,,Jézus... letette felsőruháját..."
(János 13:3-4) Kezdj új divatot!
János ezt jegyzi fel: ,,Jézus... felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és
egy kendőt véve, körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és
elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül
volt kötve. Eközben Simon Péterhez ért.
Az így szólt hozzá: Uram, te mosod meg az én lábamat ?" (János 13:3-6).
Jézus nem várt arra, hogy a tanítványok tegyék meg az első lépést, Ő
kezdeményezett. Megtanította, hogy ha Istent akarod szolgálni, akkor
hajlandónak kell lenned félretenni a rólad kialakult képet, a kényelmedet és a
napirendedet. És ezt olyan módon jelenítette meg, amit a tanítványok sosem
felejtettek el. Azzal, hogy levette felsőruháját, megmutatta nekik, hogy
Istennek nincs ideje a formalitásokkal vagy a divattal foglalkozni. Az igazi szolgálat
nem törődik az imázzsal, az igazi szolgálat teljesen lemond minden
különbségtételről.
Isten megtestesülése önmagát alázatba öltöztette.
Csodálatos! De Péter nem értette meg. Zavarba hozta az a gondolat, hogy Ura
megengedte magának, hogy ilyen lealacsonyító fényben tűnjön fel. Ezért Jézus
azt mondta:
,,Ti így hívtok engem: Mester, és Uram... Ha tehát megmostam a ti lábatokat,
én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Mert példát
adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek... Ha tudjátok
ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek" (János 13:13-17).
Ha áldott akarsz lenni, ne csatlakozz a ,,lelki elithez", akik annyira
odavannak a saját prédikációjuktól, és olyan szívesen dicsekednek a saját
teljesítményükkel. Tégy le mindent, ami a saját dicsőséged, és vedd fel a
szolgálat törölközőjét! És ne várj másokra! Valakinek a te asztalodnál is el
kell kezdenie az új divatot. Ma te légy az, aki ezt megteszi!
* Jer 28,1-30,24 Lk 5,12-26 Zsolt 110,1-7 Péld 15,8-9
------------------------------------------------
,,Isten veletek lesz" (1Móz 48,21).
„A napok, mint hullámok sodornak egyre közelebb
oda, hol angyalok várnak s mondanak üdvözletet...”
A jó öreg Jákob nem maradhatott tovább József mellett, mert eljött halála
órája. Mégsem féltette fiát, mert hittel mondhatta: ,,Isten veletek lesz!"
Mikor nagyon kedves rokonunk vagy barátunk hal meg, nekünk is azzal kell
vigasztalnunk magunkat, hogy az Úr nem távozott el mellőlünk. Ő él és
mindörökké velünk marad.
Ha Isten velünk van, a legjobb társaságban vagyunk, még ha szegények és
megvetettek vagyunk is. Ha Isten velünk van, mindig van elegendő erőnk, mert az
Úrért dolgozni sohasem megerőltető. Ha Isten velünk van, mindig biztonságban
vagyunk, mert semmi sem árthat annak, aki az Ő árnyékában lakozik. Micsoda öröm
az számunkra: Isten nemcsak most von velünk, hanem mindig velünk lesz. Velünk,
családunkkal, gyülekezetünkkel. Jézus neve, Immánuel, is azt jelenti, hogy
velünk az Isten. Vajon nem az mindenek felett a legjobb, hogy Isten velünk van?
Ezért nincs okunk a félelemre inkább örüljünk és reménykedjünk. Krisztus ügye
halad, az igazság fog győzni, mert az Úr azokkal van, akik Ővele tartanak.
Bárcsak egész nap ezen örvendeznének ennek a kis könyvnek az olvasói! Ennél
nagyobb örömet sehol másutt nem lehet találni.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak,
nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta .János 3:36
-----------------------------------------------
Mind e mai napig állok. (Csel- 26, 22)
Egy őszinte, egyenes ember
Sokatmondó Ige ez! Mennyi vihar támadt az apostolra a látható és láthatatlan
világból egyaránt. De semmi nem tudta leteperni. Élete csodálatos láncolata
volt Isten megmentő segítségének. Mióta állt ilyen erősen az apostol? Amióta az
Úr Jézus előtt a földre hullt és összetört előtte. ,,Kelj fel, állj
lábadra!" - mondta neki az Úr. Senki nem juthat szilárd álláspontra, amíg
összetörve nem hever az Úr előtt. Amikor Pál még Saul volt, úgy látszott, hogy
erősen áll. Erősen állt a saját igazsága, a saját szándékai talaján. Amikor a
damaskusi útra készült, ráállt a felhatalmazásra, amit a főpapoktól kapott,
hogy elfogja és börtönbe vesse a keresztyéneket. Erősen állt a tévedéseiben és
a saját akaratában. ,,Én bizonyára elvégeztem magamban, hogy ama názáreti Jézus
nevé ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem."
De amikor fölébe került az Úr Jézus, Saul összeesett. Az ember minden godolata
összetörik, mint a nádszál, amikor Isten Lelke hatalmat vesz rajta. És akkor
valóban az igazság kősziklájára vethet alapot. Így erősen állhatunk a
kegyelemben (Róm 5, 2), a hitben (1 Kor 16, 13), az Úrban (Ef 6, 10). Nélküle
az ember olyan mint a részeg, mint az ingadozó nádszál vagy szélkakas. Azt
gondolja, hogy áll, de ez a beképzelt állhatatosság, erény és vélt igazság
bukással végződik. A világ emberei kifelé erősnek, következetesnek mutatkoznak,
belül mégig ingatagok.
Akit az Úr állít fel, az úgy áll, mint a cövek. Magában ugyan gyengének és
sokszor teljesen tehetetlennek érzi magát. De előbb Krisztusnak kellene elesni,
mielőtt elesne az, aki reá épít. A száraz ágak lehullanak a viharban, a polyvát
elfújja a szél. Aki Jézussal jár, az biztosan megáll és a szenvedések tengere
sem nyeli el. Az ilyen ember az ítélet napján is megállhat majd az Embernek Fia
előtt és nem vetik ki, mint salakot.
Életünket ne alapozzuk se e világ javaira, se a saját erőnkre! A világ elmúlik
és a hatalmunk hamar odavan. Ne a saját igazságunkra építsünk, mert az korhadt,
ne is szívünk érzéseire, mert azok ingadozók; s végül emberi gondolatokra vagy
véleményekre sem, mert azok olyanok, mint a lidércfény. Legyen életünk
alapállása Jézus Krisztus és az Ő Igéje. Akkor Pállal együtt így kiálthatunk fel:
,,Mind e mai napig állok!" Carl Eichhorn "Isten műhelyében" c.
könyvéből
-------------------------------------------
"Bizony, nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!" (Zsolt
121,4).
Az Úr "Izráel őrizője". Mindig ébren van, nem közelíthet hozzá sem a
könnyű, sem a mély álom. Szüntelenül vigyáz népének házára és szívére. Ez
önmagában elég ok arra, hogy teljes békességben pihenjünk. Nagy Sándor mondta
egyszer, hogy azért tud nyugodtan aludni, mert barátja, Parménió őrködik
mellette. Mennyivel nyugodtabban aludhatunk mi, akikre Isten vigyáz.
A "bizony" szó megerősíti ezt az örvendetes igazságot. Figyeljünk hát
fel rá, és tudjunk gond nélkül megpihenni. Jákób el tudott aludni, noha csupán
egy kő volt a párnája. Isten azonban őrködött felette, sőt, áldást kapott
álmában Jákób, és másnap hittel mondhatta: "az Úr van ezen a helyen"
(1Móz 28,16). Mikor teljesen védtelenek vagyunk, az Úr maga tartja fölénk
megóvó kezét.
Az Úr úgy őriz minket, ahogyan a gazdag a kincsét, a tábornok a határőrvárost,
a testőr az uralkodóját. Semmi nem árthat azoknak, akik ilyen védelem alatt
állnak. Hadd tegyem én is testemet, lelkemet, szellememet az Ő drága kezébe. Ő
soha nem feledkezik meg rólunk, és nem szűnik meg gondoskodni rólunk. Hát nem
érzed szüntelenül áldását?
Ó Uram, tarts meg engem, nehogy eltévelyedjem, elessem vagy elvesszek. Tarts
meg engem, hogy megtarthassam parancsolataidat. Szüntelen vigyázásod óvjon meg
attól, hogy pihenésem restség legyen, alvásom pedig halálos álom. Ámen.
----------------------------------------------
A név kezeskedik
„És amit csak kértek majd az én nevemben, azt megteszem, hogy dicsõítsék az
Atyát a Fiúért" (Jn 14,13).
Nem minden hívõ tanult még meg Krisztus nevében imádkozni. Az imádságnál pedig
nagyon fontos, hogy ne csak Krisztus érdeméért kérjünk valamit, hanem az Õ
nevében, mintegy Tõle nyert felhatalmazással is kérjünk dolgokat. Bizonyára nem
fogunk hiábavalóságokat kérni, ha Krisztus nevében könyörgünk, mert ezzel
gonoszul káromolnánk áldott nevét. Csak úgy merjük odatenni imánk végére a
nevét, ha igaz ügyért könyörgünk. Ilyenkor viszont bizonyosak lehetünk, hogy
Isten meghallgat minket.
Imáink akkor érik el leginkább céljukat, ha általuk az Atya megdicsõíttetik a
Fiúban. Így dicsõül meg igazsága, hûsége, hatalma és kegyelme. A Krisztus
nevében mondott imádság meghallgattatása kifejezi az Atya Krisztus iránti
szeretetét, és azt a nagy tisztességet, amellyel Fiát felruházta. Krisztus és
az Atya dicsõsége olyan szorosan összefonódik, hogy míg a kegyelem az egyiket
dicsõíti, a másikat is magasztalja. A folyót bõvizû forrása teszi híressé, a
forrást pedig a folyó miatt becsülik, amely belõle fakad. Ha imádságaink
beteljesülése szégyent hozna az Úrra, nem imádkoznánk, mivel azonban imáink Õt
dicsõítik meg, szüntelenül imádkozunk annak drága nevében, akiben Isten és az Õ
népe gyönyörködik és akivel közösségünk lehet.
--------------------------------------------
Élünk vagy csak létezünk?
Egy pár hete olvastam ezt a kérdést egy meghívón. És elgondolkoztam, hogy mit
is jelent ez a két fogalom, élni, létezni nem ugyanaz a kettő? Tettem fel
magamban a kérdést, és a válasz nyilvánvaló volt számomra, hogy nem. És most
erről szeretnék írni, hogy mit jelentett számomra létezni és mit jelent élni.
13 éven keresztül léteztem. Megszülettem egy református keresztyén családban,
szüleim megpróbáltak a legjobban a legjobbra nevelni. Kicsi koromtól ismerem
Istent és azt, hogy van Mennyország és Pokol. Azt is tudtam, hogy a Mennyország
az egy gyönyörű hely és oda azok jutnak akik szeretik Jézust. Persze tudtam
ennek az ellentétéről is a Pokolról, ami a fájdalom és az örök szenvedés helye
és azt is, hogy oda azok jutnak akik nem fogadják el Jézust. És én elfogadtam
Őt 4 évesen. Aztán ahogy nőttem úgy alakultak ki baráti köreim, kezdtem
iskolába járni és nagyon szerettem tanulni. A létezés alapfeltételei megvoltak
nálam: ettem, ittam, játszottam, tanultam, kirándultam és mikor nagyobb lettem
lázadtam. Ez mind szép, de nem elég. Élni valami mást jelent. Ahogy nőttem
próbáltam az embereknek, barátoknak, tanároknak megfelelni. Nem volt igazi
boldogságom, soha nem éreztem beteljesülést bármit is értem el. Elkezdtem
templomba is járni, sőt még káté órákra is. 13 éves voltam amikor nyáron
meghívást kaptam egy ifi táborba. Őszintén nagyon vonzó volt: hegyek, fiatalok,
új barátok szerzése, szórakozás, kikapcsolódás, ez az ami kell. Elmentem ebbe a
táborba és itt történt valami, és ez az miről igazán szeretnék beszélni.
Keresztyén tábor volt, így esténként igehirdetések voltak. Első este ledöbbenve
hallgattam a prédikációt, gondoltam magamban ez nem lehet igaz a lelkipásztor
teljesen engem ír le és az én üres, bűnös életemet, széggyeltem magam. Éreztem,
hogy így nem mehetek tovább, változásra van szükségem. Volt lehetőség vissza
maradni alkalom után imádkozni és átadni az életünket Jézusnak. De én nem
tettem, arra gondoltam akkor nem lesznek barátaim és nem leszek menő. Elmentem
lefeküdni, de nem tudtam aludni, mert a bűneim nem engedték és rájöttem, hogy
igazából csak akkor fogok élni, ha elfogadom az életet, amit Jézus ad. Másnap
este eldöntöttem, hogy visszamaradok imádkozni és megvallottam bűneim és kértem
Jézust, hogy költözzön az életembe és vegye át annak irányítását. Ezt nevezik
kegyes szóval "megtérésnek". Tehát megtértem, elfordultam a bűntől és
odafordultam Krisztushoz. Ő életet adott nekem, betöltötte az űrt az életemben
és igazi boldogságot adott. Nem volt azután könnyű, jöttek a megvetések, de ez
már nekem nem számított, egy volt csak fontos élni és igazán élni Jézus
Krisztusban.
Sok minden történt utána az életemben. A következő bejegyzésemben erről fogok
beszámolni, ami az után következett, hogy az életem átadtam Neki.
Kedves barátom azt szeretném kérdezni, hogy te élsz, vagy csak létezel?
Gondolkoztam azon, hogy mihez tudnám a legjobban a keresztyén életet
hasonlítani ebben a romlott világban és rájöttem a droghoz. Hogy kezdődik a
drogozás? Elhív egy barátod buliba, azután megmutatja neked a drogot és
megkínál vele. Te elfogadod és csak egy kicsit kipróbálod, azután megint
elmész, és újra szívsz belőle kicsit többet és mind, így míg függővé válsz.
Ugyanígy van a keresztyén élettel is egyszer valaki elhív, egy keresztyén
közösségben ott megmutatja neked Jézust és te egy kicsit kapsz, belőle azután
újra elmész, és már több kell addig, amíg teljesen függővé válsz. És ha
Krisztus függő vagy akkor, vagy igazán szabad, mert Ő szabadságra hívott el
minket.
Én nem magamról szeretnék beszélni, hanem szeretném neked bemutatni Jézust és
megkívántatni veled. Szeretném azt, hogy még jobban megismerd Őt és az Ő
hatalmát és szeretetét.
Gondolkozz el ezen: "A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és
pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen sőt bőségben
éljenek."(János evangéliuma 10,10) Bátorítalak, hogy válaszd az életet!
----------------------------------------
1958 . VII. 20. du. 185- é
Atyám a
mennyekben folyvást vigyáz rám,
Vezérli hajócskám nappal s éjszakán.
Megvéd a habok közt, akármily nagyok,
Nem árt nékem semmi, mert Övé vagyok!
Ref: Az Övé
vagyok, gyermeke vagyok.
Gondot visel rólam az Úr, mert Övé vagyok!
S habár itt
nyomorban kell is küzdenem,
Velem van Megváltóm, Ő fogja kezem.
Ne félj - így szól hozzám - tudom én bajod!
Nem árt nyomor, ínség, mert Övé vagyok.
S ha néha
ködfelhők öveznek körül,
Szemem Őt nem látja, de szívem örül.
Közellétét érzem, s hogy el nem hagyott,
Velem van Ő mindig, mert Övé vagyok.
Én gyermeke
lettem, Atyám Ő nékem.
Megóvja gonosztól földi életem;
S ha bár a halálnak völgyén haladok,
Tudom, mennybe visz fel, mert Övé vagyok.
Klusz Ernő afi Korintus. II. 4 : 1- 18.v.olv.
„Annak okáért, mivelhogy ilyen szolgálatban vagyunk, a mint a .kegyelmet nyertük, nem
csüggedünk el; Hanem lemondtunk a
szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, de a nyilvánvaló
igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt Ha
mégis leplezett a mi evangyéliomunk, azoknak leplezett, a kik elvesznek: A kikben e világ Istene megvakította a
hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának
világosságát, a ki az Isten képe. Mert nem magunkat
prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat pedig, mint a
ti szolgáitokat, a Jézusért. Mert az Isten, a ki szólt: sötétségből világosság
ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége
ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy
amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól való. Mindenütt
nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; Üldöztetünk, de el nem hagyatunk;
tiportatunk, de el nem veszünk; Mindenkor
testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható
legyen a mi testünkben. Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a
Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben. Azért a halál mi bennünk munkálkodik, az élet
pedig ti bennetek. Mivelhogy pedig a
hitnek mi bennünk is ugyanaz a lelke van meg, a mint írva van: Hittem és azért
szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk;
Tudván, hogy a ki feltámasztotta az Úr Jézust, Jézus által minket is
feltámaszt, és veletek együtt előállít.
Mert minden ti érettetek van,
hogy a kegyelem sokasodva sokak által a hálaadást bőségessé tegye az Isten
dicsőségére. Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a
belső mindazáltal napról-napra újul. Mert a mi
pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget
szerez nékünk; Mivelhogy nem a
láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a
láthatatlanok pedig örökkévalók. „
„Az Ist,- szolgálata szenvedéssel jár, ma is régen is A
Sátán régóta van ,és kísérti az embereket.
Az Ist,- ért szenvedni. Kell, akkor már alkudozik az ember, de az a
Sátán munkája. Ist,- igéje , és a Sz-Sz-
együtt működik. Az ige nélkül nem
működik A Sz - Sz. A Sz-Sz- nélkül nincs hatása az igének . A Sz-Sz-
bibliából árad. Egyetlen élő könyv a Biblia . Drága kincsünk cserépedénybe
van. Nagyon törékeny. Boldog az-az ember, aki fölismerte a helyét , hová Ist,-
állította őket. Azt a helyet be kell tölteni . Ne hagyjuk el a gyülekezetet .
Ist,- anyaszentegyházában be vagy építve. Nagy felelősség vár reánk .Ha
kilépsz, a körülötted levő kövecskék meglazulnak. Munkálkodni kell . Pál
apostol mindig , mint a 11-tanítvány együtt. Pál hűséges volt. Kell, hogy próbák
vegyenek körül. Így köszörül, csiszol az Úr. Pál nagyon sokat szenvedett,
rájött arra, hogy Ist,- nem személy
válogató. Ő a pogányok apostola. Kr,- a zsidó nép között élt, és az egész világ
előtt. Mellőzük a szégyenkező
tiltakozásokat. Szégyelled ,hogy hívő vagy ? nem kell mindenkinek tudni, az –
az azt hirdetni . Az igazságos ember
személyisége. Én vagyok az igazság : az – az Én és a „ Vagyok „ Vagyok aki vagyok „ . Minden a tiétek.
Rejtőzzetek el Istenben Az Úr nevében
értékes az ember. A Kr,- azért jött, hogy megtartsa e világot .Hozzákell
férkőzni az embernek szívéhez. Világítani kell. Mindent sózni kell,hogy az
emberek érzék az ízét. Az ember eladta magát a Sátánnak A szabadságot ezért nagyon nehéz vissza
szerezni . Jé,- nagy árat fizetett érted . Az Ő vérével fizetett. Neked kell
dönteni, hogy kit választasz az Urat vagy a Sátánt.. Ma van a kegyelem napja. Még ma kell Jé,- hoz
menni. Minden bűnre van bocsánat, minden nap esedezik érted a szentéjben , az
Atyához. Ő már előbb szeretett minket. Minden megvallott bűn megbocsátható.
Imádkozunk érte, egymásért. Azoknak leplezett az életük, akik elvesznek. Sokan
hallgassák az igét, de nem mindenki érti. Nem könnyű a szolgálat. Nem tudunk
csodákat tenni. Jé,- Kr,- tól csodákat vártak mindig. Most van a második
aratás. Közel a vég. Mikor sok lesz az aratni való, akkor jön el az angyal,és
le leplez mindent. Jer. 16: 16.v.olv. a hegyek, halmok , a gyülekezet. A halász
sokat fog egyszer , a vadász csak egy vadat. 87.zsolt. Annak örüljetek, ha
nevetek az égi könyvbe van beírva.
Az Úr kihozza az övéit
minden honnan. Arra az útra menj, amely haza vezet. Ne nézz se jobbra,se balra.
Csak egy út vezet a célhoz. Ki kell alakulni az új embernek. Törekedjünk az
egyetlen cél után. Ne kívánkozzunk a bűnös múlt után. Ámen.
-------------------------------------------
