2016. augusztus 26., péntek



Csere-bere .

„Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.”  2Kor 8,9

- Csak tessék, csak tessék! Vegye, vigye! – hangzott mindenfelől a piacon, ahol álmomban sétáltam. Az eladók széles mosollyal fordultak oda, hol némi érdeklődést véltek felfedezni portékáik iránt. Az emberek legtöbbje kerülte a pillantásukat, mert az árujuk valódi értéke érdekelte őket, és nem a kirakat beszéd. Volt, akinek elég volt egy pillanat, mások hosszasan vizsgálódtak. Eleinte mindenki igyekezett mindent megnézni, mindent kikutatni egészen addig, míg meg nem szólalt a csengő, majd egy hang közölte:
- Még 6 óra a zárásig.
Ekkor többen, aggodalommal az arcukon, sietni kezdtek, mert úgy vélték, már nem járhatják be az egész teret a kijelölt időig és lemaradnak a legnagyobb üzletről. Érdekelni kezdett engem, hogy mit lehet itt vásárolni, így hát megkérdeztem az egyik kapuőrtől.
- Életet, mi mást – válaszolta, és közben úgy bámult rám, mintha a holdról jöttem volna.
- Milyen életet? – kérdeztem tovább.
- Hát, amilyet magának szeretne – és láttam a megrökönyödést a szemében.
No, meg amilyen jut.
- Ezt meg hogy érti? – kérdeztem tovább.
- Nézze, mindenki jobb életet szeretne magának, és rohan, hogy hátha megtalálja.                     De ezen a piacon csak egyszer lehet vásárolni, azt is csak addig, amíg be nem zár.
Az üzlet, ha megköttetett végleges és nem lehet visszacsinálni, ezért az emberek szeretnék jól meggondolni, mielőtt döntenek.
- Értem. És mivel fizetnek azért, amit leginkább szeretnének?
- Hát, természetesen a sajátjukkal. Életért élet jár cserébe.
- Ó, egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben – bámészkodtam tovább.
És mondja, ha nem zavarom, köttetnek itt sikeres üzletek?
- Tudja, nagyon régóta itt vagyok és sok mindent láttam már – fordult hozzám csodálkozva, amit eleinte nem értettem. Majd folytatta:
- Először mindenki azt gondolta, hogy sikeres volt a csere. Aztán később mindannyian rájönnek a csalásra. Mert itt mindenki csal, mert mindenkinek van takargatni valója, de azt senki sem teszi ki a kirakatba. Igyekeznek eltitkolni, másnak beállítani magukat, mint amik.
- Mondjon egy példát, hogy értsem! – kértem.
- Például aki akaratos, úgy állítja be magát, mint aki eltökélt. Aki okoskodó, bölcsnek mondja magát. A szegény lelki értékeit hangsúlyozza, de takargatja benső irigységét a nála jobbsorsúak iránt. A gazdag meg jótékonykodásával leplezi hivalkodását és még sorolhatnám.
- Így valóban nehéz. De nem lehet válogatni? Tudja, hogy ebből csak ezt kérem, abból meg csak azt?
- Ha így lenne, nagyon sokan pórul járnának, mert végül mi maradna nekik. Nem, itt mindenki teljes csomagban kapja meg, amit akar, annak jó és rossz oldalával együtt.
A siker mellé sokszor magányosság jár. A törekvők barátaikat veszítik.
Ami kívülről szép életnek látszik, az sok esetben belülről romlott. De mondja, maga miért nem siet? Nem akar jó üzletet kötni?
- Ó, nem. Én csak nézelődöm – fészkelődtem egy kicsit, megértve előbbi csodálkozását. – Mi van, ha én nem akarok életet cserélni?
- Azt nem lehet.
Döbbenten hallgattam:
- Miért?
- Aki belépett a piac területére, annak cserélnie kell. Ez a törvény.
- De itt szinte lehetetlen jó üzletet kötni! – csattantam fel ijedten haragomban. Mondja! – fogtam kérlelőre a dolgot – Nem tudna valami jót ajánlani? Legalább egy becsületes eladót mondjon nekem, kérem!
- Hát - vakarta a fejét –, na jó, legyen. Ajánlhatok magának valakit, de úgysem fog hinni nekem.
- Miért? – kérdeztem döbbenten.
- Mert ő kínálja itt a legjobb életet mindenki számára, de nem kér cserébe semmit.
Ad boldogságot, örömöt, barátokat, reményt. Igaz, nem ad nagy gazdagságot, hatalmat,
 de ad teljes életet.
- Ez nagyszerű, és mondja, valóban ingyen kínálja mindezt? – kérdeztem gyanakodva.
- Igen. Azt mondja, ő megfizette már az árát.
- Engem érdekel – mondtam lelkesen. – Mondja, kit keressek! Hogy hívják ezt a kereskedőt? - Jézus. Csak így: Jézus.

-------------------------------

Tiszta lappal


„Hiszen nem kívánom a halandó halálát - így szól az én Uram, az Úr -, térjetek hát meg és éljetek!” Ezékiel könyve 18:32

Pedig te azt remélted, hogy ez az év jobb lesz, mint az előző. Könnyebb, de legalábbis több örömmel teli, mint amit tavaly magad mögött hagytál. És ismét csalódtál, mert a kocka nem úgy fordult, és most már alig mersz remélni. 

Istennel hadilábon, éppen fegyverszünetben. Egy sortűznyi kérdéstől kifáradva keresed a kapaszkodót. És keresed mégis Őt, aki átsegítene a két év közt tátongó szakadékon, a lezáratlan fejezeteken, a megválaszolatlan élet-kérdéseken, és erőt adna, hogy számot vess a mögötted álló idővel. 
Nem tudom, milyen lesz a jövőre, barátom. Nem tudom, jobb-e vagy rosszabb, csak azt, hogy Isten veled lesz. Ő nem akar rosszat neked. Nem azért szurkol, hogy a végén elbukj, hanem igyekszik mindent úgy alakítani, hogy te élhess örökké. Arra vár, hogy végre igazán megtérj Hozzá. Hogy elengedd a téves elképzeléseket, és hagyd, hogy Önmaga lehessen a te életedben. Hagyd, hogy megmutassa igazi lényét, valóját, és életet adhasson megfáradt lelkednek. –„ Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.”—Ján-10:10/b
Emeled fel a fejed, és nézz reménnyel telve előre! Hidd: akármi is jön a kérdőjelen túl, Vele akkor is boldogabb lesz az új éved!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése