Lukács 19: 29-40.”És lőn, mikor közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák hegyének hívatik, elküldött kettőt az ő tanítványai közül,

Mondván: Menjetek el az át elemben lévő faluba; melybe bemenvén, találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide.

És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? Ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van reá.

És elmenvén a küldöttek úgy találják, amint nékik mondotta.

És mikor a vemhez eloldják, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet?

Ők pedig mondának: Az Úrnak szüksége van reá.

Elvitték azért azt Jézushoz: és az ő felsőruháikat a vemhére vetvén, Jézust reá helyeztették.

És mikor ő mentt, az ő felsőruháikat az útra teríték.

Mikor pedig közelget az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve kezdi dicsérni az Istent fennszóval mindazokért a csodákért, a melyeket láttak;

Mondván: Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dícsőség a magasságban!

És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának néki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!

És ő felelvén, monda nékik: Mondom néktek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.”

    

Virágvasárnapi kérdés

Az Úr igényli a mi szolgálatunkat is!  (részlet)

Azért kell figyelni az első Virágvasárnapi eseményekre, mert Jézus ma is szolgai formában közeledik az övéihez. Igéjével, melyből bárki gúnyt űzhet, s félremagyarázhat. A sákramentumokkal, melyeket visszautasíthatunk.                                      A gyülekezetek gyengeségében, az igehirdetők szavában.

De milyen jó is, hogy ilyen egyszerű, szolgai formában jön! Mert így nem kell tolongani, nem kell sorszámot kérni, hogy találkozhassam vele! Nem kell ajándékokat vinni neki, nem kell találkozót kérni jó előre. Mert így szegényesen, egyszerűen, üres kézzel és szívvel is mehetünk Hozzá. Nem kell előbb érdemeket, jócselekedeteket szerezni ahhoz, hogy szóba álljon velünk, hogy megállhassunk előtte.                              Ha nincs semmid, amire büszke lehetnél, akkor vagy a legközelebb hozzá!

Ha ilyen szolgai formában jön Urunk, akkor az ő népe sem tehet mást, mint hogy szolgál!      Az Igének a “kódolt” üzenete ez: “Az Úrnak szüksége van rá…”!

Jézus igényli a tanítványok szolgálatát. Ugyanis Isten eszközök által munkálkodik ebben a világban. Az Ő kezében eszköz a természet, a történelem, az egyház, az ember. S mi is azzá lehetünk! Tudniillik, Jézus jeruzsálemi bevonulása arra utal, hogy Ő azóta is szüntelenül “bevonul” ebbe a világba. Nem kivonul a bajok, a megoldatlan kérdések sűrűjéből, hanem bevonul oda. Hogy megoldást hozzon és adjon. Micsoda kiváltság: ennek a Jézusnak lehetünk szerény, de kiválasztott eszközei! Ezért jó, ha megjegyezzük: ennek a szolgálatnak két fontos jellemzője van!

Az egyik az engedelmesség. “Menjetek ebbe a faluba” – mondja Jézus.                           És a tanítványok elmentek. Ebből is látszik, hogy a szolgálat lényege: az Úrra figyelni, az éppen a mára vonatkozó szavát megérteni. Ahová küld, oda menni.

A másik: az áldozat. Az ismeretlen tanítványra szinte parancsszóként hatott az, hogy “az Úrnak szüksége van rá!”A keresztyén ember számra, ma is, igen sok esetben, sok érthetetlen dolognak ez a végső, és elégséges indoka: szüksége van az Úrnak rá!    És végül: Istennél nincs felesleges ember! – Az Úrnak ma is szüksége van Rád! – Szüksége van a tehetségedre, a vagyonodra, a szeretetedre, az idődre, – tehetségedre! Beteges vagy? Nyugdíjas vagy? Munkanélküli vagy? Egyedül élsz? Feleslegesnek érzed magad a családodban? Igéjén keresztül üzeni az Úr: a mi életünk és szolgálatunk nem hiábavaló – mert az Úrnak szüksége van Rád! Találóan fogalmazza meg egyik régi traktatusunk:

“Krisztusnak nincs más keze, mint a mi kezünk – hogy munkálkodjon! Csak a mi lábunk, hogy az embereket a keskeny útra vezesse. Nincs más ajka, csak a mi ajkaink, hogy halálát másoknak tudtul adja. – Szüksége van ránk, hogy sokakat magához térítsen!” Vajon te hogyan szolgálod Őt?

 

 

.

-------------------------------------------------------

 

 

Zsoltár 141,1-5- Mint jó illatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estéli áldozat legyen. Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását! Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztévő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!

JÖVEL, URAM!  

Itt vagyok, Uram, megtaláltál. Érzem, enyém ígéreted.

Boldogságtól csordul a lelkem, Halottnak adtál életet.

 Felemeltél az út porából, Mint taposott, rút aranyat;

Letörölted rólam a szennyet S felcsillogott rajtam a nap. 

Felemeltél, de rám engedted A próbák lángoló hevét,

Add, Uram, hozzá Szentlelkednek Kettős mértékű erejét.

 Viharok szelét most is érzem, Kétségek árja eltakar,

Megmentő, áldó szent kezeddel Jövel, Uram Jézus, hamar!

 

1958. IX. 7. de.

1. Csendes este beszélgetek Veled, Istenem; köszönöm, hogy erőd, kezed én is ismerem. Köszönöm, hogy újra egy napeste leszállott; munkáimban a Te kezed ismét megáldott!   Kar: Óh, mily nagy kegyelem, boldog a szívem! Köszönöm, hogy Atyám lettél, Istenem!   2. Csendes este imádkozva Hozzád repülök; elmondom, hogy kegyelmednek igen örülök. Elmondom, hogy tudom, értem, erőtlen vagyok; fejem felett összecsapnak sokszor a habok.   3. Csendes este ujjon szívem áldott Fiadért; köszönöm, hogy ontott egykor énértem is vért! Köszönöm, hogy észrevettél, szeretett Atyám; készítettél számomra is égi koronát

Kor.I. 5: 16- 21-v” és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. Úgyhogy mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint, sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, többé már nem ismerjük. Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, íme, újjálett minden. Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket magával Jézus Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát. Mivel Isten az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítva nekik bűneiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét. Krisztusért járva tehát követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel. Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.-„

A megváltott hívő ember életében mindennek újnak kell lennie. Mi nem ismerjük egymást test szerin t. sokszor mégis test szerint ismerjük egymást. Ha valakiről véleményt kell mondani, a Sátán mindjárt a múltat suttogja. Mi úton vagyunk  a Meny felé. Itt társak vagyunk, A madarak megszégyenítnek  bennünket. A gyengét  föl, kell karolni. Minden lélekért felelünk akik reánk vannak bízva. Mindannyiunknak be kell futni a célba . Nem szabad megállni. Segítsen a jó Ist,-,hogy szabályosan  tudjuk küzdeni , futni. Ezen az úton nem az –az erős, aki a másikat elgáncsolja, lehagyja, hanem aki a másiknak a t6erhét leveszi és azzal  együtt fut . Jé,- tárt karokkal vár. Jé,- ra kell nézni, és nem szabad őt elengedni. Abból is baj származik, ha az atyafiak egymásra néznek, mert a múltat nézik,ezt hozza  a Sátán.  A magunk erejére nem támaszkodhatunk.  Mindent Jé,- ért ,és mindent Jé, - sal kell tenni. Az a fő vágyunk,hogy mind közelebb és közelebb kerüljünk Jé,- Kr,- hoz. Legyünk segítségére egymásnak  ! Ist,- a mi bűneinkről , hibáinkról nem emlékezik meg. Ha egymásnak nem tudtak megbocsátani, akkor Ist,- hogy bocsásson meg ? Ne ítélj el senkit, az –az Úr dolga. Csak magunkat ítélhetjük el ! Rendezzünk minden dolgunkat . az egységben van az erő. Együtt haladva segítsünk egymásnak, az előbbre jutásban.  Példás életet kell élni. Segítsen az Úr , hogy életem vonzó  legyen, hogy én más vagyok mint a világ. Hívogasd ismerőseidet. Tudsz  e  kamatot vinni  az Úrnak ? ember társainkat vigyük, hívogassuk Jé,- hoz. Mindaddig hívogatni kell, míg eljönnek és Jé,- t elfogadják. Bár a világ fölfigyelne életünkre, és azáltal sokam megtérnének .   

-----------------------------------------

A  SAMARITÁNUS TITKA -

Szenvedő felebarátján miért segített a Szamaritánus?

Mert jó volt a szeme. Meglátta a könnyeket, és a véres, halálos sebet,

mit más nem gyógyíthat, csak a felebaráti szeretet.

Mert jó volt a szíve. A nemes lelkek törvénye szerint

örült, hogy segíthetett. Jutalmat nem várt,

mert  az volt a jutalma, hogy életet menthetett.

Mert erős volt a keze. Mégis gyöngéden emelte

nemes terhét, le nem ejtve. Keze a vértől nem volt tiszta,

de ez a vér tisztított mert nem ő ontotta.

Mert jó volt a lába. Kész volt gyalog menni,

a beteget figyelve, Nem akart addig pihenni,

míg felebarátját el nem helyezte, a vendégfogadó házba.

Istenem, adj nekem is  jó szemet, szívet, kezet, lábat,

mert az élet jerikói útján vérző testvéreim engem is várnak! Gerő Sándor

----------------------------------------

VIRÁGVASÁRNAP- Hamar István-

Olajágak hullnak Jézus elébe,
Pálmát lenget, úgy követi a népe.
Szamárháton jön a béke Királya,
A hozsannát száz torok is kiáltja.

Ő az, aki jön az Úrnak nevében,
Akiről az Írás beszél ekképpen:
,,Örülj, Sión, ímhol jő a Királyod,
Üdvöt hoz, ha néki kapud kitárod!’’

Én is, Uram, leborulok előtted,
Ajkaimról visszhangzik a dicséret;
Kitárom most nagy örömmel a szívem,
Királyom vagy, te kormányozd az éltem!

---------------------------------------------------

VIRÁGVASÁRNAP-  Tamáska Gyula

Akkor… ott is rügyfakadás, bimbót nyitó
virágvasárnap volt!
melyen a két szamarat vezető tanítvány
s a Jézust várók készülődése folyt.
– Olajágak, új s viselt ruhák keverve
díszítették a felvonulás útját,
S minden rendezés nélkül, kéretlenül
üdvre-csodára várók a hozsannát zúgták…
– Nem tudom, közülük tíz, húsz vagy száz-e az,
ki Jézusban a Krisztusra vár.
Vagy csak egy van számítás nélkül?!
A Mester terhét hordozó szamár.
– - – - – -
Ma is virágvasárnap van!
Rügyfakadás, bimbó-hasadás.
Ezenkívül? Ki tudja… Van-e más?
– Akad-e gyér hozsannázók között egyetlen egy
Kiben a számítást megöli a Mester-rajongás?
Akad-e tíz, húsz, vagy száz, ki terhet akar,
a Krisztus terhét vinni?
Akad-e, kit a megújhodás alapjába
pillérnek lehet tenni?
Akad-e csak egyetlen tanítvány
ki nem rántja gyáván félre a Krisztus szamarát?
S mert annyi a gyáva, annyian félnek,
enged-e felszállni… egy halk, erőtlen hozsannát?
Hozsannát: igazi, szívből jövő,
Krisztust köszöntő hozsannát.
– Hozsannázni hivatás. Ez az én hívatásom,
Így vinni a Krisztus terhét.
Ma… most… azoknak, akik még akarnak,
akik még mernek hinni.

---------------------------------------------------

VIRÁGVASÁRNAP-- K. Perecz Ilona

Virágból terül útjára szőnyeg,
Dús pálmaágak eléje dőlnek.
Örömben úszik, tombol a nép.
Hozsannát kiált egyre szüntelen, –
S Ő szamárháton, szomorún megyen..

Hidegen hagyja hódolat, lárma;
Isteni fejét porig alázva
halad ujjongó néptömeg között:
Reá halálos bánat költözött…
Hozsánna zúg fel újra és megint.
S az Úr jós-szeme távolba tekint -
Virágzuhatag ma csak reá hull,
Holnap egyetlen fűszál sem borul
Már lába elé.

Megsápad, elhervad holnapra minden,
Gyűlölet forrong sok ezer szívben,
Az öröm-mámor gonoszságba fúl;
„Feszítsd meg!“ – hallszik a hozsánnán túl.

Gyötrelmek útja ez a diadalút.
Egyenesen a Golgotára fut,
Hol megácsolt keresztfa integet.
De égbe csak ez az egy út vezet!

---------------------------------------------

HOZSANNA UTÁN-  Győri József---

Máté 21:12-16

Hervadnak már a pálmaágak
Országútján a nagy Királynak.
Szerteoszlik éljenző népe.
A templomig kevés kísérte.
Pénz, üzlet, bálvány felborítva,
Nyerészkedők megszomorítva.
Valahol, a város szívében
Haláláról tárgyalnak éppen.

Nehéz kép ez: tél a tavaszban.
De egy csendes templomsarokban
Ott áll Jézus: tavasz a télben.
Nagyok nélkül, kicsik körében.
Prófétálnak a gyermekszájak:
„Hozsánna a Dávid fiának!’’
– Hallod, Mester, mit zeng az ének? –
Igen, hallom. Isten nevének
Gyermekek adnak dicsőséget.

Míg elhagyják, erősek, épek,
Jönnek a betegek, szegények.
Sánták, bénák kínnal mozogva,
Világtalanok tapogatva.
S ott, a csendes templomsarokban
Üdít, gyógyít mindent, kit áthat.
Szemétté lett a földi látszat.
Megváltott az égi alázat.