2016. október 21., péntek


Szeretet, igazság, bizonyosság




ó Amikor értetek imádkozom, azt kérem, hogy egyre jobban növekedjen bennetek az isteni szeretet, meg ezzel együtt az igazság ismerete és mindenféle megértés, hogy ezáltal minden helyzetben képesek legyetek felismerni, ami a legjobb, és azt is válasszátok, hogy ilyen módon tiszták és ártatlanok legyetek a Krisztus eljövetelének napjára, hogy Jézus Krisztus segítségével sok olyan dolgot vigyetek véghez, ami tetszik Istennek, és ezzel dicsőséget és dicséretet szerezzetek Istennek.

Fil 1,9-11



Ezekben a napokban sokat hallunk a szeretetről.  A szerencsésebbek kapnak is belőle, azok, akik tudatosan szeretnek még adni is képesek az övékből.

Néhány kisgyerek tollából a szeretetről:

Zsolti, 4 éves: "A szeretet az, amikor ha kiesik a matchboxom kereke, az apukám nem kiabál velem, hanem visszaszereli."

Antal, 6 éves: "Szerintem az a szeretet, hogy ha a felnőttek megígérnek valamit, akkor azt betartják. Még akkor is, ha csúszik az út."

Verus, 6 éves: "Ma az anya nagyon megijedt, mert magas volt a nagypapa vérnyomása. Felszökött az égig a vére, azt mondták... szerintem az ijedés a szeretet."

Réka, 5 éves: "A múltkor beleestem a medencébe. Rúgkapáltam, mert nem tudok még jól úszni. A tesóm is utánam esett, direkt, hogy segítsen. A papa halászott ki mindkettőnket. És aztán csak ölelt minket és úgy dörömbölt a szíve, majdnem kiugrott a vizes öltönyéből."

Rozi, 5 éves: "Az anyukám minden vasárnap süt piskótát. Néha epreset, és én segíthetek tejszínhabozni. Szeretetből."



Az idézett bibliaszöveg eredetiében a szeretet helyén álló kifejezés az agapé, azaz az isteni szeretet. Miben más ez a szeretet, mint a többi? Röviden annyit mondhatunk el róla, hogy ez a típusú szeretet a görögben található négy közül a legkülönlegesebb. Gyökössy Endre így fogalmazza meg lényegét: Szeretlek, mert szeretlek. Az ember szeretete önző. Azért szeretünk valamit, vagy valakit, mert fiziológiai, lelki, szellemi igényünket szolgálja. Az isteni szeretet más. Szeretetének oka a másik puszta létezése. Ez az a lelki magaslat, ahova Pál hívja a barátait. Megtapasztalni Isten mindent elsöprő, személyválogatás nélküli szeretetét, és továbbadni azt, tehát növekedni benne.

Akárcsak az igazságban, ami nem papírra írt bölcsességek gyűjteménye, vagy paragrafusokba foglalt törvénykönyv. A bibliai gondolkodásban inkább a legfőbb erkölcsi jó, a Mindenható megismerését jelöli. Ismerni az igazságot azt jelenti tehát, hogy napi, növekvő kapcsolatban vagyok az egyedül tévedhetetlennel, hogy olthatatlan vágyat érzek megismerésére a kijelentés erejéig.

Azonban ez utóbbi nem pusztán ismeret, annál több. Egy az életemet átalakító döntés, elköteleződés a megismert Mintához.

Hogy mit ad ez a döntés nekem? Bizonyosságot, biztonságot, vezetést. Amire a ma embere annyira vár. Egy biztos pontot ebben az állandóan változó, viszonylagos értékeket valló világban.

----------------------------------------------





Az Atya és a Fiú




„Istent soha nem látta egyetlen ember sem. Az egyszülött Fiú — aki maga is Isten, és nagyon szoros közösségben van az Atyával —, ő mutatta meg nekünk, és ismertette meg velünk, milyen az Isten.” (Egyszerű fordítás) János evangéliuma 1:18



A Biblia sohasem akart meggyőzni bennünket Isten létezéséről. Teljesen természetesnek tekinti létezését, és azt, hogy mi az ő teremtményei vagyunk. Az ember mégis sokszor kétkedő, gyanakvó vele kapcsolatban, mert nem ismeri – nem jól ismeri.



Tény, hogy a bűnös ember már láthatja személyesen Istent. Szentsége, dicsősége nem teszi ezt lehetővé számunkra. Bűneink ellenére Isten mégis mindig keres bennünket, közeledni szeretne hozzánk – ismerkedni. Szeretné, ha megértenénk szándékait, megismernénk jellemét – megtanulnánk bízni benne.

A bizalomépítés nem könnyű kihívás. Sátán kezdetektől azon mesterkedett, hogy hamis képet mutasson Istenről. Tekintsék önzőnek, zsarnoknak, kérlelhetetlen, kegyetlen úrnak. Ezzel valójában saját jellemét akarta leplezni.



Isten Jézus által férkőzött leginkább a bizalmunkba.



Egyrészt soha nem hagyott el bennünket. Ő az Örökkévaló, vagy ahogy Jézus születése kapcsán elhangzott: Ő az "Immanuel", vagyis "Velünk az Isten".



Másodszor, Isten előbb adott, előbb szeretett, előbb szolgált, mint, hogy azt tőlünk kérné. Jézus Krisztusban önmagát adta. Ennél többet nem tehetett.



Harmadszor, az emberré lett Isten mutatta be legérzékletesebben, milyen is az Isten. Ahogy ő szertett, ahogyan ő szolgált, ahogyan vigaszt, és reményt adott... ez mint Istent képviselte.



Most karácsony idején ne feledkezzünk el, arról, hogy Velünk az Isten! Egyelőre a Szentlélek által, de hamarosan személyesen!

-------------------------------------------------


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése