2016. szeptember 2., péntek



SZEPTEMBER.

Gyerünk, gyerekek, iskolába!
Kemény pad és fekete tábla,
ne legyen nekünk idegen!
Csak integessen a szabadság,
vidám játék, hangos mulatság
át a nagy ablaküvegen.
Mi üljünk csendben, üljünk rendben,
Legyünk nagyon szorgalmasak,
s csodaország titokkapui
hamar megnyílanak.

Neves betűbirodalomban,
most biztosan nagy vigalom van.
Találni ott csodát sokat.
Komoly tanító bácsik, nénik,
- hogy kinek adják, nem is nézik, -
osztogatják a kulcsokat.
Számország is tréfás egy ország,
oda is bekukkanthatunk.
Ha figyelünk, miénk a kulcsa,
s lehet sok jó napunk.

Gyerünk, gyerekek, iskolába!
Oda is, ahol nincsen tábla...
- iskola sok van ám nagyon. -
Ahol az Úr Jézus a mester,
s ahol az ősz öreg se restell
gyermekként ülni a padon.
Vár az Úr Jézus iskolája.
Tantárgy: hit, remény, szeretet.
Iratkozzál be. Add át néki
gyorsan a szívedet.

De jó lesz mindig vele menni,
mindent az Ő kedvére tenni.
De könnyű lesz az életünk!
Ha nehéz is lesz majd a lecke,
ki gyáva még hogy megijedne:
ott a Mester! Segít nekünk!
Ő ad erőt és Ő ad áldást,
hiányunk nem lesz semmiben,
csak rá figyeljünk, vele járjunk,
s kövessük Őt híven!
Túrmezei Erzsébet
--------------------------------------------------
Őszelő.
Rozsdabarna őszi lombok
Hulló pelyhe közt bolyongok
És a hullást hallgatom.
Rozsdabarna bú a fákon,
Barna bánat, őszi mákony
Édessége ajkamon.
Régi módon andalogni:
El-elnézek egy maroknyi
Késve nyíló kankalint.
Zördül lelkem mély avarja,
Hogy az őszi szél fanyarja
Hűvösével megsuhint.
És a zörge rőt avarból
Fölkacsint egy elcsavargó
Elmaradt arany sugár.
S fák közül egy ritka vendég:
El sem könnyezett növendék
Ifjú énem kandikál.
Nézem, nézem nedvesülő
Szemmel, mint egy ágon ülő
Szárnyalibbentő rigót.
Csak a már-már rebbenőnek
Súgom el, hogy őszelőmnek
Ez legelső könnye volt.
--------------------------------------
Nem mondhatod: BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET,
ha bárkivel szemben haragot táplálsz. ( ? )  Máté.ev. 6-9-14.
---------------------------------------------
TEMPLOMSZENTELÉSRE

Ó, Istenünk, ez ünnepen
mi hálás szívvel, könnyesen
szent házadért dicsérünk.
Száll boldog hálaénekünk,
mert itt adsz békét minekünk,
itt lakozol Te vélünk.
A fájó szívet enyhíted,
szent asztalod megteríted.
Megelégítesz bennünket.
Eltörlöd minden vétkünket.
Halld, Istenünk, ha száll feléd,
ha száll feléd:
a boldog hála énekét!

Mint szarvas, forrás hűs vizét,
úgy szomjazzuk a Te Igéd,
az élet bő forrását.
Szent hajlékodba sietünk,
mert Uram, Téged keresünk
s aTe kezed áldását.
Szent házad édes otthonunk,
hol Téged vígan áldhatunk,
hol új életre ébredünk,
mert Te vagy utunk, életünk.
Halld, Jézusunk, ha száll feléd,
ha száll feléd:
a hála boldog énekét!
Túrmezei Erzsébet
----------------------------
ISTEN HÁZÁBAN

Szól a harang a toronyban,
Gyertek fiúk, lányok!
Az imádság hajlékában
Vár az Isten rátok.

Ez a szép ház az Úr háza,
Isten itt a Gazda;
E szent napon ajándékát
Bőven osztogatja.

Erőt ad a megfáradtnak,
Nyugtalannak békét,
Sötétségben gyújtogatja
Szent igéje fényét.

Ünnep van ma, szól a harang,
Vár az Isten rátok,
Imádsággal énekszóval
Őt magasztaljátok!
Hamar István, 1979.
----------------------------



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése