Hívd segítségül az Urat mindenkor!

Akkor kiáltott Asa az Úrhoz, az ő Istenéhez, és mondta: Ó Uram, nincs különbség előtted a sok között és az erő nélkül való között, hogy megsegítsed! Segíts meg minket, ó mi Urunk Istenünk, mert benned bízunk, és a te nevedben jöttünk e sokaság ellen! Ó Uram, te vagy a mi Istenünk, ne vegyen ember te rajtad erőt.  Krónikák 2. könyve 14:11

Asa király a déli országrészben uralkodott, miután az ország Salamon uralkodása nyomán kettészakadt. Bennünket sokszor megterhelnek a saját életünk nehézségei, kilátástalan és megoldatlan élethelyzetei, kihívásai, de mit érezhetett akkor Asa, akinek a vállán királyként nem csak a saját életének és sorsának a terhe nyugodott, hanem egy egész népé, a választott népé? Roppant haderő fenyegette az országát (l. 9. vers), de nem ijedt meg tőlük.

A helyzete emberileg kilátástalan volt – ahogy sokszor a miénk is az, amikor alaposan, logikusan, tárgyszerűen kiszámoljuk a mindenkori erőviszonyokat. Asa azonban tudta, hogy hova fordulhat segítségért, és meg is tette: Nem szövetségeseket keresett, nem a haderő létszámát próbálta növelni, hanem egyenesen Istenhez fordult. Tudta, kimondta, hogy Isten előtt nincs különbség a sok és a kevés között, Ő nem csak bizonyos helyzetekben tud segíteni, nem korlátozzák az úgynevezett realitások. Egyedül mi korlátozhatjuk azzal, ha nem az Ő útjain járunk, Asa azonban Istennek tetsző reformokat hajtott végre az országban (l. a fejezet eleje), ezért bizalma volt a legfőbb szövetségeséhez, hogy nem fogja cserben hagyni. Nem is hagyta!
Légy te is hűséges a mai napon is Istenhez, hogy amikor legközelebb segítségül hívod, olyan nyugodt, bizakodó lélekkel tehesd ezt, mint egykor Asa.   xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Az úton ,- 

„Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon...” 91. zsoltár 11. verse

Egy évben kb. 50-60 ezer kilométert teszek meg autóval. Sopron és Záhony között majdnem 540 km hosszú az út. Ezt 111x csinálom meg egy évben, vagyis nagyjából minden harmadik nap. Napi kb 150. km utazok. Erre a kamionos azt mondja, hogy csak annyit? A hétvégi sofőr pedig azt, hogy az rengeteg. A leghosszabb utazásokat a feleségem boldogító társaságában teszem meg, de sokszor utazok magányosan is. Melyiket szeretem jobban? Természetesen az előbbit!

Ha egyedül is utazom, sokszor eszembe jut ez a vers. Angyalok, akik őriznek a rám leselkedő veszélyektől. De vajon milyen veszélyektől? A legtöbb utunk zavartalan, Elindulunk Sopronból, és minden gond nélkül elérünk Záhonyig. De nem tudjuk, hogy hány és hány veszély leselkedett ránk, amitől megmenekültünk. Aki csak egy kicsit is rutinos sofőr, tudja, hogy bármelyik pillanatban kialakulhat egy veszélyes szituáció az úton. De vajon hány lehet még amiről még csak sejtésünk sincs?!

Talán csak a mennyben fogjuk megtudni, hogy hányszor menekültünk meg, hogy mi történt az úton, közvetlen mögöttünk, hogy mi lett volna, ha csak egy másodperccel is korábban vagy később érsz oda. Az Úr melléd rendel egy angyalt, aki mint egy testőr védelmez téged a rád leselkedő veszélytől. Ezt tudva hiszem, hogy ma már is bátrabban indulunk az utunknak, mert az Isten erről is gondoskodott. Ugye milyen körültekintő? Mindig a legjobbat adja neked, mert te a legjobbat érdemled, és azt csak az Isten adhatja neked! Szép napot! 

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

 

 

 

 

Tökéletes ember ???

/ van –e ilyen í???

 

 Feszítőzabla:

A feszítőzabla szájrésze egy darabból áll. Ez lehet egyenes vagy a nyelv részére kialakított  U alakú hajlattal kiegészített. A nyelv ez alatt helyezkedik el, ezért ez a típusú zabla erőteljesebben hat a ló szájának érzékeny részeire. A szájrészhez kapcsolódik egy-egy feszítőszár.
   A zabla durvaságát az álladzólánc és a feszítőszár hosszúsága szabályozza.

Létezik egyáltalán – Jézus Krisztuson kívül – tökéletes ember? A Biblia szerint igen. Csakhogy ennek olyan magas a mércéje, hogy ember itt a földön talán sohasem érheti el. Figyeld csak:

„Mert mindnyájan sokféleképpen vétkezünk, de ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét megzabolázni.”  Jakab 3:2.

Ha valaki a szavain, a beszédén uralkodni tud, az könnyedén tud uralkodni egyéb kívánságain, szokásain is. Tetszik nekem ez a „zabla” kifejezés. A lovak szájába tették régen.

„A lovakkal komolyabban foglalkozók számára a zabla kommunikációs eszköz. Feladata, hogy egy üzenetet küldjünk a test egyik legérzékenyebb részéhez, egy készséges reakció eredménye érdekében.” Wikipédia

Mire képesek szavaink? Megfordíthatnak sorsokat, megerősíthetnek, vagy gyengévé tehetnek egy egész életre. Befolyásolják saját és környezetünk hangulatát. Szavainkkal meg tudunk fordítani egy kirobbanó vihart, le tudunk csendesíteni két haragos embert, de egyetlen szóval elindíthatunk egy megfékezhetetlen lavinát. Beszélhetünk Istenről, az Ő szeretetéről, átalakító erejéről – unottan, fásultan.                     Az eredmény ennek megfelelő lesz. De lelkesen is elmondhatjuk Vele szerzett tapasztalatunkat, örömünket. Hatása nem marad el.

Ismerős ez a mondat: „De én csak az igazat mondtam meg neki!”? De hogyan? Milyen hangerővel? Milyen arckifejezéssel?  Máskor meg nem áll meg bennünk a szó. Tudjuk, hogy nem kéne elmondani, de valahol viszket belül, hogy megosszuk, elmondjuk. Aztán ezzel csalódást okoztunk annak, aki azt hitte, megbízhat bennünk. Igaz? Hasznos? Fontos, amit el akarok mondani?

Valóban igaz, amit a Szentírás mond: aki beszédben, szavaiban nem vétkezik, az tökéletes ember.

Törekedjünk erre. Figyeljük szavainkra! És amik csak igazak, jók, kedvesek, támogatók, örömteliek, ha van valahol egy kis említésre méltó pozitívum, erről beszélgessünk! Igyekezzünk a másikat erősíteni, bátorítani szavainkkal, hanghordozásunkkal, kézmozdulatainkkal. S ha ezt tesszük, akkor már haladunk a tökéletesedés útján.

----------------------------------------------

17. Duplán tört csikózabla:

A tört zablák kényelmesek a ló számára, hiszen nem olyan merev a ló szájában, mint az egyszer tört zablák. (Bármelyik zablatípusnak lehet kétszer tört változata).

---------------------------------------------------

4. Hackamore

 Ezt a kifejezést általában, de helytelenül minden olyan kantárra használják, amihez nem tartozik zabla. Az igazi hackamore ősét a westernlovasok használták. A ló orr és állkapocs környékei idegeire hat, és egyre elterjedtebb díjugrató körökben is. Vigyázat ezzel el is törheted a ló orrát!!!

5. Kettős zabla (a nagykantár két zablája):

A kettős zabla, mely a nagykantárhoz csatlakozik, egy feszítőzablából és egy csikózablából áll. Ezt inkább haladó lovasok és lovak használják, akiknek már kifinomultabb segítségekre van szükségük. A csikózabla felemeli a ló fejét; a feszítőzabla pedig nyomást gyakorol a ló ínyére, nyelvére, feje tetejére, ezen kívül az álladzólánc nyomja az állgödröt és a fejtetői hatást még erősebbé teszi.

-----------------------------------------------------------------------

 

Isten védelmében

„Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugszik az.” (91. Zsoltár 1. vers)

Megfigyelted már, hogy mit csinál egy kisgyerek, ha mint idegen közeledsz hozzá? Igen, azonnal odaszalad szüleihez és édesanyja vagy édesapja lábát szorítva mögéjük bújva les vissza rád. S ugyanez figyelhető meg az állatvilágban is, ahogy a kicsinyek szüleik árnyékában rejtőznek el.

De mi történik később, mikor öntudatára ébred egy gyermek? Kamaszkorban már nem keressük szüleink közelségét, sőt… csak semmi érintés, semmi puszi, minél messzebb, minél távolabb… Aztán persze, ha baj van, akkor jön: Apa segíts! S vannak, akik szerint ez így van jól.

Most az olimpia idején figyeltem fel arra is, hogy rengeteg sikeres sportoló gyermeke (aki maga is sportol), úgy nyilatkozott, hogy nem szeretné, ha összehasonlítanák apjával, vagy anyjával, és minden lehetőséget megragad azért, hogy kilépjen szülei árnyékából.

S a megkérdezettek között csak egy kerékpáros volt, aki azt mondta, hogy végtelenül hálás azért, hogy ő is ott tekerhet, ahol korábban az édesapja. Sőt, hatalmas megtiszteltetés számára, hogy az egyik legnagyobb kerekes – hiszen az apja egyben az edzője - ad neki minden nap tanácsot.

Ezen példák után szeretném, ha elgondolkodnál azon; Te hogyan viszonyulsz a mennyei Atyához? Az öntudatára ébredt Ádámhoz hasonlóan elbújsz előle, kerülsz vele minden kontaktust, vagy Dáviddal együtt azt mondod:

„Én oltalmam, váram, Istenem; ő benne bízom! Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől. Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; pajzs és páncél az ő hűsége.

Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal; A dögvésztől, amely a homályban jár; a döghaláltól, amely délben pusztít. Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.” (Zsolt. 91:2-7)

----------------------------------------

 

Csütörtök

Mik 7:1-7

1.     Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; pedig zsengére vágyott a lelkem!

2.     Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát.

3.     Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a biró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt.

4.     A ki jó közöttök, olyan mint a tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor. A te őrállóidnak napja, a te megítélésed eljött; most következik el az ő zűrzavaruk.

5.     Ne higyjetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját.

6.     Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.

7.     De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem! –

8.     ---------------------------------------------------------

 

353*

Jézusért élek egészen, Néki, íme, átadom

Minden vágyam, szóm és tettem, Éjjelem és nappalom.

Refrén:

Jézusért élek egészen Mindenkor e földön itt,

Érte vagyok mindig készen: Ez örökre boldogít.

2. Amióta megtaláltam, Jézusom legszebb nekem.

Ott a kínkereszten láttam, Rajta függ tekintetem. Refr.

3. Szívvel, kézzel Őt szolgálom, Véle járom utamat;

Szent parancsát készen várom, Így követem Uramat. Refr.

4. Nagy Király Ő fent az égben, S bár kezében szent jogar;

Elhalmoz szeretetével, Szárnyaival betakar. Refr.          (*BGyÉ. 317.)