1958 .VIII. 17.du.

390-é -„ Itt a földön, ha nem látjuk egymást, a nagy feltámadási napig, kértjük, hogy az Úr vezessen minket, s tartson meg hűségben mindbégig!                                                                                                      kar:Hogyha nem láthatjuk itt már egymást, e földön, Isten keze biztosan elvezet,addig, míg nála leszünk örökkön.   

 Itt a földön, ha nem látjuk egymást, újra látjuk egykor odafenn. Hol elválás, búcsúzás már nem lesz, ott a mennynek szent honában fent.                                                                                    

 kar:Hogyha nem láthatjuk itt már egymást, e földön, Isten keze biztosan elvezet,addig, míg nála leszünk örökkön   

 Itt a földön, ha nem látjuk egymást, éljünk, járjunk Jézus nyomdokán!

 Életünk,  ha marad istenfélő,látjuk egymást  a mennyben ,a jobbján!

 

Vigh  afi. Mt. 13 : 23 – 30 .v. olv.

„A mely pedig a jó földbe esett, ez az, a ki hallja és érti az ígét; a ki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harminc annyit  . Más példázatot is adott eléjük, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, a ki az ő földébe jó magot vetett. De mikor az emberek alusznak , eljőve az ő ellensége és konkolyt vetet a búza közé, és elméne. Mikor pedig felnevekedik a vetés, és gyümölcsöt terme, akkor meglátszik a konkoly is. A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly? Ő pedig monda nékik: Valamely ellenség cselekedte azt. A szolgák pedig mondának néki: Akarod-e tehát, hogy elmenvén, összeszedjük azokat? 

Ő pedig monda: Nem. Mert a mikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok . Hagyjátok, hogy együtt nőjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe.”

 

A szolgák megdöbbenve kérdezik,hogy miért van konkoly a búzában, hisz tiszta búza lett vetve,  Honnan van a hívők között a rossz ? Amikor Istentől csak jó jön. Ő az abszolút jó .

Tehát tőle csak jó származhat, Ha az igehirdető  a tiszta írást hirdeti, ott a kikelt búza csak jó lehet. Volt rossz a gyülekezetben az első időkben is. Voltak befurakodók. Akkor voltak rosszak, akkor ne csodálkozzunk ha ma is van .

Az Út Jé,- azt mondja , gyümölcsről lehet megismerni a fát.

A tiszta búza mikor megérik, lehatja teli fejét , a vad búza egyenesen tartja a fejét. A rossz búzát meg lehet ismerni. De a búzát és a vadbúzás nem lehet megkülönböztetni. , csak mikor megérik. Vannak ilyen lelkek is , akik mindent színből , és nem szívből csinálnak. Nem törekszik fölfelé. A vadbúza egész kicsi szemű. Ilyen a keresztyénség aki nem törekszik az Úr Jé,- felé- Tőlünk többet vár az Úr. A vad búzánál elmarad az élet.

Életünknek hasonlónak kelleni a búzához,mely életet ad az embereknek .A tiszta búza vetés veszélybe van.  Ha békétlenség van, annak nem a férj , feleség a szülő az oka,hanem az ellenség. Nem a szolgát vonta felelősségre a gazda.

Ne a prédikátort vegyük felelősségre mindenért. Hasznos munkát végeztek a szolgák is. Utána nézték a vetésnek . Nekünk is figyelni kell, ha egy atyafi nem imádkozik heteken keresztül. Ott már vad búza van . . felelős vagy a te atyádfiáért. A szolgák nem civódnak,hogy azt te szántottad, hanem haza mentek és elmondták a gazdájuknak.

Nekünk is ezt kellene tenni, mindent az Úr elé vinni. Ez a szolgákban nagyon szép volt

Azonnal mentek harcolni, illetve akartak menni kiirtani a vadbúzát.

Nekünk is ki kellene azonnal menni harcolni,  de marad a vadbúza.  Azt mondja az Úr, „ had játok hadd nőjön együtt „ Ez Ist,- nagy szeretetét mutatja meg .Akik látják az Úr Jé,- t- és nem hisz , az önmagát már megítélte.

Vannak nekünk, gyöngék, vadbúzák. Ezeknek jó példát kell látni a tiszta búzától. Nehogy azt kelljen mondanom : Uram hoztam valamit, de nem azt amit te vártál.

Uram segíts  , hogy én a te csűrödbe lehessek. Nem a látszatnak éljünk. Nem kell nagynak lenni, de tisztának! Legyünk hamisitathatatlanok . Adja az Úr, hogy a mi életünk legyen mások részére ítélet, de buzdító áldás is. Nehogy üres kézzel kelljen az Úr elé menni.   121-é.      Ámen.