Kapcsolatunk
elején minden rózsásnak tűnt... Már a megismerkedésünk is.
Mindketten szolgálatban voltunk - én ekkor egy szálloda recepciósa voltam -, amikor megszólalt a telefon: "Csak boldog karácsonyt szeretnék kívánni" - mondta egy ismeretlen férfihang. Ez a telefonhívás, amit én jelzés erejűnek vettem, egy életre szóló kapcsolatot hívott létre köztünk.
Két év múlva összeházasodtunk. Leendő férjem gyermekkorában a keresztségen kívül hitbeli nevelést nem kapott, az esküvőnk alkalmával találkozott elsőáldozóként az Úrral.
Közös életünket albérletben kezdtük. Eleinte minden szépnek tűnt. Másfél év után megszületett első lányunk, majd három év múlva a második, végül házasságunk 9. évében fiúnk született. Életünkben is, mint mindenki életében jöttek kisebb-nagyobb nehézségek. Jómagam hívő családban nevelkedtem és próbáltam a férjemet is az Úr útjára magammal hívni, ő azonban a meghívást ekkor még nem vette komolyan.
Munkája végeztével egyre többször maradozott ki a munkatársakkal, haverokkal és szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy megjelent életében az alkohol. Eleinte ritkábban, később egyre gyakrabban nyúlt a pohárhoz, amit viták, veszekedések és részéről a nagy fogadkozások követtek. Sajnos gyarló emberként erőtlennek bizonyult és minden egyes fogadkozás ellenére újra és újra a pohárhoz nyúlt, sőt az alkoholizmus legrosszabb formáját, a zugivászatot űzte.
A munkahelyén hétfőtől péntekig próbált helytállni, azonban a hétvégék az otthoni zugivászattal teltek. Alkohol a kabátzsebben, az ágyneműtartóban, a fehérneműk között és a legelképzelhetetlenebb helyeken. Egyenesen rettegtem a péntekektől.
Előfordult, hogy a munkahelyére is ittas állapotban érkezett. Többször figyelmeztették jóindulatúlag, de tekintettel a családjára, komolyabb lépést nem tettek ellene.
Kerestem az okokat, próbáltam jobb belátásra bírni, de a szenvedély ekkorra már minden egyéb ráhatásnál erősebbnek bizonyult. Nem hatott rá sem a kérlelés, sem a veszekedés. Rádöbbentem, hogy magamra maradtam a gyermekeimmel.
Számítani rá nem lehetett, hisz soha nem tudhattam, mikor tér haza bódultan.
Mindketten szolgálatban voltunk - én ekkor egy szálloda recepciósa voltam -, amikor megszólalt a telefon: "Csak boldog karácsonyt szeretnék kívánni" - mondta egy ismeretlen férfihang. Ez a telefonhívás, amit én jelzés erejűnek vettem, egy életre szóló kapcsolatot hívott létre köztünk.
Két év múlva összeházasodtunk. Leendő férjem gyermekkorában a keresztségen kívül hitbeli nevelést nem kapott, az esküvőnk alkalmával találkozott elsőáldozóként az Úrral.
Közös életünket albérletben kezdtük. Eleinte minden szépnek tűnt. Másfél év után megszületett első lányunk, majd három év múlva a második, végül házasságunk 9. évében fiúnk született. Életünkben is, mint mindenki életében jöttek kisebb-nagyobb nehézségek. Jómagam hívő családban nevelkedtem és próbáltam a férjemet is az Úr útjára magammal hívni, ő azonban a meghívást ekkor még nem vette komolyan.
Munkája végeztével egyre többször maradozott ki a munkatársakkal, haverokkal és szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy megjelent életében az alkohol. Eleinte ritkábban, később egyre gyakrabban nyúlt a pohárhoz, amit viták, veszekedések és részéről a nagy fogadkozások követtek. Sajnos gyarló emberként erőtlennek bizonyult és minden egyes fogadkozás ellenére újra és újra a pohárhoz nyúlt, sőt az alkoholizmus legrosszabb formáját, a zugivászatot űzte.
A munkahelyén hétfőtől péntekig próbált helytállni, azonban a hétvégék az otthoni zugivászattal teltek. Alkohol a kabátzsebben, az ágyneműtartóban, a fehérneműk között és a legelképzelhetetlenebb helyeken. Egyenesen rettegtem a péntekektől.
Előfordult, hogy a munkahelyére is ittas állapotban érkezett. Többször figyelmeztették jóindulatúlag, de tekintettel a családjára, komolyabb lépést nem tettek ellene.
Kerestem az okokat, próbáltam jobb belátásra bírni, de a szenvedély ekkorra már minden egyéb ráhatásnál erősebbnek bizonyult. Nem hatott rá sem a kérlelés, sem a veszekedés. Rádöbbentem, hogy magamra maradtam a gyermekeimmel.
Számítani rá nem lehetett, hisz soha nem tudhattam, mikor tér haza bódultan.
A bölcsödéből, óvodából többször kerestek meg a
munkahelyemen azzal, hogy menjek a gyermekekért, mert állapota miatt az apának
nem adhatják ki őket. Imádkoztam a
gyógyulásáért. Tisztában voltam azzal, hogy az alkoholizmus betegség, amit
gyógyítani kell. Betegségében mellé álltam és első próbálkozásként elkísértem a
megyeszékhelyen működő addiktológiai rendelőbe. Gyógyszeres kezelésben
részesült, ami azt jelentette, hogy állandóan kontrollálnom kellett, vajon
beveszi-e az adagját. Sajnos a kiskaput ezúttal is megtalálta és néhány hét
után minden ott folytatódott, ahol abbamaradt. Időközben a gyermekeim felnőttek, a fiam is
kiskamasz lett. Én - hogy a család létfenntartása veszélybe ne kerüljön -,
hétvégi másodállást vállaltam, így a hétvégekre nagylányomra, aki ekkor már
középiskolás kollégista volt a megyeszékhelyen, várt a feladat, hogy ellássa
kisebb testvéreit. Néhány hónap után rá
kellett azonban döbbennem, hogy hiába fáradok, feleslegesen terhelem legidősebb
gyermekemet. Mindaz, ami pluszként befolyt, lefolyt a férjem torkán, ráadásul a
gyermekeimnek már anyja sem volt a hétvégi elfoglaltság miatt. Fél év után
feladtam a másodállást és döntés elé állítottam a férjemet. Végső
elkeseredésemben már az oltár előtt tett fogadalmamat készültem megszegni. Ekkor - 21 évvel a házasságkötésünk után -,
tudomásunkra jutott egy, a református egyház által működtetett gyógyító hely,
ahol esetleg lehetségessé válhatna férjem számára a gyógyulás. Összeült a
család, megbeszéltük, hogy tudjuk-e vállalni a gyógyító kurzus anyagi terheit,
illetve megkérdeztük a férjemtől, hogy hajlandó-e részt venni egy kéthetes
gyógyító alkalmon. Ő ezt vállalta és mi mindannyian sírtunk örömünkben.
Megelőlegezett ajándék volt ez mindannyiunk számára. A gyógyító alkalmon
letette terheit az Úr elé, bocsánatot kért vétkeiért és kérte a szabadítást,
amit meg is kapott. Ennek éppen 10 éve. Fogadalmát komolyan veszi. Jelenleg
gyógyult alkoholbetegek utógondozásával foglalkozó csoportot vezet városunkban.
Ez időtől fogva sem alkoholt, sem alkohol tartalmú édességet nem fogyasztott.
Az Úr még a kívánalmát is elvette tőle. Bocsánatot
kért családjától az évek hosszú során elkövetett mulasztásaiért és jelenleg két
gyönyörű unokájában találja meg azokat az örömöket, amelyet mámoros évei alatt
a gyermekei életéből elszalasztott. Büszkék
vagyunk rá.
"Alázzátok meg magatokat az Úr előtt és felmagasztal titeket." Jak. 4,10
"Alázzátok meg magatokat az Úr előtt és felmagasztal titeket." Jak. 4,10
ISTENEM! ISTENEM!
Istenem, Istenem, Te légy segedelmem!
Jó Atyám, ne engedd, Hogy vétekbe essem,. Minden féle rossztól Őrizd meg a lelkem.
Tiszta legyen, mint a Fehér galamb szárnya, . Harmatgyöngyben fürdő Liliom virága, Mint a leesett hó, Mint a nap sugára.
Istenem, Istenem, Te légy segedelmem!
Jó Atyám, ne engedd, Hogy vétekbe essem,. Minden féle rossztól Őrizd meg a lelkem.
Tiszta legyen, mint a Fehér galamb szárnya, . Harmatgyöngyben fürdő Liliom virága, Mint a leesett hó, Mint a nap sugára.
ÚTMUTATÓD HADD LEGYEK!
Szelíd útmutatód hadd legyek,
Égjen szívemben szeretet.
Szólja ajkam a békességet,
Kezem kötözzön be sok sebet.
Légy ebben kegyelemmel segítségem.
Áldj meg, hogy ezt tegyem!
----------------------------------------
TAVASZI HÁLADAL
Te áldott, angyali, szép Tavasz, eljöttél, Magadra öltve zöld ruhád! -
Megváltó Jézusom, szállj le a szívemre. Hozz tavaszt, tégy csodát!
Oly hosszú volt ez a tél! Az ajkam esengve kér:
Megváltó Jézusom, szállj le a szívemre, Hozz tavaszt, tégy csodát!
Az égből fény csorog, és üde hangokkal Vidáman zeng a sok madár...
Megtelt a lelkem is égi kegyelmeddel; Imám csak Téged áld!
Meghajlok színed előtt, Az áldott béke betölt.
Megtelt a lelkem is égi kegyelmeddel; Imám csak Téged áld!
ÁTADÁS. .
Énekszóval áldom Jézust; Értem földre szállt le Ő!
Minden vétkem átkát hordta, Szenvedett a Megmentő:
Itt a szívem, drága Jézus, Hódolattal átadom...
Téged nézlek, míg csak élek, Hűen járok utadon.
Boldog hittel vallom Jézust: Ő az Út és ő a Fény.
Míg csak szóra nyílhat ajkam, dalt csak róla zengek én.
Tőled engem, drága Jézus, El nem téphet senki már.
Légy a lelkem biztos vára, Mindörökké Úr, Király
Énekszóval áldom Jézust; Értem földre szállt le Ő!
Minden vétkem átkát hordta, Szenvedett a Megmentő:
Itt a szívem, drága Jézus, Hódolattal átadom...
Téged nézlek, míg csak élek, Hűen járok utadon.
Boldog hittel vallom Jézust: Ő az Út és ő a Fény.
Míg csak szóra nyílhat ajkam, dalt csak róla zengek én.
Tőled engem, drága Jézus, El nem téphet senki már.
Légy a lelkem biztos vára, Mindörökké Úr, Király
Bűntudat tanulmányunk:
1Mózes 3:8-13; Zsoltár 32; Máté 26:75; „Ekkor Péter
visszaemlékezett Jézus szavaira, aki ezt mondta neki: Mielőtt a kakas
megszólalna, háromszor megtagadsz engem. Majd kiment, és keserves sírásra
fakadt.”
Róma 8:1;” Nincs tehát már semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztus Jézusban vannak,” 1Timóteus 4:1-2; „A Lélek pedig világosan mondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert hitető lelkekre és ördögök tanításaira figyelnek
1János 1:9,-„ Ha megvalljuk bűneinket, ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket, és
megtisztítson minket minden hamisságtól.”Róma 8:1;” Nincs tehát már semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztus Jézusban vannak,” 1Timóteus 4:1-2; „A Lélek pedig világosan mondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert hitető lelkekre és ördögök tanításaira figyelnek
„Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?! Hiszen tenálad van a bocsánat, hogy féljenek téged" (Zsolt 130:3-4)!
A bűntudat az egyik legfájdalmasabb és legbénítóbb érzés. Szégyent, félelmet, szomorúságot, haragot, csüggedést, sőt még fizikai betegséget is kiválthat. Kellemetlen, Isten azonban fel tudja használni arra, hogy a bűnösöket bűnbánatra, a kereszthez vezesse általa, ahol megkaphatják a vágyott bűnbocsánatot. Időnként azonban előfordul az is, hogy embereket olyasmi miatt gyötör bűntudat, amiért nem felelősek. Így érezhetnek például balesetek túlélői vagy elvált szülők gyermekei.
A jogos bűntudat viszont úgy hat, mint a jó lelkiismeret. Olyan kellemetlen, hogy az ember nem nyughat, amíg nem tesz valamit ellene. Az egyéni döntéstől függően kétféle kimenet lehetséges: az ember vagy teljesen összeroppan a bűntudattól, mint Júdás, vagy jótékony hatását fogja érezni, mint Péter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése