A kereszt- Kerekes Károly:

Keresztet a földön minden ember kap:
az egyik kisebbet, a másik nagyobbat.
Szülessen kunyhóba, avagy palotába,
El van készítve az ő keresztfája.

Az a csoda az után, hogy senki sem látja,
milyen nagy a másik ember keresztfája.
Van, aki könnyen hordja, még nevetni is tud,
míg a másik zokog, és a földre rogy.

Van, aki büszkén viszi, hisz senki se látja,
Hogy vérzik a válla és sebes a háta.
Van, aki alázattal és lehajtott fővel
viszi a keresztjét - krisztusi erővel.

Van, aki morogva, zúgolódva viszi,
minden sarkon megáll, ha lehet - leteszi.
Van, aki dicsekszik, örül, ha megszánják,
hazug könnyek sokszor áztatják orcáját.

Van, aki keresztjét más vállára rakja,
abban a hiszemben, hogy vissza nem kapja.
Van, aki félrenéz, hol jobbra, hol balra,
segít embertársán, ő segít, te balga.

Én a keresztemet fiatalon kaptam,
elfogadni, hej, sehogy sem akartam.
Sírtam, lázadoztam, még össze is törtem,
oh, csodák csodája! Összenőtt előttem.

Azután felvettem gyenge vállaimra,
tudtam, hogy elkísér hűen a síromba.
Tövises utakon elgyengült a lábam,
vittem a keresztem, meggörbült a hátam.

Elestem, felkeltem, így ment éveken át,
vittem és cipeltem a nehéz keresztfát.
Elmentem messzire, idegen országba,
oda is elkísért a keresztem fája.

Akiket szerettem, azok egytől-egyig
kigúnyolnak, lettek ellenségim.
Tövis koszorúmat a fejemre nyomják,
könnyeim patakját szélesebbre ássák.

Mivel keresztemet nehéznek tartottam,
azért még hozzá egy fakeresztet kaptam.
Oda van az téve gyermekem sírjára,
egyből kettő lett a keresztem fája.

Már megöregedtem, hajam fehér lett,
de az én keresztem súlya nem lett könnyebb.
Naponta növekszik a keresztem súlya,
vagy én lettem gyengébb, s a vállam nem bírja.

Ó, sokszor de nagyon szeretném letenni,
Azt hiszem tovább már nem is lehet vinni,
Vérzik a szívem, lelkem roskad össze,

De az én keresztem hű hozzám örökre.

Cirenei Simon, ki vinni segíted,
A jó Isten áldjon meg érte Tégedet.
Amikor meghalok, eltemetnek engem,
letűzik síromra nagy, nehéz keresztem.

Bocsásd meg Jézusom, hogy zúgolódva vittem,
És most visszaadom Neked a keresztem.
Csak azt az egyet kérem Tőled, én Istenem,
Lelkemet vedd hozzád, magadhoz az égbe!

--------------------------------------

 

 

 

 

 

 

Benned bíztak... /Reformáció 500

"Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket. Hozzád kiáltottak segítségért, és megmenekültek, benned bíztak, és nem szégyenültek meg." (MBT Újfordítás) Zsoltár 22,5-6

Atyáink hitével kapcsolatban a reformáció egyik kiemelkedő eseménye jut eszembe, amiről így ír E. G. White:

"A német keresztény fejedelmek tiltakozása az 1529-es speieri országgyűlésen az egyik legszebb bizonyságtevés volt a reformáció mellett. Ezeknek az embereknek - Isten embereinek - a bátorsága, hite és állhatatossága kivívta a gondolkozási és lelkiismereti szabadságot a következő századok számára. Protestálásuk adta meg a megreformált egyház protestáns nevét; elveik pedig "a protestantizmus tulajdonképpeni lényegét"...

...V. Károlynak eltökélt szándéka volt a reformáció szétzúzása,... a császár 1529-ben ismét összehívta az országgyűlést Speierben, hogy összezúzza az eretnekséget. Rá akarta venni a fejedelmeket arra, lehetőleg békés eszközökkel, foglaljanak állást a reformáció ellen. Ha pedig az nem sikerül, Károly felkészült rá, hogy erőszakhoz folyamodik...

...A császár kihirdette az országgyűlésnek, hogy mivel a lelkiismereti szabadságot engedélyező határozat súlyos zavargásokat keltett, elrendeli érvénytelenítését. Ez az önkényes cselekedet felháborította és megrémítette a lutheránus keresztényeket. Egyikük ezt mondta: "Krisztus újra Kajafás és Pilátus kezébe került. " A katolikusok még jobban felbőszültek. Az egyik vakbuzgó katolikus kijelentette: "A törökök jobbak, mint a lutheránusok, mivel a törökök tartanak böjtnapokat, a lutheránusok pedig megszentségtelenítik őket. Ha választanunk kellene Isten szent Igéje és az egyház régi hibái között, az előbbit utasítanánk el!" Melanchton így szólt: "Faber a telt házú gyűlésen naponta újabb követ vet reánk, az evangélium híveire. "...

...Luthernek, akit a Wormsi Ediktum még mindig egyházi átok alatt tartott, tilos volt Speierben megjelennie, de munkatársai és a fejedelmek, akiket Isten indított fel, hogy ügyét ebben a válságban védjék, helyére álltak...

...A papok követelték, hogy a reformációt elfogadó államok fenntartás nélkül engedelmeskedjenek a római törvénykezésnek. A reformátorok viszont a korábban élvezett szabadságot igényelték, és nem egyezhettek bele abba, hogy Róma ismét fennhatósága alá vonja azokat az államokat, amelyek oly nagy örömmel fogadták Isten szavát. Végül is elhangzott az a középutas javaslat, hogy ott, ahol a reformáció nem vert gyökeret, a Wormsi Ediktumot szigorúan érvényesíteni kell;...

...E rendelet érvényre juttatása megakadályozta volna "a reformáció kiterjesztését azokra a területekre, ahol még ismeretlen volt, gátolta volna megszilárdítását, ahová már eljutott". Tehát nincs szólásszabadság, és tilos áttérni....

...A tanácskozásra összegyűlt lutheránus-pártiak megdöbbenve néztek egymásra. "Mit tegyünk?" Kérdezgették egymástól. Az egész világot érintő súlyos kérdések forogtak kockán....

..."Utasítsuk el ezt a rendeletet! - mondták a fejedelmek. Lelkiismeret dolgában nincs súlya a többségnek. " A küldöttek kijelentették: "Az 1526-os rendeletnek vagyunk adósai a birodalom békéjéért; annak eltörlése bajt és viszályt hozna Németországra. Az országgyűlés csak arra illetékes, hogy megőrizze a vallásszabadságot addig, amíg a tanács újra összejön. "A lelkiismereti szabadság megvédése az állam feladata; vallási ügyekben csak eddig terjed a hatalma. Minden világi hatalom, amely polgári hatóság által kísérli meg szabályozni vagy kikényszeríteni a vallási előírásokat, megsérti azt az elvet, amelyért a lutheránus keresztények olyan nemesen küzdöttek."

E. G. White: Nagy küzdelem; A fejedelmek tiltakozása)

Végül a protestáló fejedelmek elérték céljukat. A német fejedelmek közül többen hívőkké lettek. "Maga a császár is kijelentette, hogy a protestáns cikkelyek csak az igazságot tartalmazzák. A Hitvallást számos nyelvre lefordították, egész Európában elterjesztették, és a későbbi generációk során milliók fogadták el saját hitvallásukként."

-----------------------------------------------------------

Napi Ige és gondolat

„Az által sem vétkezzetek, hogy egymásra haragusztok.”- „/ Német fordítás /

Ha haragusztok is, ne vétkezzetek: a nap ne menjen le a ti haragotokkal. (Efezus 4:26)

A harag emberi érzés. Nem éppen a legkellemesebb. De mindenkivel előfordul, hogy megharagszik valakire. Több fontos kérdés is van ezzel kapcsolatban. Kettő ezek közül így hangzik: mennyire haragszunk és milyen sokáig? Minél nagyobb a haragunk és minél tovább tart, annál nagyobb károkat okoz. Előbb abban, aki haragszik, majd a környezetében élők is tapasztalják áldatlan következményeit.

Vannak emberek, akik hónapokig, sőt évekig hordoznak sérelmeket. Vélt vagy valós sérelmek ezek, de magát a haragot hordozó embert teszi leginkább tönkre. Az így érző ember pedig folyamatosan megmérgezi a körülötte élőket is.

Nézz magadba! Nem hordozol haragot a lelkedben? Nem dédelgeted, táplálod a haragot valaki irányába? Vigyázz, a harag gyűlöletbe csaphat át, mely hatalmas károkat okoz! Mai Igénk szerint egyetlen napig sem kellene haragudnunk senkire. Hogy lehet ezt megtenni? A megbocsátás a kulcsa az egésznek. Bocsáss meg az ellened vétkezőnek. Senki nem állítja, hogy ez könnyű, de ha az Úrra tekintesz, sikerülni fog. Minden gondod, keserved add át az Úrnak. A haragodat is vidd elé. Ha nem tudsz megbocsátani valakinek az ellened elkövetett vétkeiért, nincs benned elég szeretet és nem bízod életedet eléggé az Úrra. Van mit letenni a kereszt alá? Tedd meg, ne késlekedj!

A nap gondolata:

Hányszor lobognak bennünk csöppnyi semmiségért a bosszúállás pokoli üstjei, kutatva keressük másban a szándék rossz irányát, érvelünk meggyőződéstelenül, csak hogy tisztára mossuk magunkban azt a homokszemnyi sértett büszkeséget. És megkeserítjük mások életét egy percre, hétre, mert engedtük, hogy szeles haragunk átjárjon egy lelket abban a begombolatlan pillanatban. És nem jut eszünkbe olykor, hogy egyszerűen elakadt bennünk valahol egy villanásnyi emberséges mozdulat. (Elekes Ferenc)

Imádság:

Uram! Te minden bűnömet eltörlöd, amit megbánva eléd hozok. Jézus érdeméért bűnbocsánatom van. Ez örömmel tölt el, de ha magamba nézek, akkor látom, hogy olykor én milyen nehezen bocsátok meg másoknak. Igen, van, hogy hetekig, hónapokig hordozom az ellenem elkövetett sérelmet. Pedig ez csak ártani tud, építeni sohasem. Szeretném letenni ezeket a dédelgetett haragokat a kereszt alá, akkor is, ha jogosnak találom a fájdalmat. Jézusra szeretnék nézni, és ahogyan ő tanított és mutatta, én is szeretettel óhajtom elhordozni még azokat is, akik belém rúgnak és tőrt döfnek a hátamba. Ámen.