2017. március 23., csütörtök


Túrmezei Erzsébet: Már meghallgatott!

„Ők még beszélnek, Én már meghallgattam!”
csodálatos ígéret!
Teljesedése felsorolhatatlan!
Mint amikor Élim kicsiny lakói
Tüzelőért könyörögtek térden,
Mert fogytán volt, és kemény volt a tél…
S még imádkoztak, amikor begördült
A fával megrakott szekér,
Mert egy gazdát arra indított Isten,
Hogy kicsinyein így segítsen.
Így lett a könyörgésből hálaének!

Felsóhajtunk: Bár mindig így lehetne!
De ha évekig várunk feleletre,
S megfáradunk… halványul a reményünk…
Nem teljesül, amit könnyesen kérünk.

Hol az ígéret? – kérdezzük lankadtan.
„Ők még beszélnek, Én már meghallgattam!”

Aztán titkokat tár a Szentlélek,
Atyánk szívébe látó ablakot –
Rejtelmek nyílnak, csoda-messzeségek…

Lehet, várni kell, szállhat évre évünk,
Mégis szent valóság: Mi még beszélünk,
Ő meghallgatott! Már meghallgatott!

--------------------------                                                                                      

Túrmezei Erzsébet: Jézus új terve

Rám néz a múltból kedves gyermekarcod,
Míg olvasom keserű leveled.
Csalódások veszteségek kudarcok…
S hol a megoldás, hol a felelet?

„Életem nem sikerült… most már mindegy!
Elvesztem… remélni már nem lehet!”
Megint egy fájó sóhajtás… megint egy…
Szeretném most megfogni kezedet!

Szeretnélek csendesen átölelni,
Hívni: Ne sírj! Nincs vége! Jöjj velem!
Jöjj új kezdetre, új örömre lelni!
Jézusnál most is vár a kegyelem!

Ha nem figyelünk az isteni tervre,
Ha nem vezethet, ha eltévedünk,
És mintha mindennek vége lenne,
Ne félj, neki még van terve velünk!

Új, drága terve, ha bűnbánó szívvel
Messze földről megérkezünk haza.
Egünkön ragyogó szivárvány ível,
S vár az új élet boldog tavasza.

Előtted újra kinyílik a holnap.
A könnyes tegnap elmúlt, vége lett.
Szívedben újra remények dalolnak.
Jézus Krisztusnak terve van veled!

-----------------------------------------------

"Ott messze túl a Jordánon

Mi ketten, találkozunk

Ott messze túl a Jordánon

Mi biztosan találkozunk Igen!

Ha te érsz oda előbb, mint én

Nézz lefelé, ott jövök én

Ha te érsz oda előbb, mint én

Mi biztosan találkozunk Igen!"

--------------------------------------

Napi gondolat:

„Kezedbe bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten” (Zsoltárok 31:6)

Az embernek van feladata úgy is, mint öngondoskodás. Nem lehet úgy élni, hogy nem dolgozom, mert hiszek. Ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy én annyira hiszek, hogy már tökéletes volnék.

A zsoltáros úgy látja helyzetét, hogy az ellenségek és a saját maga által lekövetett bűn veszi körül. Ebben a helyzetben nem bíró akar lenni, hanem az Isten kezébe helyezi életét, lelkét. Nem a saját maga jóságában bízik, hanem Isten kegyelmében.

Isten kegyelme legyen mindnyájunkkal. Ámen.

 

Imádság:

Kegyelmes Istenünk! A Te kimondhatatlan nagyságod, szereteted, hirdeted felénk napról napra. Állandó menedék vagy számunkra, mint eltévedt, bűnös gyermekek találunk nyugalmat a Te kegyelmedben.

Adj erőt a mi életünkben, hogy mindenkor Rád bízzuk magunkat. Ámen.

----------------------------------------------------------





  1. Korintus 3:18 Senki ne csapja be magát! Ha valaki közületek azt gondolja, hogy a jelenlegi világ szerint bölcsnek számít, inkább legyen „bolonddá”, hogy valóban bölcs lehessen. Miért? Mert ennek a világnak a bölcsessége Isten szemében bolondság. Ahogyan az Írás is mondja: „Isten a saját ravaszságukkal ejti csapdába a bölcseket.” Másutt: „Az Úr tudja, hogy a bölcsek gondolatai semmit sem érnek.” Azért senki ne dicsekedjék emberekkel, hiszen minden a tiétek: Pál is, Apollós is, Kéfás is, a világ is, az élet is, a halál is, a jelen meg a jövendő is. Minden a tiétek, ti Krisztusé vagytok, Krisztus pedig Istené.”

„Csak” ennyi kellene, hogy ezt elhiggyük végre, hogy Isten Krisztusban mindent odaajándékozott nekünk, hiszen „Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róma 8,32) Minden a miénk, mert mi Krisztusé vagyunk, Krisztus pedig Istené (23)! Miénk a másik ember, miénk a világ, az élet és a halál, vagyis a jelenvalók és az eljövendők (22). Ha pedig minden a miénk, akkor mi több kell még? Akkor végre lehet békességben lenni! Mit akarhatsz még, ha minden a tiéd? Ha pedig Krisztusban a miénk minden, akkor a másik ember testvér, a világ Istentől kapott életterünk, amit óvni kell, az élet Isten ajándéka, aminek örülni kell és lehet, akkor a halál az örök élet torkolata. Ha miénk Krisztus, akkor minden a miénk, eltűnnek az árnyak, akkor nem kell végre semmi egyébre törekedni, csak a krisztusi szeretetre. Sajnos nem miénk a Krisztus, csak a nyelvünkön van, nem a szívünkben; ezért nincs semmink; és tele vagyunk szerzési vággyal (ambícióval), és marad minden a régiben. Szomorú.
4Mózes 36 
--------------------------------------------

 

INTELMEK, ÚTRAVALÓUL 

 

Ne ítélj a látszat után,

Mert tévedés érhet.

A korai ítéletre

Rácáfol az élet.

Sokszor ahol rosszat látsz, ott

Jó dolog történik;
Viszont igaz, hogy nem minden

Arany, ami fénylik.

 

Ne adj hitelt minden szónak,

Mit mondanak néked,

Különösön ha vádolják

Barátod, testvéred.

Kérdezd meg őt, mi a való?

S várj a véleménnyel,

Ne válassza lelketeket

A rágalom széjjel.

 

Nem kell mindent elmondanod

Amit tudsz másoknak.

Gondold meg azt, hogy szavaid

Hatni hogyan fognak?

Építenek-e, vagy rontanak,

Gyógyítnak, vagy vágnak?

Ne légy másnak terjesztője,

Csak az igazságnak.

 

De ne nézd el tétlenül se,

Ha valaki téved.

Mert egy érték elvesztése

Neked is a vétked.

Felelős vagy másokért is,

A jó Isten előtt,

Igyekezz hát helyes útra

Hozni a vétkezőt.

     Novák László

 

ISTEN MUNKATÁRSAI 

 

Nekünk ellentmond minden e világon.

Velünk felesel a hullott haraszt,

Tövis sérteget törött téli ágon.

mi hivogatjuk mégis a tavaszt.

Ez a mi harcunk, Testvér.

 

Jövendőt mondunk az alvó rügyeknek,

Kifütyöl bár a februári szél:

Helyet készítünk a virágseregnek,

hol rút kórókat zörgetett a szél,

Ez a mi dolgunk, Testvér!

 

Letiprott földet verejtékkel ásunk,

Vetőmagunkat sírva hintjük el,

Nem látjuk még, lesz-e aratásunk,

vagy meg sem érjük, míg plántánk kikel.

Ez a mi terhünk, Testvér.

 

De tudjuk azt, hogy van Gazdánk az égben,

ki velünk plántál, öntöz, s majd arat.

Esőt s fényt ád a maga idejében,

míg megteremti a termő nyarat.

Ez a mi erőnk, Testvér!

 

Tudjuk, az Ige majd csírába szökken.

Rügyet duzzaszt a lelkeken a hit.

E tavaszt váró, áldott munka közben

tanuljuk a nyár zsoltárait.

Ez a mi győzelmünk, Testvér!

                   Dömötör Ilona---

---------------------------------------

Minden népet hívjatok!

 

Ím, messze távol, mennyi millió nép,

Ki még pogányság éjjelében él!

Hirdetni nékik Isten szent igéjét

Az Úrban bízva, útra vaj’ ki kél?

 

Nézz, Krisztus serge, szét a nagy világban,

Lásd, mennyi ajtó van már tárva itt;

Siessetek belépni rajta bátran,

Megoldani a bűnösnek láncait.

 

Hirdessétek a szent Isten írgalmát,

S hogy nyújtja nékik is mentő kezét.

Legyőzte Jézus a halál hatalmát,

S az élet Lelke árad szerteszét.

 

Várunk, dicső nap, vágyva és esengve,

Midőn a világnak népe mind,

A megváltottak dalát zengve

Urára és Királyára tekint.

 

Teljes hatalom az enyém!

Teljes hatalom az enyém!

Elmenvén tanítsatok,

Minden népet hívjatok,

Én veletek vagyok!

G. M. J. – ford. Vargha Gyuláné (Hallelujah! 78)

-----------------------------------------------------

Hallod-e e jajt?

 

Jajszót hallok én,

Búsan száll felém,

Át halmokon, erdők és völgyek ölén.

E jaj a pogányság

szomorú éjéből

Tör elő, fájdalmas, bús szívek mélyéből.

Jól hallom e jajt,

Jól hallod e jajt,

Felelni rá mit fogunk mi majd?

 

A hang egyre szól,

Megérti azt jól,

Kit Krisztus kimente az átok alól.

E hangban oly nagy, oly égő fájdalom van,

Panaszos vágyódás hangzik feléd abban:

E jajban, ó, halld,

a Jézus sóhajt,

felelni rá mit fogunk mi majd?

Ford. Vargha Gyuláné (Hallelujah! 86)

--------------------------------------------

HINNI  

 

Hinni, hinni és hinni

a terheket így vinni.

 

Látni a csodát fent, lent,

hinni a hihetetlent.

 

Hinni, hinni és hinni,

az életet így vinni,

 

s ne mi vigyük hitünket,

a hitünk vigyen minket.

            Falu Tamás

--------------------------------------

 

IMÁDSÁGOK

 

Tudják, kik az Urat imádják:

nincs meg-nem-hallgatott imádság,

csak nem teljesített kérés, ha

az válhat a javunkra néha.

Színe előtt jó, ha így állunk,

mindent jobban tud Ő minálunk,

s ha úgy áld, hogy nem teljesíti

imánk - nem kell miatta sírni.

            Füle Lajos

-------------------------------

 

 

 

 

1958 .VIII. 17. de. 111-é .   

   Csak Jézus egyedül - jelszavam legyen!                                                                        Nem, a Megváltómat, nem hagyom én el!                                       

Fiúságot szerezett, kegyelmébe vett,.                                                               

Ó, mily boldog lettem. Hogy szabaddá tett.                                       

Könnyezve meghajlom, áldom a percet.                                                                      Mikor az Úr rajtam, ily nagydolgot tett.                                                

Atyámnak mondhatom, megpihenhetek,.                                                                       

 Megváltóm karjában ó mily örvendek.

                              

Vigh afi

Lk. 20:20 -26.v.olv.

„ - - Azért, hogy szemmel tartsák, kémeket küldtek ki, akik igaznak tettették magukat, hogy őt megfogják beszédében, és átadják a hatóságnak és a helytartó hatalomnak  Ezek megkérdezték tőle: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és nem vagy személyválogató, hanem az igazsághoz ragaszkodva tanítod az Isten útját: szabad-e a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?   Ő azonban felismerte álnokságukat, és azt mondta: Mutassatok nekem egy dénárt! Kinek a képe és felirata van rajta? Ők pedig azt felelték: A császáré. Mire azt mondta nekik: Adjátok meg azért a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené. És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt, hanem elcsodálkoztak feleletén, és elhallgattak      „Adjátok meg a császárnak ami a császáré, Istennek ami az Ist,- é !” Ki áll, beszédünk , viselkedésünk, bizonyságtételünk , cselekedeteink mögött ?Ist.- vagy a sátán ? ha a lélek Istentől jött, Istenhez megy vissza . Azt a hatalmat képviseljük, aki elküldött. Sokan azt mondják, élhet a világnak ,a keresztyénségben. Ist,- képét hordozta az ember , míg nem vétkezett.  Aztán elveszítette az ember Ist,- képét ,és a Sátánét. vette föl .Ha  Kr,- képét hordozod, ad meg magad Kr,- nak, hogy teljesen az övé lehess. A világ azt szeretné, ha egy rész a világé volna, és a másik Kr,-é .Bár el tudnánk mondani, jöhet a világ  ,bár mikor , mert bennem nincs semmi a világból. Sajnos sokkal  többet adunk a császárnak ,mint az Istennek. az Úr Jé,- a pénz mindkét oldalát megnézte. Mindenem az Úré ?! Ez nem azt jelenti, hogy kolostorba vonuljunk, és ott állandóan imádkozzunk ,és úgy várjuk az Urat. Ist,- azt kívánja, hogy teljesen az övé legyünk. Ha szívünk az Úré, akkor az egész lényünk az övé. Az Ő képét ,és feliratát hordozd. A pénzzel az állam rendelkezik, Szíveddel vajon az Úr rendelkezik – e ?   Vagy nem így van ? Ha más képét hordozod, akkor az Úr nem rendelkezik veled, nem vagy az Úré. A te feliratod mögött mi van ? Van tiszta szín arany ? Mögötted van a te értéked. Ezt látni kell mindenkinek a cselekedeteidből. A mi értékünk csak külső. Nem, nem lehet, akkor már nem vagy az Úré. Nem ér semmit a külső. Ha szeretet , alázatosság, szelídség felirata van rajtad, akkor az Úré vagy Adjuk meg az Istennek. Ami az Istené !     Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése