Ha nagy leszek... ha nagy lesz

Erdődy Elek: Ha nagy leszek... ha nagy leszel

Ha nagy leszek anyám... fiad ígéri néked:
Nagyon, nagyon boldoggá foglak tenni téged.
Teérted dolgozom, örökké, szakadatlan,
Hogy visszaadjam azt, amit tetőled kaptam...
Ha nagy leszek anyám : tied lesz napom, éjem,
Hogy régi mosolyod orcádra visszatérjen,
Hogy eltüntessem rólad én a gond-keresztet,
Mely fáradt szép szemed alatt megbújva reszket...
Ha nagy leszek anyám, csak érted fogok élni!
Becézni foglak és a szellőtől is védni,
Hogy megháláljam lelked rám hullott csodáját,
Hisz értem szenveded az élet Golgotáját...
Lábod elé hintek ezer selymes virágot,
Hogy visszaadjam neked boldog ifjúságod,
Hogy visszaadjam azt, amit tőled elvettem:
Te tönkre mentél, s én viruló életet leltem.
Ha nagy leszek, anyám, bíborban fogsz majd járni,
Egész világ tisztelni fog, s csodálni,
Arcodról eltűnik a gond s a néma bánat
Egész világ irigyli majd az én anyámat,
Az édesanyámat.

Ha nagy leszel, fiam, tudom, hogy így kell lenni,
Vágycsillagok után dalolva fogsz majd menni.
Örökre elhagyod fehér hajú anyádat,
Mint virághullatott, elhervadt rózsaágat...
Ha nagy leszel, fiam, majd mindent elfelejtesz,
S ha értem néha tán egy-két könnycseppet ejtesz,
Az élet mégis messze rózsakertbe csábít,
Hol számodra ezer csodás álomvirág nyit...
Ha nagy leszel, fiam, nem fogsz törődni velem,
S míg én remegve várlak árva, bús sötétben,
Egy másik asszonyszív ölel magához téged,
Egy másik asszony hív : a hites feleséged. . .
Ha nagy leszel fiam, emlékezni se fogsz rám,
Fakó lesz vén szemem, és ráncos lesz az orcám,
Mert búsak napjaim keservesek az éjek,
És téged egyre messzebb visznek el az évek...
De szívem boldog lesz ha hírül hozzák mások,
Hogy megtaláltad mégis a földi boldogságot,
Eltűnik minden gondránc és a könnyes bánat,
Ha irigyelni fogják az én fiacskámat.
Édes fiacskámat!...

Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem.                                                         "Ésaiás könyve 55:10-11
--------------------------------------------

Megveri ellenségünket,,Eltávolítja ellenségedet" (Sof 3,15).

Micsoda vereség volt ez! A Sátán trónfosztottá lett a szívünkben, ahogy a mennyben is azzá lett. Krisztus megfosztotta őt felettünk való uralmától. Még zaklathat bennünket, de már nem tarthat igényt ránk. Nem vagyunk az övéi már, nem kötözheti meg lelkünket: a Fiú megszabadított minket, és valósággal szabadok lettünk (Jn 8,36).

Még él ugyan az ősellenség és vádolja a testvéreket, de már ennek a tevékenységének is megszabta a végét az Úr: nagy védőügyvédünk elnémítja a vádaskodót. Az Úr megdorgálja ellenségeinket, és megvéd bennünket, hogy az ördög tevékenysége mit se árthasson nekünk.

Még mindig támad bennünket a gonosz szellem mint kísértő, és megpróbálja befészkelni magát a szívünkbe, de innen is kitessékeli az Úr. Még vonaglik, mint a kígyó, de már nem hatalmaskodhat. Még támaszt bennünk istenkáromló gondolatokat, amikor csak alkalma van rá, de hamar megkönnyebbülünk, mert az Úr csendet parancsol neki és kotródnia kell, mint a megvert kutyának.

Uram, cselekedd meg ezt mindazokkal, akiket éppen ma is keserít és csüggeszt a Sátán kutyájának ugatása. Szabadíts meg minket ellenségünktől, és dicsőítsd meg előttünk magadat. Uram, Te, aki már legyőzted őt, bárcsak száműznéd őt teljesen ebből a világból! Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

-----------------------------------------------------

 

Isten temploma 

Nem attól lesz egy ház az én házammá,

Hogy benne rólam hangzik sok beszéd,

Ének, zene vagy vers dicsérget engem,

Dicsérve vendégem szívét, eszét.

Enyémmé akkor lesz és otthonommá,

Ha benne mindig szívesen lakom,

Szeretteim háláját nem szavakban,

Nekem szolgáló tettekben kapom.

Isten háza is akkor lesz e hajlék,

Ha benne Ő szívesen van jelen!

S hálám gyümölcse sem csupán szavakban,

De Őt szolgáló tettekben terem.

Ám van Urunknak ennél véglegesebb,

Mégis közelben lévő otthona,

Amelyben ettől távol is velem van,

Ha szívem lesz állandó temploma.

----------------------------------------------- 

A LEGNAGYOBB  .

Úton ismét… A mester elől halad.

Mögötte a tizenkettő elmarad.

Vitatkoznak: Bizonyíték ki se fogy…

Dönteni kell: ki köztük a legnagyobb!

- Én gyógyítottam a legtöbb beteget!

- Az én imám nyitja tágra az eget!

- Prédikálok, s megtérnek a bűnösök!

- Hatalommal űzöm ki az ördögöt 

Sok nyomós érv itt keményen összecsap,

S a Mester egy kis gyermeket ölbe kap, 

Felemeli a magasba, s mosolyog:

- Láthatjátok már, ki itt a legnagyobb!

      ------------------------------------------------

Dávid Fia!

Nem tartozom népedhez, De beteg a lányom!

Gonosz lélek gyötri, tépi Fülledt napokon, lázas éjszakákon.

Tudom, nem segít rajta senki. Hiszek Tebenned!

Pogány vagyok, jogcímem semmi.

A kegyelemnek annyi morzsáját juttasd,-,.                                                   Mint az ebeknek! Mélyre lenyúl a kegyelem,

S magasba emel! Asszony, nagy a te hited! Jézus így felel. 

Meggyógyul a beteg lány Nyomban, egészen.

Ahol hittel várnak rám, Ott az én népem!

 

 

A KÁNAI MENNYEGZŐ  

 

Lakodalom készül Kána városában,

Sütnek, főznek, forgolódnak mind a házban.

Hivatalos Jézus is a lakomára,

Elkíséri tizenkét hű tanítványa.

 

Sok a vendég, s lám a bornak hamar vége!

Vizet hozat Jézus hat nagy kőedénybe.

Csuda folytán a víz rögtön borrá válik,

Sokkal több is, sokkal jobb is, mint a másik.

 

Hatalmáról így tett Jézus bizonyságot,

Hittek benne, látva ezt, a tanítványok.

Higgyed te is: nincs az Úrnál lehetetlen,

Bizalommal fordulj hozzá szükségedben!

 ------------------------------------------------------------------------

 

A LEGJOBB BARÁT      

 

Jézus a gyermekek

leghívebb barátja,

ölbe veszi őket,

szereti, megáldja.

 

Követem Őt én is

hallgatok szavára,

befogad majd végül

fényes mennyországba!

-------------------------------------