Légy hűséges!

 „De hűséges az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól.” Pál második levele a thesszalonikaiakhoz 3:3

 

Nem élünk tökéletes világban, ebben azt hiszem, egyet tudunk érteni. Te is és én is számtalan példát tudnánk felhozni arra, amikor megcsaltak, hátba szúrtak, elárultak minket. És talán ugyanennyi vagy egyel több ezeknél azoknak az eseteknek a száma, amikor mindezt mi követtük el. Amikor te és én voltunk Júdás és Brutus egyszemélyben. Amikor mi árultuk el azt, ami vagy aki mellett letettük a megszeghetetlen esküt. 

 

Tudjuk, milyen a hűtlenség, kívülről-belülről ismerjük. De ma keressünk együtt példát az ellenkezőjére! Én elmondok Neked, kedves Olvasó egy történetet, és arra kérlek, te is kövesd a példámat! Mondj el egy történetet valakinek a családod, barátaid közül az igazi hűségről! 

 

Lassan egy éve, hogy búcsút intettem a nagyapámnak, aki számomra minden embernél nagyobb és súlyosabb példát mutatott arról, mi is a hűség valójában. Rövid ismerettség után hozta meg döntését, és kötötte össze életét szerelmével, a nagyanyámmal, akihez az utolsó lélegzetvételéig szeretettel ragaszkodott. 

 

Van, hogy mind a ketten így "teljesítenek" egy párkapcsolatban. És van úgy is, hogy csak az egyik fél teheti ezt meg. Nagyanyám is szerette férjét, amíg tudta. Amíg a betegség nem fosztotta meg önmagától. Alzheimer kórt állapítottak meg nála, és a tiszta pillanatok egyre ritkultak. A nagyapámat sem ismerte fel. Azt hitte, hogy az édesapja. Aztán pedig azt, hogy egy idegen. 

 

És a papa tette azt, amit addig is tett, és minden nappal egyre többet. Szerette, szolgálta, ápolta, kedveskedett neki, marasztalta, ha a mama menni akart, és sosem adta fel. Mert meghozott egy döntést, amihez hű maradt egészségben, betegségben, boldog és boldogtalan állapotban, amíg a halál el nem választotta tőle, és még azon túl is. 

 

Ő tudta és megélte, hogy mit is jelent a hűség. Ő tudta és megélte a felelősségteljes döntést annak minden örömével és súlyával együtt. Ő nem adta fel, akkor sem, amikor kimondhatatlanul nehéz volt, amikor a másik a betegsége miatt már nem volt partner semmiben, amikor csak annyit jelentett a házassága, amennyit ő adott bele. És ő a mindent adta. 

 

 És Isten még ennél is tovább megy el. Ő akkor is hűséges marad a vele kötött szövetségünkhöz, amikor mi homlokegyenest az ellenkezőjét csináljuk. Ő szeret akkor is, amikor Jákóbként harcolunk ellene, és még azt is elhisszük, hogy mi vagyunk az erősebbek. Ő gondot visel rólunk akkor is, amikor mi magunk sem vagyunk tisztában azzal, kik is vagyunk valójában. Ő bízik bennünk akkor is, amikor mindenki más már leintett minket. És ő sosem mond le rólunk. Neki fontosak vagyunk. Te is, én is. Egyetlenek, megismételhetetlenek, egyediek. Ő hűséges, és szeretné, ha te is csatlakoznál a mozgalomhoz. 

 

Hát kapcsolódj Istenhez, és ne engedd el a kezét! Keresd vele naponként a közös perceket, amikor semmi más nem létezik, csak Ő és Te! Élj a szeretet törvénye szerint, hogy a te utódaid számára is követendő példa lehessen a hűséged! 

---------------------------------------

 

 

Tyúkszárny vagy sasszárny.

„Hát nem tudod és nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki a föld határát teremtette? Nem fárad el, és nem lankad meg, kikutathatatlan bölcsessége! Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlen erejét megsokasítja. Elfáradnak az ifjak, és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul; szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézsaiás könyve 40. rész 28-31. versek

 

Ahogy ma reggel végiggondoltam ezt a szakaszt, csak úgy kavarogtak fejemben a gondolatok.

Úgy éreztem magam, mint amikor beengednek egy hatalmas áruházba, és az ajtóban azt mondják, hogy minden – ingyen az enyém lehet, amit egyszerre ki tudok hozni a boltból.

Hogy miért? Hát olvasd el még egyszer ezt a gyönyörű szakaszt.

-          Örökkévaló Isten a Te Teremtőd, aki elképzelhetetlen aprólékossággal és figyelmességgel megteremtett

-          Soha nem fárad el! Naponta ezerszer elmondhatod neki, kérheted, megszólíthatod, sírhatsz és nevethetsz előtte – ő nem küld el, mert már elege van belőled.

-          Kikutathatatlan a bölcsessége. Azaz mindenre van megoldása. Nem tudsz olyan dologgal hozzá fordulni, amire összecsapná a kezét, és azt mondaná – ne haragudj, de ezt nem tudom!

-          Erőt ad. Minden reggelre megújítja erődet, de valahogy napközben is mindig ad egy-egy erő-infúziót. Számtalanszor tapasztaltad már, hogy amikor olyan enervált voltál, valami jó hír hallatán, egy bibliaszöveg elolvasása után, vagy egyszerűen – csak úgy – megújult az erőd.

-          Nem tudom, hogy fiatal vagy-e vagy idős, de a következő gondolat valamelyike Neked szól. Elfáradhatsz, ha fiatal vagy, megtántorodhatsz, ha idősebb, sőt még a legkülönbek is eleshetnek, de ha bízol az Úrban, szárnyra kelsz, mint a sas. Micsoda kép! A tyúkoknak is van szárnyuk, mégsem ezt a hasonlatot választotta. A sas a magasba tör. A sziklák fölé. Az ég felé! Nem engedi, hogy bármi lehúzza. A tyúk ilyesmire képtelen. Isten Neked sasszárnyat ajándékozott, nem tyúkszárnyat. Használd hát! Törj felfelé! Tedd próbára belé vetett hitedet! Meglátod, mennyi örömöd lesz ott fenn!

Most már érted, miért érzem úgy magam, hogy egy nagyáruház bejáratánál állok, ahol azt mondják, minden az enyém lehet, amit ki birok hozni? Gondolj bele!

Van egy Teremtőm, aki őszintén és feltétel nélkül szeret engem.

Olyan, aki soha nem fárad el.

Aki bölcs, és mindenre tud megoldást.

Képes megújítani erőmet.

Sasszárnyat ad, hogy a magasba szálljak.

Melyiket válasszam? Elbírható ennyi ajándék egyszerre? Szerinted?

 

---------------------------

 

 

Újjászületés

 

„Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.” (János evangéliuma 3. fejezet 7. vers)

Az egyik legismertebb rész a Szentírásban János evangéliumának eme fejezete, melynek 16. versét, ami Luther szerint az evangélium közepe, minden keresztyén fejből tudja, „úgy szerette Isten a világot…”

Ám e fejezet nemcsak közepe az evangéliumnak, hanem kulcs az örök élet elnyerését illetően. Ugyanis Jézus itt fogalmazza meg az üdvösség elnyerésének feltételét: „Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.” (3.vers)

De „Mi módon születhetik az ember, ha vén? Vajon bemehet-e az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-e?” (4.vers) Kérdez vissza látszólag értetlenkedve Nikodémus, aki nagyon is életszerűen és pontosan tárja fel a megtérés igazi akadályát, ami nem más, mint az életkor.

Persze ez alatt nem önmagában az eltelt időt kell érteni, hanem az évek folyamán kialakult, napi rutinná vált szokásainkat, melyek úgy hozzánk nőttek, akár az árnyékunk.

S Nikodémuszhoz hasonlóan érezheted te is, hogy minél idősebb vagy, annál nehezebb változni és változtatni. Bezzeg, ha vissza lehetne tekerni az időt, ha megint elölről kezdhetnénk…

Jobban igyekeznénk, jobban tanulnánk, jobban figyelnénk szeretteinkre, jobban megbecsülnénk az együttlét minden pillanatát, és már fiatalon többet olvasnánk a Szentírást, és odaadóbban szolgálnánk, hogy a jó cselekvése vésődjön mélyen belénk.

De mit tehet az, akinek más rögzült be? Hogyan születhet újjá, hogyan változhat meg a jellem?

 

„Lehetetlenséget kísérel meg, aki a maga erejéből, a törvény megtartásával próbálja elérni a mennyet. Nincs biztonságban, akinek vallása pusztán a törvényesség, a kegyességbe burkolózás. A keresztyén élet nem a régi módosítása vagy továbbfejlesztése, hanem a természet átalakulása. Halál a bűnnek és az énnek, és egészében új élet. Ezt a változást csakis a Szentlélek hatékony munkálkodása hozhatja létre.”

Így született újjá Nikodémus is; „A veszély idején ő, aki korábban olyan óvatos és elővigyázatos volt, sziklaszilárddá vált, erősítette a tanítványok hitét, és rendelkezésre bocsátotta javait az evangéliumi munka elősegítése érdekében.” (E.G.White, Jézus élete, Nikodémus c. fejezet)

S  amikor imádkozol az újjászületésért, ne feledd, ez nem egyenlő a Lélek átalakító csodájára való passzív várakozással, hanem engedve a Lélek fuvallatának és sugallatának, az Istennek való engedelmesség. Ahogy Pál írja: „Ne győzethessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg” (Róm.12:21)

 

------------------------------------------------

 

 

 

A bölcs férfi, erős, és a tudós ember nagy erejű. (Példabeszédek 24:5)

 

Ha készülne egy közvélemény kutatás arról, hogy szerintünk ki az erős ember, lehet, hogy első renden a fizikálisan jó állapotban lévők kapnák a legtöbb szavazatot. Könnyen lehet, hogy jó kötésű, kigyúrt, kottás férfi (vagy nő) jelenne meg a legtöbb ember lelki szemei előtt. Egyértelmű, hogy a fentebb jellemzett emberek is az erős kategóriába tartoznak. Azonban Igénk másfajta erőre helyezi a hangsúlyt. A tudás erejére. Ismerjük a mondást: a tudás hatalom. A megszerzett és a gyakorlati életben használható ismeret nagy erőt jelent. Ezt ugyanis nem vehetik el senkitől. A tudatlanság egészen biztosan nem dicsőíti Istent, tehát legyen fontos nekünk, hívő embereknek is, hogy gyarapodjunk az ismeretben, ám vigyázzunk, hogy az ne tegyen felfuvalkodottá bennünket...

 

A nap gondolata:

 

Mennél bölcsebb és jobb az ember, annál több jót vesz észre az emberekben. (Pascal

------------------------------------------------

Mert pusztításon töpreng a szívük, és bántó, amit beszél az ajkuk. (Példabeszédek 24:2)

 

A szív ugye a test motorja, de nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Ezt igazából még tudósok sem tudják megmagyarázni, hogy miért, de valahogy az érzéseinket mindig a szívünkhöz kötjük. Mi történik bennünk, a bensőnkben, mit érzünk, fáj-e valami, vagy éppen örülünk, azt a szívünk működéséhez kapcsoljuk. És éppen ezért nem mindegy mi van a szívünkben. Azt olvashatjuk a Bibliában, hogy amivel telítve van a szív, azt szólja a száj, és ugyanezt mondja ez az igevers is. Ha a szívünkben gonosz érzések vannak, ha Isten- és emberellenesek, akkor hogyan szólhatna szépen a száj?! Hogyan mondhatok kedveseket, szépeket, vidámítókat, ha a szívemben álnokság, gonoszság, irigység, harag, bosszúállás van?! Azt olvastam valahol, hogy a gondolataink határozzák meg érzéseinket. A reménytelen, hitetlen, aggódó gondolatok milyen érzéseket váltanak ki bennünk? Félelmet, rettegést, és a sok ilyen jellegű gondolkodás elkeseredetté, kishitűvé, tesz bennünket, míg eljutunk oda, mint a viccben a nyuszika, aki kölcsön akarja kérni a medve fűnyíróját, és mire odaér, magában eldönti, hogy a medve úgy sem fogja neki odaadni különböző indokok miatt. Majd amikor becsenget, csak annyit mond: Tudod mit medve, edd meg a fűnyíródat! Vigyázzunk arra, hogy gondolatink milyen irányban keringenek. Vigyázzunk tehát, mert a szívünk gondolatairól tesz bizonyságot a száj. Ha a szívünk Istennel van tele, akkor róla szól, viszont ha egyébbel, akkor az is kiderül szavainkból. (Forró Éva)

 

A nap gondolata:

 

Bölcs elme és békeszerető szív nélkül erő és bátorság bizony keveset ér, s könnyűszerrel szolgálhatja jó helyett a gonoszt. (Wass Albert)

-----------------------------------------------

 

Ne irigyeld a rossz embereket, és ne kívánj velük lenni! (Példabeszédek 24:1)

 

Sokan vannak, akik elindulnak Krisztus útján, de valahogy megtántorodnak, amikor látják, hogy a világ fiai jobban boldogulnak ebben az életben. Könnyebben rááll a kezük a lopásra, szájuk a hazugságra, és lelkiismeretlenül csapnak be mindenkit maguk körül. És irigykedünk rájuk, mert nekik jól megy, könnyen boldogulnak, éppen ezért azt érezzük, hogy nincs igazság, és talán még vágyakozunk is közéjük. Jó lenne közéjük tartozni, azok közé, akik boldogan élnek, míg meg nem halnak. De ez szó szerint halálig tart, és ha jól megfigyeljük őket, nem látszik rajtuk a nagy boldogság. Ez az állapot múlandó, és ahogy tartja a mondás, aki korpa közé keveredik, azt megeszik disznók. Ne akarjunk mi, olyanok lenni! Ne az legyen az elsődleges, hogy itt a földi létben gazdagok, jómódúak legyünk! (Forró Éva)

 

A nap gondolata:

 

Állatokhoz hasonlítunk, amikor ölünk. Emberekhez hasonlítunk, amikor ítélünk. Istenhez hasonlítunk, amikor megbocsátunk.

------------------------------------------------------------

 

 

Mély verem a parázna nő, és szoros kút az idegen asszony. (Példabeszédek 23:27)

 

A gyönyör, mint ivás, a nő, mint forrás többször előforduló kép a Bibliában, az Énekek énekében, a menyasszonyt „lepecsételt kút”-nak, „élő víz forrásá”-nak nevezi. Mit jelent számodra ez a víz? Mennyire szükségünk van erre a vízre! Arra, akit Isten adott számunkra – egy társra, aki mint friss élő víz, felüdülést ad számunkra, de ő a szeretet, a gondviselés forrása is. Te mit látsz a társadban? Az említett kísértések ellen – parázna nő és idegen asszony – legjobb védelem a kiegyensúlyozott házasélet, melyre vigyáznunk kell, másfelől ezek a bűnök a házasélet melegét, szeretetét és a hűséges hitvest rabolják el. De hogyan vigyázhatunk házaséletünkre? (Bakó Katalin)

A nap gondolata:

 

Tűrjétek el egy-MÁSt. A gazdag magyar nyelv ilyen szépen fejezi ki az egyik ember más-voltát a másikhoz mérten. Tartsatok ki egy-MÁS mellett. Nézzétek el egy-MÁSnak azt, amit szeretnétek megváltoztatni.

 

Hallgassátok meg egy-MÁSt. Fogadjátok el egy-MÁSt. Fogadjátok el MÁS-nak, fogadjátok el MÁS-ként. Fogadjátok el MÉGIS! Ez az indokolás nélküli, isteni, önzetlen szeretet. (Gyökössy Endre)