom felett meglátom Őt.’’

------------------------------

VÁNDORMADARAK . 

A nyárszagú fészkek vonzása kiégett,

húzza már az éket a vonuló csapat;

növekedő árnyak, erősödő szárnyak,

s indulnak a bátrak a hűlő ég alatt.

 

Nem néznek már hátra a hazai tájra,

ösztön őskorbácsa űzi-hajtja őket

át a nagyvilágon, túl az óceánon,

ahol héthatáron sem látják a földet...

 

Ki tudja, ki érti, útjukat ki méri?

Oltalmát mi kéri az égi erőnek?

És még mi van hátra? De a kapu tárva,

s a fészek a nyárra  vissza várja őket!

 --------------------------------------------

 

VIRRADAT .

Latin nyelvbe, tilalomba zártan. Hevert az Írás olvasatlanul.

…a wittenbergi vártemplom falára. Októberi éj sötétje borul,.                       Nyugtalanul alszik lenn a város, hűlő kéményekben gubbaszt a gond. hangtalanul kondul a harang, ütése most egy emberszívben kong: elszánt léptek riasztják a csendet, szögek koppannak kalapács alatt, árkuspapír fehérlik az ajtón, s mire fölkel a Nap,.                                                 a könyv-veretről lepattan a csat!

--------------------------------

A BIBLIA .  

 

A Biblia: szövétnekünk; utunkra vet világot.

A Biblia: erős alap. Tedd rá egész világod!

 A Biblia: hű fegyverünk, megvéd ezernyi bajban.

Kenyér: tápláló, éltető, örök s kifogyhatatlan.

 

A Biblia: gyönyört adó, csodásan zengő hárfa.

Hallgasd, figyelve hangjait, szíved - lelked kitárva.

 Az Ige fölfelé vezet s az égi célt mutatja.

Ki hozzáméri életét: megáldja égi Atyja.

 

Az Ige: kulcs, az égi hont lelkünk előtt kitárja.

Ki mindhalálig hű marad, ott élet üdve várja.

        -------------------------------------

 

 

  Mi a Biblia?

 

Ragyogó fény a Biblia,

Utunkra vet világot.

A Biblia erős alap,

Tedd rá egész világod!

 

A Biblia: hű fegyverünk:

Megvéd ezernyi bajban.

Kenyér – tápláló, éltető,

Örök, s kifogyhatatlan.

 

A Biblia: gyönyört adó,

Csodásan zengő hárfa;

Hallgasd, figyelve hangjait,

Szíved, lelked kitárva!

 

Az Ige fölfelé vezet,

Az égi célt mutatja!

Ki hozzá méri életét,

Megáldja égi Atyja.

 

Az Ige: kulcs, az égi hont

Lelkünk előtt kitárja.

Ki mindhalálig hű marad,

Ott az élet üdve várja!

 -----------------------------------------

EGY A SZÜKSÉGES      - CSOPJÁK ATTILA. 

Egy a szükséges... amíg élünk

Csak ezt keressük szorgosan;

S ha megtaláltuk, mit se féljünk,

Haladhatunk már biztosan.

 

Nem földi kincs, amit a rozsda

Megemészthet itt, vagy melyet

Magával vinni más világra

Szegény lelkünknek nem lehet.

 

Nem dicsőség, nem földi pompa,

Nem fényes hírnév, vagy egyéb:

Hiába gyűjtenéd halomba,

E földdel együtt mind megég.

 

Egy a szükséges csupán: Jézus!

Őt ragadd meg, Ő kell neked!

Egyetlen út Ő az Atyához,

S mert föltámadt: Ő életed!

 --------------------------------------------

ESTE       

Te elédbe lépünk, Isten,

Napi dolgunk után.

Munkáinknak eredményét

Te tudod csak igazán.

Haladtunk-e felfelé,

Avagy estünk lefelé;

Jövünk tehát irgalmadhoz,

A te kegyelmi trónodhoz.

 

E világnak nagy porából

Ma is ránk ragadt sok szenny,

Önmagától megtisztulni

A mi lelkünk képtelen.

Kérünk hát nagy, Istenünk,

Mossad meg a mi szívünk

Szent Fiad kifolyt vérében:

Ékesíts érdemével.

Isten családja örökké megmarad.

   „Mivel az Ő gyermeke vagy, Isten az örökösévé tett téged.” (Galata 4:7, NLT fordítás)-/ Károli – ford:” Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.”
A lelki családod lehet, hogy még fontosabb, mint a fizikai családod, mivel ez örökké tart. A földi családunk Isten csodálatos ajándéka, de csak ideiglenes és törékeny is; sokszor megtöri a válás, a távolság, az idős kor és az elkerülhetetlen halál,és sok minden nem várt esemény.

Pál apostol ezt mondja: „Amikor a tervének bölcsességére és nagyságára gondolok, térdre esem és imádkozom az Atyához Isten nagyszerű családjáért – néhányan közülük már a mennyben vannak, és néhányan még itt a földön.” (Efézus 3:14-15, LB fordítás) Károli-Ford: „Ez okáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt, Akiről neveztetik minden nemzetség, mennyen és földön,”

Másrészről, lelki családunk – kapcsolatunk a többi hívővel – folytatódni fog az örökkévalóságban. Ez egy sokkal szorosabb egység, sokkal tartósabb kötelék, mint a vérkapcsolat. Isten családja örökké megmarad.

A Biblia azt tanítja, hogy „Akik elfogadták őt és hisznek benne, azoknak adta a jogot, hogy Isten gyermekei lehetnek. Nem emberi módon váltak a gyermekeivé, emberi szülők vagy emberi akarat alapján. Istentől születtek.” (János 1:12-13, NCV fordítás)-/ Károli-Ford: „Valakik pedig befogadják őt, hatalmat ad azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek;   Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.”

Abban a pillanatban, amikor lelkileg Isten családjába beleszülettél, kaptál néhány ámulatba ejtő születésnapi ajándékot: a családnevedet, a családi hasonlóságot, a családi kiváltságokat, a családhoz való szoros kapcsolódást, és a családi örökséget!

Beszéljetek róla

• Milyen módon fejleszted a kapcsolatod a lelki és biológiai családoddal egyaránt?
• Isten gyermekeként mi az örökséged?