Lk 17,11-19 – Istennek nincs választott népe
Nem akadt más, csak ez az idegen? Nem, csak ez idegen akadt. Ez a gój. Sőt, rosszabb annál: ez az eretnek, aki nem jár föl Jeruzsálembe a templomba, aki külön-szentélyt épít a Garizim hegyén. Mért kell ezt Jézusnak egyáltalán szóvá tennie? Mért kell szóvá tennie a rablók kezébe esett ember története kapcsán is, hogy a zsidó pap nem, a zsidó levita nem, csak a szamáriai ember az irgalmas? Van ebben a Jézusban valami nemzeti elkötelezettség? Ha a nemzeti elkötelezettség nemzeti elfogultságot jelent, akkor nincs. Nem is lehet ilyen abban, akinek nem kevesebb a célja, mint az emberiség egybegyűjtése az Isten Országában.
Szereti-e ez a Jézus meg a Jézus-fajta egyáltalán a hazáját, a nemzetét? Nem, ha a haza- meg a nemzetszeretés egyet jelent a nemzeti elfogultsággal. Az Isten embere – az Isten tolmácsa. S az Isten nem zsidó. Az Isten nem görög. Az Isten nem angol. Hát mindezt még elviselem. Nem is okoz nehézséget, mert nem vagyok sem zsidó, sem görög, sem angol. S az, hogy nem is magyar az Isten, azt is elviselem? Kénytelen vagyok, ha egyszer Jézusnak, és nem Szent István királyunknak vagyok a tanítványa. Isten nem partner az egyiptomiak vízbe fojtására, nem partner Koppány négyfelé vágásában sem. Istennek az egyiptomi is meghívottja, s a minden bizonnyal az még az ősmagyar vallású Árpádfi, Szerénd fia, Koppány is.
Persze az Isten tolmácsai nagyon kellemetlen emberek. Kiknek? Hát azoknak, akik nem az Isten módján, a mindenkit hívás, a mindenkit átölelni akarás módján gondolkodnak. A tolmács meg csak mondja és mondja a magáét, és az Istenét, s szemébe vágja saját nemzetének – s elsősorban annak –, amit az Isten Lelke diktál neki. Ezt:
Vándor állj meg! Korcs volt anyja vére / Más faj állott a kihunyt helyére,
Gyönge fővel, romlott, szívtelen; / A dicső nép, mely tanult izzadni
S izzadás közt hősi bért aratni, / Névben él csak, többé nincs jelen. Meg ezt:
Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja / Szülötti bűnein leszáll;
Szelíd sugárit többé nem nyugtatja / Az ősz apák sírhalminál.
És más hon áll a négy folyam partjára, / Más szózat és más keblű nép;
S szebb arcot ölt e föld kies határa, / Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép.
Ezeket a verseket egy magyar ember írta. Egy nemzetét nem szerető magyar? Nem olyan. Az írta, aki a himnuszunkat is írta. De nem gondolta, hogy a magyar volna Isten választott népe. Illenék már tudomásul venni, hogy a zsidó sem az. Ja, hogy ők ezt gondolták magukról? Hát ez így van. De Jézus soha nem mondta, hogy a zsidó volna az Isten választott népe. Mást mondott. Mit? Elvétetik tőletek az Isten országa, bár ti azt gondol-tátok, hogy kibéreltétek azt magatoknak.
A Bokor is addig az Istené, amíg hűséges ahhoz, amit tanult Tőle. És csak addig. Ha Makkabeusok módjára kezd viselkedni, akkor már nem az övé. Ha lefekszik a hatalomnak, még kevésbé az. [Bulányi György, Budapest]

--------------------------------------------

A mi vigasztalónk megismeréséhez fűzött gondolatokban azt osztom meg, hogy Ő beszél hozzánk és hall is minket.
” Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra: mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. János 16:13,
Tehát amit Istentől, vagy Jézustól hall azt jelenti ki nekünk. Ez lehet úgy, hogy egy testvér szól nekünk, vagy igét olvasva megszólal a lelkiismeretünk, ami nem más mint a Szentlélek. A régi időkben többnyire a próféták által üzent, de olyan is történt, hogy hallotta az illető akihez szólt, de lehet álomban vagy látomásban is hallani őt.
Egyszer, amikor ezek az Úrnak szolgáltak és böjtöltek, ezt mondta a Szentlélek: ” Válasszátok ki nekem Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre elhívtam őket.” Ap csel 13:2,
Mégis milyen keveset gondolunk arra, hogy ő egy személy. Amikor olvastam a ( Jó reggelt Szentszellem) című könyvet teljesen elvarázsolt az ő személyisége. Azóta én is mondom reggel – Jó reggelt Szentszellem -. És kérjünk bocsánatot tőle ha megbántjuk, kérjük az ő ajándékait, töltekezzünk be nap mint nap ha tehetjük.
Ne keseredjen el az aki esetleg még nem szól nyelveken, vagy nem esik össze a Lélek érintésekor, nem prófétál, mert az ő nagysága sokféleképpen árad át rajtunk. Van akinek az életén lehet látni a Lélek munkáját, van akinek a szolgálatán lehet látni a Lélek munkáját, van akinek a kapcsolataiban lehet látni a Lélek munkáját. Van akinek az imája olyan hatásos, hogy emberek életében áll be változás. Mert adja akinek akarja és úgy ahogy akarja. Jézus ezt mondta:
“Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!”
Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni,                                            mert még nem adatott a
Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg. János 7:38-39, És mi hiszünk az Úrban!
A bibliában a víz, az élő folyam a Szentlelket jelenti. Köszönjük Atyánk ezt az ajándékot, és köszönjük Lélek a hozzánk való hűségét, jóindulatát, segítségét, amit nap mint nap tapasztalunk. Igyekezzünk olyanná válni, hogy örvendezzen, amikor ránk tekint. Köszönjük, hogy sok mindenben segít minket és bocsánatot kérünk, amikor nem gondolunk arra, hogy hálát adjunk ezért.