A REMÉNY: JÉZUS KRISZTUS, A KRISZTUSI ELV.
Mondhatjuk
tehát azt, hogy aki nem hisz Krisztusban annak valójában nincs reménye?
„Ti abban az
időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az
ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül
éltetek a világban.” Efezusiaknak 2,12
„Így
járnak, akik elfeledkeznek Istenről, az elvetemültek reménysége elvész.”
Jób 8,13
„Az
igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz.”
Példabeszédek 10,28
Nem csak,
hogy mondhatjuk, de kötelességünk is ezt megosztani embertársainkkal.
„Nem
szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és
szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük.” 1 Thessz. 4,13
Azzal, hogy
Krisztus utat nyitott előttünk és elhozta az Élő Isten igéjét, az ígéret
már nem ígéret többé.
A
beteljesült ígéret: a REMÉNY.
„Őáltala
kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és
dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten
dicsőségében.” Rómaiaknak 5,2
A Krisztusi
elv az, amiben elhívott bennünket az Isten, hogy visszatérjünk hozzá és tőle
kapott örökségünkhöz. „És az az ígéret, a melyet ő ígért nékünk: az örök élet.”
János első levele 2,25
Mit jelent
ez valójában számomra? Kinek van reménye?
Sokan
keresnek titkokat, pedig a titok az, hogy: Krisztus közöttünk van, a
Krisztusi elv működik.
„mégpedig
azt a titkot, amely örök idők és nemzedékek óta rejtve volt, de amely most
kijelentetett az ő szentjeinek, akiknek Isten tudtul akarta adni, hogy milyen
gazdag ennek a titoknak dicsősége a pogány népek között. Ez a titok az, hogy
Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek.” Kol.1.26-27
Isten
Krisztus feltámadása által adott nekünk élő reményt, mutatta meg végtelen
szeretetét felénk.
Reményem nem
akkor van, ha valamely felekezethez tartozom, vagy attól függően, hogy minek
vallom magam.
Ők pedig a király meghallgatása után útra
keltek. És íme, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük ment mindaddig,
amíg meg nem érkeztek. Akkor megállt a hely felett, ahol a gyermek volt.
Reményem, a hitem igazsága által lehet.
Lehet hitem,
de a Szentlélek ereje nélkül esélyem sem lenne a kitartásra.
Minél inkább
tisztul bennem a Krisztusi elv, annál inkább távolodom el földi vágyaimtól,
találom szembe magam a világgal, a világi látásmóddal, a környezetemmel.
Fokozódik
bennem a vágy az Isteni igazság felé, várom a visszatérést a mennyei
otthonomba.
„De új eget
és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik.” 2Péter
3,13
Ez nem
fájdalommentes.
Azok a
megpróbáltatások, amiket a hitünk vállalása miatt szenvedünk el, megedzenek
minket, ha meggyőződésünkben kitartunk és megajándékoznak a remény
áldásával, ami idővel legyőzi a félelmet és bátortalanságot.
„De nem csak
ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a
megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a
kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít
meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által.
Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk,
istentelenekért.” Rómaiaknak 5.3-6
Ha
sokszor úgy is érzi az ember, hogy nem bírja tovább, a Vígasztalás Lelke által
segít az Isten, gyengeségünk és erőtlenségünk idején.
„Ugyanígy
segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk
úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan
fohászkodásokkal. „ Rómaiaknak 8,26
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése