ELIZEUS ÉS A GYEREKEK.
Ment Elizeus, ment fel a hegyre, Pajkos
gyerekhad csúfolni kezdte;
Bétheliek voltak, Akik gúnyolódtak
A prófétán. A szent öreg tűrt és ballagott csak,
Intette szépen a csúfolókat, De csak kiabáltak
Isten szolgájának Az intésre.
Zörren az erdő, és földühödve Két medve ront rá a vakmerőkre.
– Tanuld meg hát ebből: Bűnre büntetés jön,
Ne csúfolkodj! Jobbágy István.
Bétheliek voltak, Akik gúnyolódtak
A prófétán. A szent öreg tűrt és ballagott csak,
Intette szépen a csúfolókat, De csak kiabáltak
Isten szolgájának Az intésre.
Zörren az erdő, és földühödve Két medve ront rá a vakmerőkre.
– Tanuld meg hát ebből: Bűnre büntetés jön,
Ne csúfolkodj! Jobbágy István.
------------------------------------------------
A kikerülhetetlen vizsga.
"Mert amilyen ítélettel
ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek" (Mt 7,2).
Ez a kijelentés nem valami
bizonytalan feltételezés, hanem Isten öröktörvénye.
Amilyen ítélettel ítélsz,
ugyanolyannal ítélnek meg
téged.
Különbség van bosszú és
visszafizetés között. Jézus azt mondja, hogy az élet törvénye a visszafizetés -
"amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek".
Ha éles ésszel kitaláltad más hibáját,
emlékezz rá: éppen ezzel a mértékkel mérnek téged is. Az élet azzal a pénzzel
fizet vissza, amivel te fizetsz.
Ez a törvény kihat mindenre -Isten trónjától lefelé (Zsolt
18,25 26).
Róma 2. még határozottabban mutat rá erre és kimondja, hogy aki mást ítél, az ugyanabban a dologban bűnös. Isten nemcsak a tettre néz, hanem a lehetőségre is. Kezdjük ezzel, hogy mi nem hiszünk a Biblia állításaiban.
Például hisszük, hogy amiben másokat megítélünk, abban mi magunk is bűnösök vagyunk? Azért látjuk meg másokban a képmutatást, csalárdságot és valótlanságot, mert mindezek a mi szívünkben is ott vannak. A szent ismertetőjele az alázatosság: "Igen, mindezek a gonoszságok, sőt még több is, mind kijött volna belőlem is, ha Isten kegyelme nem volna; ezért nincs jogom ítélni." Jézus mondja: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek..." Ha ítélsz, ugyanazzal a mértékkel mérnek meg téged is, ahogy te ítélsz. Ki merne közülünk Isten elé állni ezzel: "Istenem, ítélj meg engem ugyanúgy, ahogy én megítéltem embertársamat." Mi bűnösnek ítéljükembertársainkat; ha Isten minket is így ítélne meg, mindnyájan a pokolban lennénk. De Isten minket Jézus Krisztus csodálatos engesztelő áldozata alapján ítél meg..
Róma 2. még határozottabban mutat rá erre és kimondja, hogy aki mást ítél, az ugyanabban a dologban bűnös. Isten nemcsak a tettre néz, hanem a lehetőségre is. Kezdjük ezzel, hogy mi nem hiszünk a Biblia állításaiban.
Például hisszük, hogy amiben másokat megítélünk, abban mi magunk is bűnösök vagyunk? Azért látjuk meg másokban a képmutatást, csalárdságot és valótlanságot, mert mindezek a mi szívünkben is ott vannak. A szent ismertetőjele az alázatosság: "Igen, mindezek a gonoszságok, sőt még több is, mind kijött volna belőlem is, ha Isten kegyelme nem volna; ezért nincs jogom ítélni." Jézus mondja: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek..." Ha ítélsz, ugyanazzal a mértékkel mérnek meg téged is, ahogy te ítélsz. Ki merne közülünk Isten elé állni ezzel: "Istenem, ítélj meg engem ugyanúgy, ahogy én megítéltem embertársamat." Mi bűnösnek ítéljükembertársainkat; ha Isten minket is így ítélne meg, mindnyájan a pokolban lennénk. De Isten minket Jézus Krisztus csodálatos engesztelő áldozata alapján ítél meg..
-------------------------------------------------------------
verses bizonyság
Jaj, mely mocskosnak látszik a mi tisztaságunk! mely haragosnak a
mi szelídségünk! mely felfuvalkodottnak a mi alázatosságunk! mely
kegyetlennek a mi irgalmasságunk! mely gyarlónak a mi erősségünk, ha a
Krisztus tükörébe nézünk! Óh, mely száraznak találtatik a mi sírásunk!
Óh, mely képmutatónak töredelmességünk! mely fösvénynek adakozásunk,
mely torkosnak böjtölésünk! mely változónak állhatatosságunk! mely
szófogadatlannak engedelmességünk, ha Krisztus Urunk erkölcse mellé
állanak! Pázmány Péter.
Követünk téged, Úr Jézus, de hogy követhessünk, ragadj meg
bennünket, mert tenélküled senki sem képes felemelkedni. Hiszen te
vagy az út, az igazság, az élet, a képesség, a hit, a jutalom. Végy
fel bennünket mint út, erősíts mint igazság, éltess mint élet.
Szent Ambrus
===================================================================
Az újszövetség különböző helyeiből nyilvánvaló, hogy a mi Urunk
szemében minden keresztyén,,egy'' valamilyen értelemben. Főpapi
imájában, melyet a mindenható Atyához intéz érettük szenvedése előtt,
kifejezi vágyát, hogy hívei egyek legyenek (Jn 17,20 kk.). Ugyanebben
az értelemben ír Szent Pál a korinthusiakhoz (1Kor 12,12) és az
efézusiakhoz (Ef 4,4). Azon kívül ez az egyetlen test, egységében
tekintve, kapta meg az evangélium különleges kiváltságait. Nem ez vagy
az -az ember részesül az áldásban, hanem mindnyájan, és minden egyes,
az egész test egységében, csak egy olyan ember, aki új és lelki ember,
aki teljes valójával keresi és kapja meg azt. Az Anyaszentegyház a
világ útján át a ,,Bárány jegyese'', egy és nem sokféle, s a
választott lelkeket magában egyesíti, nem elkülönülten élnek azok. Newman
-----------------------------------------------
Bár
Isten egész Egyháza bizonyos rangfokozatokba tagozódik,
úgyhogy a Test egysége különböző részeket foglal magában, mégis miként
az Apostol mondja, mi mindnyájan egyek vagyunk Krisztusban (Róm 1,8).
Bármily jelentéktelennek lássák is, egy tag sem áll annyira távol a
másik feladatától, hogy ne lenne a Fővel összekötve. A hit és a megváltás egységében a megkülönböztetően egyenlőség és a közös
méltóság birtokosai vagyunk. Így halljuk ezt Péter apostol szent
ajkáról: ,,Eleven kövek módjára épüljetek fel lelki házzá, szent
papsággá, lelki áldozatok bemutatására, melyek kedvesek Istennek Jézus
Krisztus által.'' Majd kissé tovább: ,,Ti pedig, választott nemzetség,
királyi papság, szent nemzet, szerzett nép vagytok'' (1Pt 2,5.9).
Mindenkit, aki Krisztusban újjászületik, a kereszt jele királlyá
avatja, a Szentlélek kenete pedig pappá szenteli. Azért kell
mindazoknak, akik lélekben és elveikben keresztyének, tudatában
lenniük..., hogy királyi nemzetségből származnak és a pap kötelessége
jut részükül. Mi oly királyi, mint amikor az Istennek alárendelt lélek
uralkodik teste felett? S mi felel meg jobban a pap kötelességének,
mintha tiszta lelkiismeretet szentelünk az Úrnak és szívünk oltárán a
jámbor élet szeplőtelen áldozatát mutatjuk be neki?
Nagy Leó papa.
úgyhogy a Test egysége különböző részeket foglal magában, mégis miként
az Apostol mondja, mi mindnyájan egyek vagyunk Krisztusban (Róm 1,8).
Bármily jelentéktelennek lássák is, egy tag sem áll annyira távol a
másik feladatától, hogy ne lenne a Fővel összekötve. A hit és a megváltás egységében a megkülönböztetően egyenlőség és a közös
méltóság birtokosai vagyunk. Így halljuk ezt Péter apostol szent
ajkáról: ,,Eleven kövek módjára épüljetek fel lelki házzá, szent
papsággá, lelki áldozatok bemutatására, melyek kedvesek Istennek Jézus
Krisztus által.'' Majd kissé tovább: ,,Ti pedig, választott nemzetség,
királyi papság, szent nemzet, szerzett nép vagytok'' (1Pt 2,5.9).
Mindenkit, aki Krisztusban újjászületik, a kereszt jele királlyá
avatja, a Szentlélek kenete pedig pappá szenteli. Azért kell
mindazoknak, akik lélekben és elveikben keresztyének, tudatában
lenniük..., hogy királyi nemzetségből származnak és a pap kötelessége
jut részükül. Mi oly királyi, mint amikor az Istennek alárendelt lélek
uralkodik teste felett? S mi felel meg jobban a pap kötelességének,
mintha tiszta lelkiismeretet szentelünk az Úrnak és szívünk oltárán a
jámbor élet szeplőtelen áldozatát mutatjuk be neki?
Nagy Leó papa.
A BIBLIÁT…
A Bibliát vedd a kezedbe
Mikor a hajnal beköszönt.
És találjon reád az este
Biblia mellet térdre esve,
Fürössze lelked fényözön!
Könnyebb lesz kint a nagyvilágban
Megérteni Isten szavát,
Könnyebb az élet ezer gondja,
Mert lelked azt nem maga hordja.
Mondd, vajon van-e Bibliád?
Vajon mikor lát úgy a hajnal,
És mikor talál úgy az est,
Mint aki nincsen tele jajjal,
De Bibliával, áhítattal
Látja hogy ragyog a kereszt…
Látja, hogy övé lett az élet
Látja, hogy közel van a Nyár –
Ki lassan jár is odaérhet
Aki siet, odatéved.
De jó lesz megpihenni már!
A Bibliát tedd a szívedre!
Meglásd szíved örülni tud,
Nem nézel sötét fellegekre,
S nem is gondolsz arra remegve,
Vajon hová vezet majd az út?!
Előre hát a keskeny úton
Bibliás hittel csendesen…
A csendességben és a hitben
Ott az Isten, hogy megsegítsen,
És benne a ragyogó jelen!
Mikor a hajnal beköszönt.
És találjon reád az este
Biblia mellet térdre esve,
Fürössze lelked fényözön!
Könnyebb lesz kint a nagyvilágban
Megérteni Isten szavát,
Könnyebb az élet ezer gondja,
Mert lelked azt nem maga hordja.
Mondd, vajon van-e Bibliád?
Vajon mikor lát úgy a hajnal,
És mikor talál úgy az est,
Mint aki nincsen tele jajjal,
De Bibliával, áhítattal
Látja hogy ragyog a kereszt…
Látja, hogy övé lett az élet
Látja, hogy közel van a Nyár –
Ki lassan jár is odaérhet
Aki siet, odatéved.
De jó lesz megpihenni már!
A Bibliát tedd a szívedre!
Meglásd szíved örülni tud,
Nem nézel sötét fellegekre,
S nem is gondolsz arra remegve,
Vajon hová vezet majd az út?!
Előre hát a keskeny úton
Bibliás hittel csendesen…
A csendességben és a hitben
Ott az Isten, hogy megsegítsen,
És benne a ragyogó jelen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése