"Ahogyan engem
elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba" (Jn. 17:18)
Jézus útnak eresztette tanítványait, hogy Isten céljait szolgálják.
Jézus útnak eresztette tanítványait, hogy Isten céljait szolgálják.
Szülőként az
én felelősségem védelmezni gyermekeimet míg fel nem nőnek, de ez nem
jelenti azt, hogy meg kell óvnom őket attól, hogy kockázatot vállaljanak
Isten dicsőségéért. Annyira túlságosan védelmezőkké válhatunk, hogy nem
engedjük, hogy gyerekeink érzelmileg, vagy még inkább fizikailag is megtehessék,
amit Isten kér tőlük.
Azt mondod:
"Persze, azt akarom, hogy gyerekeim Istent kövessék, amennyiben a
közelemben maradnak," vagy "Igen, azt akarom, hogy gyerekeim azt
tegyék, amit Isten elvár tőlük. Követhetik az Ő tervét és céljait életükben, de
csak ha itt, a közelemben élnek. Bármit megtehetnek, amit Isten mond nekik,
amennyiben nem csinálnak valami veszélyeset, amiben megsérülhetnek vagy
meghalhatnak."
Természetes,
hogy szülőként nem akarod, hogy gyermeked megsérüljön. De hadd tegyem fel
ezt a teljesen őszinte kérdést: Hajlandó vagy engedni, hogy Isten legyen
gyermekeid életében az Isten?
Vagy, még
mindig te próbálsz Isten lenni az életükben? Engedned kell őket elmenni.
Láttam már szülőket, akik megpróbálták irányítani gyermekeik életét, még azután
is, hogy azok megházasodtak, férjhez mentek. Pedig a Biblia azt tanítja a
házasságról: "...a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik
feleségéhez és lesznek egy testté." (1Móz. 2:24)
A lényeg a
következő: Isten tervének része, hogy a gyermek elhagyja szüleit, és nekünk
szülőknek tanítanunk kell őket, amíg velünk vannak, de azután engednünk kell,
hogy elmenjenek Isten célja szerint szolgálni.
Jézus
mondta: "Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldöm őket a
világba." (Jn 17,18) A szülői gondoskodás célja, hogy végül is
elengedd gyermekeidet. Attól a perctől kezdve, hogy megszülettek, arra készíted
fel őket, hogy elinduljanak a világba, s nem pedig arra, hogy beléjük
kapaszkodj, vagy hogy irányítsd az életüket a te életed hátralevő
részében.
Beszéljetek
róla
- Beszéljétek meg, mit gondoltok erről az állításról: Isten tervének része, hogy a gyermek elhagyja szüleit, és nekünk szülőknek tanítanunk kell őket, amíg velünk vannak, de azután engednünk kell, hogy elmenjenek Isten célja szerint szolgálni.
- Te hogyan készíted fel gyermekedet arra, hogy útnak induljon a világba?
---------------------------------------
Vizsgáld meg a vezetésedet
Tudván először azt, hogy az Írásban egy prófétai szó sem
támad saját magyarázatból. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Szellemtől indíttatva
szólottak az Istennek szent emberei. — 2PÉTER 1,20. 21.
Az
Ige és a Szellem megegyeznek. Honnan tudhatod, hogy valami Isten Szellemétől
van-e? Ha nincs összhangban az Igével, akkor nem a Szellemtől van.
Mondták
már nekem emberek, hogy Isten vezeti őket valaminek a megértésére, de amikor
meghallottam, hogy mi az, azt mondtam: „Nem, ez nem Isten Szelleme.”
Igen
szélsőséges a következő eset, de igaz. Egy férfi azt mondta nekem, hogy
szerinte Isten Szelleme vezeti őt. Hogy egy asszony hagyja el a házastársát és
házasodjanak össze.
Nem
! Ez nincs összhangban az Igével. A Szent Szellem nem szakít szét otthonokat. A
Szellem és az Ige megegyeznek! A Biblia Isten Szellemének ihletésére született.
Vizsgáld meg a vezetésedet az Ige világosságában.
Megvallás: Isten
Szelleme vezet engem. Megvizsgálom a vezetésemet az Ige
világosságában, mert az Ige és a Szellem megegyezik.
----------------------------------------
A saját szavaid
…Aki kárára
esküszik, és
meg nem változtatja. — ZSOLTÁROK
15,4.
Bár
eltévesztettem Isten tökéletes akaratát azzal, hogy gyapjút tettem ki, mégis
ottmaradtam egy évig, mert megígértem nekik, hogy ezt teszem. Nehezen, de
kibírtam. Én olyan ember vagyok, aki állja a szavát. Egy szellemi zarándoknak
az egyik jellemző tulajdonsága, hogy „ha még kárára esküszik is, meg nem
változtatja”. Azaz megtartja adott szavát. Ha nem tanulsz meg olyan emberré
válni, aki mindig megtartja a szavát, a hiteddel sohasem jutsz sehova. Miért?
Mert ahhoz, hogy a hited működjön, hinned kell a szavaidban és hinned kell a
szívedben is: „…ha valaki
azt MONDJA…, és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit MOND,
megtörténik, meglesz néki, amit MONDOTT.” (Márk 11,23) „Amit
MONDASZ”: azaz a szavaid! És egész biztosan nem fogod elhinni, hogy a szavad
beteljesedik, ha tudod magadról, hogy nem tartod meg a szavadat!
Én
be fogom tartani a szavamat. Ha nem ezt tenném, annak rossz hatása lenne az
egész szellemi életemre. Én minden esetben megmondom az igazat. Én nem vagyok
hajlandó azt mondani valakinek, hogy mennyire örülök, hogy látom, ha ez nem így
van.
Megtalálom
a módját annak, hogy valamit mondjak, anélkül, hogy erőszakot követnék el
lelkiismeretemen. Én nem vagyok hajlandó hazudni, mert ez rossz hatással lenne
a hitemre. „Ez csupán udvariasság”, érvelhet valaki. Nem, ez nem az! Ez ördögi
viselkedés.
Megvallás: Én
olyan ember vagyok, aki megtartja a szavát!
AUGUSZTUS 9.
Várakozni Istenre
Várakozni Istenre
De akik az Úrban bíznak [„akik
várakoznak az Úrra” — King
James], erejük
megújul, szárnyra
kelnek, mint
a saskeselyűk, futnak,
és nem lankadnak meg, járnak,
és nem fáradnak el. — ÉSAIÁS
40,31.
Azt az egy esetet kivéve, amikor az elképzelésem félre vezetett, sohasem tévesztettem el, hogy mikor kell gyülekezetet váltanom vagy változtatnom a szolgálatomon.
„Mi szerint jártál el? A szerint, amit az elképzelésünk mondott?” Nem, a szerint jártam el, amit a belső bizonyosság mondott. Ha kellett, olykor várakoztam egy ideig Isten előtt. Ha kellett egész éjszaka is várakoztam, esetleg böjtöltem egy-két napot — nem mintha a böjtölés megváltoztatná Istent. Arra nem jó. Isten sohasem változik. Ő ugyanaz a böjt előtt, böjt alatt és a böjt után. De engem megváltoztat a böjtölés. Azt az időt, amit evéssel szoktam tölteni, ilyenkor imával töltöm és Istenre való várakozással. Ilyenkor több időt töltök az Igében. Ez arra jó, hogy a szellemi emberem jut uralomra felettem. Így várakozom addig, amíg meg nem tudom a bensőmben, hogy mi az, amit Isten akar, hogy megtegyek. Soha többé nem tettem az elképzeléseim szerint, így félre sem lettem vezetve. Megvallás: Az Úr Szellemem az én lámpásom. Ő vezet engem. Ő világosít meg engem. Ő vezet engem a szellememen keresztül. Elsősorban belső bizonyosság által vezet. A csendes kis hanggal is vezet. Folyamatosan vezet. Folyamatosan irányít. Folyamatosan utat mutat. Én Szellemtől vezetett, Szellemtől tanított és Szellemtől irányított vagyok..
------------------------------------------------------------
Adja, akinek akarja.
Isten szuverinitása az, hogy nem tudni kinek adja, de lehet kérni és imádkozni, esedezni érte.
„Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok.”
1 Korinthus. 14:1,
Mi mindenre jó a szeretet , szinte mindennek a kulcsa. A prófétálás ma is Isten mondanivalóját közli a gyülekezettel, tehát nagyon fontos. Ha működik akkor jönnek az erő ajándékai.
Isten először apostolokká, majd prófétákká és végül tanítókká rendelte ki az egyházban a szolgálókat.
Azután adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra gyámolításra, vezetésre, különféle nyelveken szólásra.
1 Korinthus. 12:28,
Szolgálatra való felkenetés.
-------------------------------------------------------
A kenettel Isten ken fel minden szolgálót. De a presbiterek, a vezetők a Pásztor imája sem hiába való.
Egyszer, amikor ezek az Úrnak szolgáltak és böjtöltek, ezt mondta a Szentlélek: "Válasszatok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket." akkor böjtölés, imádkozás és kézrátétel után elbocsátották őket.
ApCsel. 13:2-3,
Az Ószövetségben is voltak példák arra, hogy egyik ember a másikat felkeni, Isten parancsára, ezt általában a próféták tették, hisz ők voltak azok a közvetlen szolgálók akik Isten és ember között tartották a kapcsolatot.
Bár Illésnek szólt az Úr de ő ezt elmulasztotta, de amikor elragadtatott a mennybe a le hulló köntöse által a Szent Szellem kente fel Elizeust,
Ekkor ezt mondta neki az Úr : Menj, kelj ismét útra a pusztán át, Damaszkuszba, és amikor odaérsz, kend fel Hazáélt Arám királyává. Azután Jéhut, Nimsi fiát Izráel királyává: Elizeust, az ábél-mehólái Sáfát fiát pedig kend fel prófétává a magad helyébe!
1 Királyok. 19:15-17,
Elizeus példája egy hasonlat is, mert amikor valaki meghal az ő szolgálatát Isten egy másik szolgálóra hullatja, úgy mint ahogy az igében olvashatjuk.
Isten szuverinitása az, hogy nem tudni kinek adja, de lehet kérni és imádkozni, esedezni érte.
„Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok.”
1 Korinthus. 14:1,
Mi mindenre jó a szeretet , szinte mindennek a kulcsa. A prófétálás ma is Isten mondanivalóját közli a gyülekezettel, tehát nagyon fontos. Ha működik akkor jönnek az erő ajándékai.
Isten először apostolokká, majd prófétákká és végül tanítókká rendelte ki az egyházban a szolgálókat.
Azután adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat: gyógyításra gyámolításra, vezetésre, különféle nyelveken szólásra.
1 Korinthus. 12:28,
Szolgálatra való felkenetés.
-------------------------------------------------------
A kenettel Isten ken fel minden szolgálót. De a presbiterek, a vezetők a Pásztor imája sem hiába való.
Egyszer, amikor ezek az Úrnak szolgáltak és böjtöltek, ezt mondta a Szentlélek: "Válasszatok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket." akkor böjtölés, imádkozás és kézrátétel után elbocsátották őket.
ApCsel. 13:2-3,
Az Ószövetségben is voltak példák arra, hogy egyik ember a másikat felkeni, Isten parancsára, ezt általában a próféták tették, hisz ők voltak azok a közvetlen szolgálók akik Isten és ember között tartották a kapcsolatot.
Bár Illésnek szólt az Úr de ő ezt elmulasztotta, de amikor elragadtatott a mennybe a le hulló köntöse által a Szent Szellem kente fel Elizeust,
Ekkor ezt mondta neki az Úr : Menj, kelj ismét útra a pusztán át, Damaszkuszba, és amikor odaérsz, kend fel Hazáélt Arám királyává. Azután Jéhut, Nimsi fiát Izráel királyává: Elizeust, az ábél-mehólái Sáfát fiát pedig kend fel prófétává a magad helyébe!
1 Királyok. 19:15-17,
Elizeus példája egy hasonlat is, mert amikor valaki meghal az ő szolgálatát Isten egy másik szolgálóra hullatja, úgy mint ahogy az igében olvashatjuk.
--------------------------------------------
1-Adjátok a szent Bibliát kezembe! Ez ád vigaszt a gond
és baj között. Nincs vész, mely égi szent fényét elfödje, mióta Jézus értünk
földre jött. Kar: A Bibliának hadd
ragyogjon fénye! A keskeny úton minket ez vezet. Az Úr iránt ragad szent
tiszteletre: ígéret, törvény és a szeretet.
2. Adjátok a szent
Bibliát kezembe! A fáradt vándort ez enyhíti meg. Valódi ír ez bármilyen
sebekre, ez szüntet kínt, ez gyógyít beteget. 3. Adjátok a szent Bibliát
kezembe! Abban találom Jézus életét, ki érettem adá magát keresztre, aki legyőzte
lelkem ellenét. 4. Adjátok a szent Bibliát kezembe! Mely
megmutatja a legjobb Atyát, ki engem, bűnöst, méltat kegyelemre, és értem adta
egyszülött Fiát. 5. Adjátok a szent Bibliát kezembe! Hadd
szívjam annak balzsam dús szavát! Óh, hadd fakasszon ez örömkönnyekre, s hálára
az én Istenem iránt!
-------------------------------------------------
-Adj hálát, mert jó az Úr; az Ő szíve mindig értünk ég.
Dicsérd Őt, Neki énekelj hát, mert az Ő szentsége fénylő! Bár az ellenség
folyton támad, hogy elvegye földünk; ám az Úr, az Isten a győztes, így a csata
eldőlt már.
-----------------------------------------------------
- Adj, Uram, olajat lámpásomba; szent tüzed gyújtsd meg bennem! Adj, Uram, olajat, hadd égjek én, ajkam tűzzel áldja szent neved! Zengj hozsannát, zengj az Úrnak; zengd az Ő neve dicséretét! Zengj hozsannát, zengj az Úrnak, zengd neve dicséretét!
---------------------------------------------
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése