Békesség Istennel
Egy ószövetségi történet kapcsán írt vers
került a kezembe, melyben a békesség igazán nem megfogható és nem is leírható
voltát fogalmazta meg a költő.
Szigeti Jenő: Tüzedre várva
"Sokszor indultam igazságod kétélű kardjával
rakásra ölni a Baál papokat, hiszen gyomlálni,
irtani a rosszat jó dolog. De Illés lelke
a völgyben maradt, és engem sebzett halálra
a kétélű kard, mert tüzed még
nem gyújtotta lángra oltárom tüzét.
Azután könyörögni kezdtem
csontos ököllel
verve a mellem az erőért, mely felülről jön,
de a Hóreb-hegyi “VAGYOK”
nem felelt.
Majd ziháló mellel, remegő térdekkel
oltárodhoz hordtam a követ,
s megtanultam a Baál papok
süketítő hangzavarában meghallani a csöndes, halk,
szelíd hangot... És mindent elégetett
tüzed lángja, s az aszály szűnni kezdett,
majd tenyérnyi felhőd az égen megjelent."
Jézus meghalt értünk - nem kell, de nem is
lehet megváltani magunkat. A mi dolgunk, a békességet megtartani. Azt
viszont nem lehet görcsösen, mert rögtön elvész. Erőszakosan szintén nem lehet.
Szemlélve az Igaz Áldozatot, az Igazi Bárányt, Aki a nagy VAGYOK-ként
mutatkozott be Mózesnek az égő csipkebokorban, ez a békesség egyedüli
megszerzésének és megtartásának módja. Egy rohanó világban ezért az egyért kell
küzdeni, hogy az el ne maradjon. A többi jön magától...
-----------------------------
Adj testet a szavaknak!
„Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.
Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram,
hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” Máté ,- 7:20-21
Szeretlek!
- mondod a legnagyobb átéléssel, a legkomolyabban, de a szemetes még mindig nem
vitte ki magát, a mosógép még mindig nincs beszintezve, az a bizonyos vacsora
még mindig várat magára, a kedvenc süti még nem sült meg, és még mindig nem
olvastál esti mesét, csak siettél a saját dolgodat végezni. A tegnap
történteket még mindig nem hallgattad végig, és még mindig nem vetted a
fáradtságod, hogy megértsd az elméletét a mindenségről. De te szereted.
És
mondod, hogy szereted az embereket, de arcodon egész héten a hétfői unalom ül,
és nem tudtál elmorzsolni egy mosolyt sem a metrón. Inkább megfordultál, és a
másik irányba mentél bevásárlás közben, csak nehogy észrevegyen, és meg kelljen
állni beszélgetni. Megsértődtél a döntésén, ahelyett, hogy időt és figyelmet
adtál volna neki elmondani a miérteket. De te szereted!
És
mondod a Mindenhatónak is, hogy szereted, fontos neked, csak épp reggel megint
ima nélkül viharzottál ki az ajtón.A Biblia a polcon! Még mindig csak a
kéréseidet soroltad el neki, és meg sem vártad a válaszát. És még mindig
mindent úgy akarsz, ahogy szerinted az jó, meg sem próbálod megérteni az Ő
akaratát. Még mindig minden Őt előzi meg a sorban, és bár a nevét tudod, és a
kultúrádhoz hozzá tartozik a vallás, de igazán nem hatotta át mindennapjaidat a
valódi hit csodája.
Mert kimondani sokkal könnyebb. És te
komolyan is gondolod, de amikor a megvalósítás dörömböl az ajtódon, annyi minden
mással is kell foglalkozni, és túl rövid az a 24 óra. Csak rohansz egyik
helyről a másikra, egyik feladatból a másikba csöppensz át, és közben az igazán
lényeges dolgok elvesznek a tennivalók rengetegjében. De te szereted!
A
mai nap egy tökéletes alkalom arra, hogy megállj, és változtass ezen. Helyetted
ezt senki sem tudja megtenni, neked kell dönteni és cselekedni, de van, Aki
erőt ad mindehhez. Kérd Isten segítségét! Vállald fel előtte őszintén a
gyengeségeidet, kudarcaidat, és kérd, hogy vezessen a változás útján! Te pedig
lépj, és adj testet a kimondott szavaidnak! Ne csak mondd: Szeretlek! Hanem éld
is át az igazi jelentését! Nem tudom, mi az, amin keresztül a hozzátartozóid
ezt érezhetik, de Te nagyon jól tudod. Hát tedd meg! Ne tétovázz, ne próbáld a
könnyebbik végét megkeresni, és meglátod, milyen jó, amikor kézzel foghatóvá
válik a szereteted!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése