Az Életedet Te írod.- / mivel szabad akartatod van /
Az életed célja az, amit hiszel. Küldetésedet te magad szabod ki, saját magadnak. Életed pedig az lesz, amivé teszed, és soha senkinek nem lesz joga ítélkezni feletted.
A saját tábládhoz tartozó palavessző a te kezedben van. Ha a múltban csupa ostobasággal írtad tele a tábládat, töröld le szépen. Törölj ki minden emléket, amely nem szolgálja jelenlegi életed. Légy hálás, azért, hogy idáig eljutottál, és kezdd újra!
Már itt a tiszta tábla, az újrakezdés előtt.
Kezd hát újra!
Itt és Most!
Találd meg örömödet az életben, és légy boldog. Isten arra teremtett, hogy megéld az élet örömét. Csak olyan dolgokat csinálj, amelyek örömmel töltenek el. Csináld azt amit szeretsz... ez a legegyszerűbb módja, hogy átéld az öröm érzését.
Tedd fel magadba a kérdést: Miben lelem örömöm?
Ha megtalálod a választ, és átadod magad annak a bizonyos tevékenységnek, a vonzás törvénye lavinaként zúdítja majd rád, az örömteli embereket, körülményeket, eseményeket, és mindezt azért, mert magad is az öröm frekvenciáján rezegsz. Minden, ami örömmel tölt el, újabb jó dolgokat vonz majd életedbe.
Bármerre is indulsz, jól döntesz. Ez a választás szabadsága. A te táncodat, senki más nem táncolhatja, a te dalodat, senki más nem énekelheti, a te történetedet, senki más nem írhatja meg.
A Föld neked forog. Az óceánok neked áradnak és apadnak. A madarak neked énekelnek.
Minden gyönyörűség, amit látsz, minden csoda, amit megtapasztalsz, érted, neked van.
Nézz körül! Ebből az egészből semmisem létezne, ha te nem lennél.
Ne feledd, életed tábláját, Te írod tele, méghozzá azzal amivel akarod!
/ ki irányítja a szabad akaratodat??/ (ismeretlen szerző)
Az életed célja az, amit hiszel. Küldetésedet te magad szabod ki, saját magadnak. Életed pedig az lesz, amivé teszed, és soha senkinek nem lesz joga ítélkezni feletted.
A saját tábládhoz tartozó palavessző a te kezedben van. Ha a múltban csupa ostobasággal írtad tele a tábládat, töröld le szépen. Törölj ki minden emléket, amely nem szolgálja jelenlegi életed. Légy hálás, azért, hogy idáig eljutottál, és kezdd újra!
Már itt a tiszta tábla, az újrakezdés előtt.
Kezd hát újra!
Itt és Most!
Találd meg örömödet az életben, és légy boldog. Isten arra teremtett, hogy megéld az élet örömét. Csak olyan dolgokat csinálj, amelyek örömmel töltenek el. Csináld azt amit szeretsz... ez a legegyszerűbb módja, hogy átéld az öröm érzését.
Tedd fel magadba a kérdést: Miben lelem örömöm?
Ha megtalálod a választ, és átadod magad annak a bizonyos tevékenységnek, a vonzás törvénye lavinaként zúdítja majd rád, az örömteli embereket, körülményeket, eseményeket, és mindezt azért, mert magad is az öröm frekvenciáján rezegsz. Minden, ami örömmel tölt el, újabb jó dolgokat vonz majd életedbe.
Bármerre is indulsz, jól döntesz. Ez a választás szabadsága. A te táncodat, senki más nem táncolhatja, a te dalodat, senki más nem énekelheti, a te történetedet, senki más nem írhatja meg.
A Föld neked forog. Az óceánok neked áradnak és apadnak. A madarak neked énekelnek.
Minden gyönyörűség, amit látsz, minden csoda, amit megtapasztalsz, érted, neked van.
Nézz körül! Ebből az egészből semmisem létezne, ha te nem lennél.
Ne feledd, életed tábláját, Te írod tele, méghozzá azzal amivel akarod!
/ ki irányítja a szabad akaratodat??/ (ismeretlen szerző)
-----------------------------------------
Száraz ágon, hallgató ajakkal
Meddig ültök, csüggedt madarak?
Nincs talán még elfeledve a dal,
Melyre egykor tanítottalak?!
Vagy ha elmúlt s többé vissza nem jő
A víg ének s régi kedvetek:
Legyen a dal fájdalmas, merengő,
Fiaim, csak énekeljetek!
Nagy vihar volt. Feldúlt berkeinken
Enyhe, árnyas rejtek nem fogad:
S ti hallgattok? elkészültök innen?
Itt hagynátok bús anyátokat?!
Más berekben másképp szól az ének,
Ott nem értik a ti nyelvetek ...
Puszta bár, az otthonos vidéknek,
Fiaim, csak énekeljetek!
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan
Lomb- s virággal gazdag tájirúl;
Zengjétek meg a jövőt, ha majdan
E kopár föld újra felvirul.
Dalotokra könnyebben derül fény,
Hamarabb kihajt a holt berek;
A jelennek búját édesítvén:
Fiaim, csak énekeljetek!
A bokorban itt az ősi fészek,
Mely növelte könnyű szárnyatok;
Megpihenni most is abba tértek,
Bár a fellegek közt járjatok!
S most, hogy a szél összevissza tépte:
Úgy tennétek, mint az emberek?
Itt hagynátok, idegent cserélve ...? -
Fiaim, csak énekeljetek!
Tompa Mihály 1852.
Meddig ültök, csüggedt madarak?
Nincs talán még elfeledve a dal,
Melyre egykor tanítottalak?!
Vagy ha elmúlt s többé vissza nem jő
A víg ének s régi kedvetek:
Legyen a dal fájdalmas, merengő,
Fiaim, csak énekeljetek!
Nagy vihar volt. Feldúlt berkeinken
Enyhe, árnyas rejtek nem fogad:
S ti hallgattok? elkészültök innen?
Itt hagynátok bús anyátokat?!
Más berekben másképp szól az ének,
Ott nem értik a ti nyelvetek ...
Puszta bár, az otthonos vidéknek,
Fiaim, csak énekeljetek!
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan
Lomb- s virággal gazdag tájirúl;
Zengjétek meg a jövőt, ha majdan
E kopár föld újra felvirul.
Dalotokra könnyebben derül fény,
Hamarabb kihajt a holt berek;
A jelennek búját édesítvén:
Fiaim, csak énekeljetek!
A bokorban itt az ősi fészek,
Mely növelte könnyű szárnyatok;
Megpihenni most is abba tértek,
Bár a fellegek közt járjatok!
S most, hogy a szél összevissza tépte:
Úgy tennétek, mint az emberek?
Itt hagynátok, idegent cserélve ...? -
Fiaim, csak énekeljetek!
Tompa Mihály 1852.
-----------------------------------------
Ján--15--19—21--Ha e világból valók volnátok, a világ szeretne titeket,
mint az övéit, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én kiválasztottalak
titeket magamnak e világból, azért gyűlöl titeket a világ. Emlékezzetek arra a
beszédre, amelyet mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem
üldöztek, titeket is üldöznek majd, ha az én beszédemet megtartották, a
tiéteket is megtartják majd. De mindezt az én nevemért teszik veletek, mert nem
ismerik azt, aki küldött engem.
Nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek
ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának urai ellen, a gonoszság
szellemei ellen, amelyek a magasságban vannak.
(Ef 6, 12)
Az Ószövetségben Isten népének külső, látható ellenséggel kellett harcolnia: a Kánaánban és körülötte lakó népekkel. Az Újszövetség népének láthatatlan ellenséggel van dolga. Végső fokon harca a Sátán és a sötét hatalmak ellen irányul. Eredetileg az lett volna az ember rendeltetése, hogy legyőzze a Sátánt és visszaszerezze Istennek a földet, amit a Sátán megrontott. Ehelyett a Sátán győzte le az embert és ismételten győzött felette, amíg az asszony magva, a második Ádám, Jézus Krisztus, aki erősebb, le nem győzte az erőset és zsákmányát el nem vette tőle. Most Jézus győzelmének erejében nekünk is győznünk kell a Sátánon, de végül is Isten bénítja meg és kapcsolja őt ki teljesen.
Az óember mögött a Sátán áll. Ő szítja fel a gonosz szenvedélyek tüzét, ő indítja fel a bennünk rejtőző gonoszt. Azonnal kezdeményez, ahol erre alkalma nyílik. Ravaszul és módszeresen fog a munkához. Gyakorlott ellenség, aki évezredek óta sok millió esetből gyűjtött tapasztalatokat. Megkeresi gyenge oldalunkat, ahol könnyű bukást előidéznie. Kikutatja a legkedvezőbb időpontot, amikor a legjobban megközelíthet. Talán nem állunk az őrhelyünkön, kicsit szabadjára engedjük magunkat, hanyagok vagyunk, szinte félálomban ringatózunk. Vagy talán kimerít a munka és túl fáradtak vagyunk. Ő mindezt kihasználja.
Eközben a gonosz dolgokat ártalmatlannak tünteti fel, hogy gyanútlanná tegyen; nem a legsúlyosabb csábításokkal jön, hanem finom kísértésekkel, amelyek nem látszanak veszélyesnek. Aztán lépésről lépésre halad előre és mindig több teret nyer. Szívós, állhatatos, tolakodó és fölényesen viselkedik. Hatalmas szellemi erő, akit bizonyos értelemben respektálnunk kell.
Legalábbis őrizkedjünk attól, hogy megvetően és lekicsinylően beszéljünk róla, szidalmakat szórjunk rá. Ez sokba kerülhetne és csak a rövidebbet húznánk az ilyen merészséggel. A Sátánnak és gonosz szellemi hadának a földfeletti területeken van birodalma, tehát a földi teremtmények felett állnak. Csak az Úr Jézus tud megküzdeni ezzel az ellenséggel. Hittel kell megragadnunk az Ő győzelmét, hogy azt magunkévá tegyük. Jézus elől menekül a Sátán.
Carl Eichhorn "Isten műhelyében" c. könyvéből
(Ef 6, 12)
Az Ószövetségben Isten népének külső, látható ellenséggel kellett harcolnia: a Kánaánban és körülötte lakó népekkel. Az Újszövetség népének láthatatlan ellenséggel van dolga. Végső fokon harca a Sátán és a sötét hatalmak ellen irányul. Eredetileg az lett volna az ember rendeltetése, hogy legyőzze a Sátánt és visszaszerezze Istennek a földet, amit a Sátán megrontott. Ehelyett a Sátán győzte le az embert és ismételten győzött felette, amíg az asszony magva, a második Ádám, Jézus Krisztus, aki erősebb, le nem győzte az erőset és zsákmányát el nem vette tőle. Most Jézus győzelmének erejében nekünk is győznünk kell a Sátánon, de végül is Isten bénítja meg és kapcsolja őt ki teljesen.
Az óember mögött a Sátán áll. Ő szítja fel a gonosz szenvedélyek tüzét, ő indítja fel a bennünk rejtőző gonoszt. Azonnal kezdeményez, ahol erre alkalma nyílik. Ravaszul és módszeresen fog a munkához. Gyakorlott ellenség, aki évezredek óta sok millió esetből gyűjtött tapasztalatokat. Megkeresi gyenge oldalunkat, ahol könnyű bukást előidéznie. Kikutatja a legkedvezőbb időpontot, amikor a legjobban megközelíthet. Talán nem állunk az őrhelyünkön, kicsit szabadjára engedjük magunkat, hanyagok vagyunk, szinte félálomban ringatózunk. Vagy talán kimerít a munka és túl fáradtak vagyunk. Ő mindezt kihasználja.
Eközben a gonosz dolgokat ártalmatlannak tünteti fel, hogy gyanútlanná tegyen; nem a legsúlyosabb csábításokkal jön, hanem finom kísértésekkel, amelyek nem látszanak veszélyesnek. Aztán lépésről lépésre halad előre és mindig több teret nyer. Szívós, állhatatos, tolakodó és fölényesen viselkedik. Hatalmas szellemi erő, akit bizonyos értelemben respektálnunk kell.
Legalábbis őrizkedjünk attól, hogy megvetően és lekicsinylően beszéljünk róla, szidalmakat szórjunk rá. Ez sokba kerülhetne és csak a rövidebbet húznánk az ilyen merészséggel. A Sátánnak és gonosz szellemi hadának a földfeletti területeken van birodalma, tehát a földi teremtmények felett állnak. Csak az Úr Jézus tud megküzdeni ezzel az ellenséggel. Hittel kell megragadnunk az Ő győzelmét, hogy azt magunkévá tegyük. Jézus elől menekül a Sátán.
Carl Eichhorn "Isten műhelyében" c. könyvéből
------------------------------------------------------
1958. IX. 7. de
1.
Csendes este beszélgetek Veled, Istenem; köszönöm, hogy erőd, kezed én is
ismerem. Köszönöm, hogy újra egy napeste leszállott; munkáimban a Te kezed
ismét megáldott! Kar: Óh, mily nagy kegyelem, boldog a szívem!
Köszönöm, hogy Atyám lettél, Istenem! 2. Csendes este imádkozva Hozzád repülök;
elmondom, hogy kegyelmednek igen örülök. Elmondom, hogy tudom, értem, erőtlen
vagyok; fejem felett összecsapnak sokszor a habok. 3. Csendes este ujjon szívem áldott Fiadért;
köszönöm, hogy ontott egykor énértem is vért! Köszönöm, hogy észrevettél,
szeretett Atyám; készítettél számomra is égi koronát
Kor.I. 5: 16- 21-v” és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne maguknak
éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. Úgyhogy mi ezentúl
senkit sem ismerünk test szerint, sőt ha ismertük is Krisztust test szerint,
többé már nem ismerjük. Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az,
a régiek elmúltak, íme, újjálett minden. Mindez pedig Istentől van, aki
megbékéltetett minket magával Jézus Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés
szolgálatát. Mivel Isten az, aki Krisztusban megbékéltette magával a
világot, nem tulajdonítva nekik bűneiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét.
Krisztusért járva tehát követségben, mintha Isten kérne általunk:
Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel. Mert azt, aki bűnt nem
ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.-„
A megváltott hívő ember
életében mindennek újnak kell lennie. Mi nem ismerjük egymást test szerin t.
sokszor mégis test szerint ismerjük egymást. Ha valakiről véleményt kell
mondani, a Sátán mindjárt a múltat suttogja. Mi úton vagyunk a Meny felé. Itt társak vagyunk, A madarak
megszégyenítnek bennünket. A gyengét föl, kell karolni. Minden lélekért felelünk akik
reánk vannak bízva. Mindannyiunknak be kell futni a célba . Nem szabad
megállni. Segítsen a jó Ist,-,hogy szabályosan
tudjuk küzdeni , futni. Ezen az úton nem az –az erős, aki a másikat
elgáncsolja, lehagyja, hanem aki a másiknak a t6erhét leveszi és azzal együtt fut . Jé,- tárt karokkal vár. Jé,- ra
kell nézni, és nem szabad őt elengedni. Abból is baj származik, ha az atyafiak
egymásra néznek, mert a múltat nézik,ezt hozza a Sátán. A magunk erejére nem támaszkodhatunk. Mindent Jé,- ért ,és mindent Jé, - sal kell
tenni. Az a fő vágyunk,hogy mind közelebb és közelebb kerüljünk Jé,- Kr,- hoz.
Legyünk segítségére egymásnak ! Ist,- a
mi bűneinkről , hibáinkról nem emlékezik meg. Ha egymásnak nem tudtak
megbocsátani, akkor Ist,- hogy bocsásson meg ? Ne ítélj el senkit, az –az Úr
dolga. Csak magunkat ítélhetjük el ! Rendezzünk
minden dolgunkat . az egységben van az erő. Együtt haladva segítsünk egymásnak,
az előbbre jutásban. Példás életet kell
élni. Segítsen az Úr , hogy életem vonzó
legyen, hogy én más vagyok mint a világ. Hívogasd ismerőseidet. Tudsz e
kamatot vinni az Úrnak ? ember
társainkat vigyük, hívogassuk Jé,- hoz. Mindaddig hívogatni kell, míg eljönnek
és Jé,- t elfogadják. Bár a világ fölfigyelne életünkre, és azáltal sokam
megtérnének .
---------------------------------------------------------------
BÖLCS SALAMONNAL
A gazdagnak sok az
irigye,
Szegénynek a
nyomorúsága.
A gazdag kevélységre
hajló,
A szegény könnyen
szolgaságra.
Nekem egyik sem
kenyerem...
A gazdagságtól,
szegénységtől
Ó, ments meg engem,
Istenen!
Voltam én már szegény,
de akkor
Nyomorúságát föl se
vettem.
Jövőm hite, e szép
szivárvány
Diadalívben állt
felettem!
Légy ezután is énvelem,
S a gazdagságtól,
szegénységtől
Ó ments meg engem,
Istenem!
Csak annyit adj, hogy
kenyerünkből
Másnak is merjünk szegni
bátran,
De bűntársává ne
lehessünk
Senkinek a
hivalkodásban.
A bőség könnyen bajt
terem...
A gazdagságtól,
szegénységtől
Ó ments meg engem,
Istenem!
Szabolcska Mihály
(Mustármagok)
-----------------------------------------------
A SAMARITÁNUS
TITKA -
Szenvedő felebarátján miért
segített a Szamaritánus?
Mert jó volt a szeme. Meglátta a könnyeket, és a véres,
halálos sebet,
mit más nem gyógyíthat, csak
a felebaráti szeretet.
Mert jó volt a szíve. A nemes lelkek törvénye szerint
örült, hogy segíthetett.
Jutalmat nem várt,
mert az volt a jutalma, hogy életet menthetett.
Mert erős volt a keze. Mégis gyöngéden emelte
nemes terhét, le nem
ejtve. Keze a vértől nem volt tiszta,
de ez a vér tisztított mert
nem ő ontotta.
Mert jó volt a lába. Kész volt gyalog menni,
a beteget figyelve, Nem
akart addig pihenni,
míg felebarátját el nem
helyezte, a vendégfogadó házba.
Istenem, adj nekem is jó szemet, szívet, kezet, lábat,
mert az élet jerikói
útján vérző testvéreim engem is várnak! Gerő
Sándor
------------------------------------------------------------
..minden
vigasztalás Istene." (2Korinthus 1:3)
Isten át tud vinni olyan helyzeteken, melyekről azt gondolod, hogy nem éled túl, vagy amelyekről úgy érzed, örökre ott ragadsz. Ő el tudja érni, hogy jól érezd magad a legbarátságtalanabb helyeken is, és nyugalmat ad a bajok között is. Mielőtt életed véget ér, élni és szeretni fogsz, de megtapasztalod a veszteséget is. Egyes dolgok elvesztése valójában segíthet abban, hogy értékelni tudd azokat a dolgokat, amikkel még mindig rendelkezel.
A kudarc íze teszi édessé a sikert. Minden napodat úgy fogod élni, hogy nem tudod, mit tartogat a holnap, de bízva abban, hogy Isten már minden holnapodat eltervezte. A holnapod nem a főnököd, a bankárod, a házastársad vagy bárki más kezében van. És ők sincsenek a te kezedben, hogy manipuláld vagy irányítsd őket. Nem, minden holnapod Isten kezében van. Az, hogy te nem ismered fel az ösvényt, amin haladsz, nem jelenti azt, hogy Isten nem vezet téged.
Ő azt ígéri: ,,Vezetem majd a vakokat olyan úton, amelyet nem ismertek, ismeretlen ösvényeken viszem őket. A sötétséget világossággá változtatom előttük, a rögös utat simává. Ezeket a dolgokat véghezviszem, nem mulasztom el" (Ézsaiás 42:16).
Tehát ismerkedj meg Istennel - szükséged lesz Rá! És Ő mindig ott lesz számodra. Ott lesz, amikor mindenki és minden cserbenhagy téged. Ott lesz számodra a sötét helyeken. ,,...Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás" (Zsoltárok 30:6). Bármilyen hosszú az éjszaka, a reggel mindig eljön, és vele eljön az Istentől való öröm is. Visszanézve felismered, hogy az Ő kegyelme védett, gondoskodott rólad, óvott, megnyugtatott, vigasztalt és átvitt mindenen.
Az idők változnak, de Isten nem változik. Ő mindig a ,,minden vigasztalás Istene".ApCsel 14,1-15,41. Lk 9,18-27. Zsolt 1,1-6. Péld 16,10-15 Mai
Isten át tud vinni olyan helyzeteken, melyekről azt gondolod, hogy nem éled túl, vagy amelyekről úgy érzed, örökre ott ragadsz. Ő el tudja érni, hogy jól érezd magad a legbarátságtalanabb helyeken is, és nyugalmat ad a bajok között is. Mielőtt életed véget ér, élni és szeretni fogsz, de megtapasztalod a veszteséget is. Egyes dolgok elvesztése valójában segíthet abban, hogy értékelni tudd azokat a dolgokat, amikkel még mindig rendelkezel.
A kudarc íze teszi édessé a sikert. Minden napodat úgy fogod élni, hogy nem tudod, mit tartogat a holnap, de bízva abban, hogy Isten már minden holnapodat eltervezte. A holnapod nem a főnököd, a bankárod, a házastársad vagy bárki más kezében van. És ők sincsenek a te kezedben, hogy manipuláld vagy irányítsd őket. Nem, minden holnapod Isten kezében van. Az, hogy te nem ismered fel az ösvényt, amin haladsz, nem jelenti azt, hogy Isten nem vezet téged.
Ő azt ígéri: ,,Vezetem majd a vakokat olyan úton, amelyet nem ismertek, ismeretlen ösvényeken viszem őket. A sötétséget világossággá változtatom előttük, a rögös utat simává. Ezeket a dolgokat véghezviszem, nem mulasztom el" (Ézsaiás 42:16).
Tehát ismerkedj meg Istennel - szükséged lesz Rá! És Ő mindig ott lesz számodra. Ott lesz, amikor mindenki és minden cserbenhagy téged. Ott lesz számodra a sötét helyeken. ,,...Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás" (Zsoltárok 30:6). Bármilyen hosszú az éjszaka, a reggel mindig eljön, és vele eljön az Istentől való öröm is. Visszanézve felismered, hogy az Ő kegyelme védett, gondoskodott rólad, óvott, megnyugtatott, vigasztalt és átvitt mindenen.
Az idők változnak, de Isten nem változik. Ő mindig a ,,minden vigasztalás Istene".ApCsel 14,1-15,41. Lk 9,18-27. Zsolt 1,1-6. Péld 16,10-15 Mai
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése