Isteni fizetség
"...aki mást felüdít, maga
is felüdül." (Péld 11,25)
Ha figyelmes vagyok másokkal szemben, Isten is figyelmes lesz velem szemben, és valamilyen formában megadja annak jutalmát. Ha gondoskodom a szegényekről, Isten is gondoskodik rólam. Ha törődöm a gyermekekkel, Isten tulajdon gyermekeként törődik velem. Ha legeltetem az Ő nyáját, Ő is legeltet engem. Ha öntözöm a kertjét, Ő "jól öntözött kertté" varázsolja lelkemet. (Ézs 58,11). „- Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem.”
Ha figyelmes vagyok másokkal szemben, Isten is figyelmes lesz velem szemben, és valamilyen formában megadja annak jutalmát. Ha gondoskodom a szegényekről, Isten is gondoskodik rólam. Ha törődöm a gyermekekkel, Isten tulajdon gyermekeként törődik velem. Ha legeltetem az Ő nyáját, Ő is legeltet engem. Ha öntözöm a kertjét, Ő "jól öntözött kertté" varázsolja lelkemet. (Ézs 58,11). „- Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem.”
Ezt az Úr maga ígérte, de csak akkor, akkor várhatom a beteljesedését, ha
teljesítem az Ő feltételeit.
Félthetem betegesen magamat, amíg aztán valóban beteg leszek,
figyelgethetem az érzéseimet, amíg nem érzek már semmit; siránkozhatom
gyengeségemen, amíg már nincs erőm a panaszkodáshoz sem. Mindennél többet érne,
ha önzetlenül, az Úr Jézus iránti szeretetből elkezdenék törődni azokkal, akik
körülöttem élnek. Vízgyűjtőm csaknem elapadt, nem jön eső, hogy feltöltse; mit
tegyek? Kihúzom a dugóját, és engedem, hogy a folyó víz megöntözze a hervadó
növényzetet körülöttem. S íme, mit látok? Kihúzom a dugóját, és engedem, hogy a
folyó víz megöntözze a hervadó növényzetet körülöttem. S íme, mit látok? Ahogy
folyik a víz kifelé, úgy töltődik fel a vízgyűjtőm. Titkos forrás táplálja.
Amíg állt benne a víz, a forrás zárva volt; de amint ömleni kezd belőle, hogy
megöntözzön másokat, az Úr rám gondol és feltölti! Halleluja!
Nyereség ajándékozás által
"Az ajándékozó bővelkedik..."
(Péld 11,25)
(Péld 11,25)
Ha szeretném, hogy a lelkem gazdagodjék, nem szabad felhalmoznom a
javaimat, hanem szét kell osztanom a szegényeknek. A számítás és fösvénység
csak a világban vezet gazdagsághoz, de ez nem Isten szerint való, mert Ő ezt
mondja: "
Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a
járandóságot, mégis ínségbe jut" (Péld 11,24).
A hit gazdagodik, miközben ad. Ezt
kell újra meg újra kipróbálnom, és számíthatok rá, hogy bőkezűségemnek olyan
nagy gazdagság lesz a jutalma, amilyen csak a javamat szolgálja.
Lehetséges, hogy gazdag leszek. De nem leszek túl gazdag. A túl nagy anyagi
jólét olyan nehézkessé tenne, mint amilyenek rendszerint a kövér emberek: a
világiasság "emésztési zavaraival" küszködnék, már nem érezném Isten
áldásainak ízét. Ha elég javam van ahhoz, hogy egészséges legyek, érjem be
vele; ha kielégítő anyagi helyzetet ad az Úr, legyek megelégedett.
Van azonban lelki-szellemi gazdagság is, amelyre sóvárogva kell
törekednünk. Ez az Isten ügye, a gyülekezet és embertársaink iránti
bőkezűségünk révén növekedik. Ebben nem szabad fukarnak lennünk, nehogy
megszegényedjünk szívünkben. Légy nagylelkű adakozó, mert így hasonlítasz majd
egyre jobban az Úrhoz. Ő az életét adta érted, hogyan is tagadhatna meg bármit
is tőled?
--------------------------------------------------------------------
"Ellenségeskedést
támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az asszony utódja közt: ő a
fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod." (1Mózes 3,15)
A bűnbe esett
ember számára ez az első ígéret. Benne van az egész evangélium és a kegyelmi szövetség
lényege. Nagyrészt már beteljesedett. Az asszony magvának, Jézus Krisztusnak
bizony mardosta a sarkát a Sátán, és ez rettenetes mardosás volt! De milyen
rettenetes a kígyó fejének végleges széttiprása! Ez lényegében már megtörtént,
amikor Krisztus eltörölte a bűnt, legyőzte a halált és megtörte a Sátán
hatalmát; de végső beteljesedése Urunk második eljövetelére és az utolsó ítélet
napjára vár. Számunkra ez az ígéret azt a jó hírt jelenti, hogy bár a gonosz
nagy erővel támadja testi természetünket, mintegy a "sarkunkat
mardossa", mi azonban győzedelmeskedhetünk a Krisztusban, aki lábával az
ősi kígyó fejére taposott. Egész éven át tapasztaljuk majd ezen igevers első
felét, a Sátán kísértéseit és a Sátán magvából való gonoszok támadásait. Lehet,
hogy úgy sarkunkba marnak majd, hogy belesántulunk; de ragadjuk meg igénk
második felének biztatását, és akkor nem csüggedünk el. Hit által örvendezzünk,
hogy mégis győzni fogunk Jézus Krisztusban, az asszony magvában
----------------------------------------
"Ellenségeskedést
támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az asszony utódja közt: ő
a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod." (1Mózes 3,15)
A bűnbe esett ember számára ez az első ígéret. Benne van az egész
evangélium és a kegyelmi szövetség lényege. Nagyrészt már beteljesedett. Az
asszony magvának, Jézus Krisztusnak bizony mardosta a sarkát a Sátán, és ez
rettenetes mardosás volt! De milyen rettenetes a kígyó fejének végleges
széttiprása! Ez lényegében már megtörtént, amikor Krisztus eltörölte a bűnt,
legyőzte a halált és megtörte a Sátán hatalmát; de végső beteljesedése Urunk
második eljövetelére és az utolsó ítélet napjára vár. Számunkra ez az ígéret
azt a jó hírt jelenti, hogy bár a gonosz nagy erővel támadja testi
természetünket, mintegy a "sarkunkat mardossa", mi azonban
győzedelmeskedhetünk a Krisztusban, aki lábával az ősi kígyó fejére taposott.
Egész éven át tapasztaljuk majd ezen igevers első felét, a Sátán kísértéseit
és a Sátán magvából való gonoszok támadásait. Lehet, hogy úgy sarkunkba
marnak majd, hogy belesántulunk; de ragadjuk meg igénk második felének
biztatását, és akkor nem csüggedünk el. Hit által örvendezzünk, hogy mégis
győzni fogunk Jézus Krisztusban, az asszony magvában
·
-----------------------
"A békesség
Istene pedig összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan" (Róma 16,20).
Ez az ígéret jól
kapcsolódik a tegnapihoz. Nyilvánvalóan hasonlóvá kell lennünk Urunkhoz
nemcsak abban, hogy az ellenfél a mi sarkunkat is mardossa, de abban is, hogy
mi is legyőzhetjük a gonoszt. Még a mi lábunk is el tudja taposni az ősi
sárkányt! A római hívőket megszomorította a gyülekezetükben támadt viszály;
de Istenük a "békesség Istene" nyugalmat adott lelküknek. Azoknak,
akik nem voltak résen, gáncsot vetett az "ősellenség", és megcsalta
őket, de pórul járt, mert azok tapostak a fejére, akiket megkísértett. A
győzelmet Isten népe nem a saját ügyességével vagy erejével vívta ki, hanem
maga Isten Jézus Krisztus által taposott a Sátán fejére. A széttiprás a hívők
lába alatt kell, hogy megtörténjék, de a győzelem mindenestől az Úrtól való.
Csak tapossunk bátran a kísértő fejére! Nemcsak az alárendelt
szellemek, hanem magának a sötétség fejedelmének hatalma is meg kell hogy
törjön előttünk. Isten iránti határtalan bizalommal számítsunk a gyors
győzelemre. Milyen vigasztaló szó ez: "hamarosan". Hamarosan az ősi
kígyó fejére taposunk! Milyen nagy lesz örömünk, ha legyőzzük a gonoszt.
Micsoda szégyen a Sátánnak, hogy az ember tapos a fejére! A Krisztus Jézusba
vetett hittel tiporjuk le a kísértőt!
-----------------------------------------------------
"Ezt a földet,
amelyen fekszel, neked adom és a te utódaidnak" (1 Móz 28, 13).
Egyetlen ígéret
sem "magánjellegű", nem kizárólagosan egy hívőnek, hanem
valamennyinek szól. Ha te, testvérem, most hittel ráhagyatkozol egy ígéretre,
és azon mintegy pihenésre hajtod a fejedet, akkor az a tiéd. Igénkben Jákób
birtokba vette azt a földet, ahol letelepedett és megpihent. Ahogy (ott)
végignyújtózott a földön, és a kőből való vánkosra hajtotta a fejét, nem is
gondolta, hogy ezzel a föld tulajdonosa lett; pedig ez így volt. Álmában
látta a csodálatos létrát, amely minden igaz hívő számára összeköti a földet
az éggel; és ahol a létra a földet érte, azt a földet a magáénak érezte,
különben hogyan is tudta volna elérni a mennyei létrát. Istennek minden
ígérete igen és ámen a Jézus Krisztusban; s mivel Ő a miénk, minden ígérete a
miénk, ha hittel rájuk hagyatkozunk.
Jöjj, aki megfáradtál, pihenj le az Úr ígéreteinek párnájára!
Pihenj békességben! Csak róla gondolkozz! Krisztus számodra a fényhez vezető
létra: lásd, hogy jönnek és mennek rajta az angyalok közötted és Isten
között. Légy biztos abban, hogy az ígéret saját, Istentől kapott részed. Nem
károsítasz meg senkit, ha azt, mint külön neked szóló üzenetet, magadévá
teszed.
-----------------------------------------------------
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése