755

Vezess, Jézusunk, S Véled indulunk! Küzdelemre hív az élet, Had kövessünk benne Téged; Fogjad a kezünk, Míg megérkezünk!

2. Adj erős szívet, Hogy legyünk hívek! És ha terhet kell viselnünk, Panaszt mégsem ejt a nyelvünk; Rögös bár utunk, Hozzád Így jutunk!

3. Sebzett szívünk majd Mikor felsóhajt, Vagy ha másért bánat éget: Adj türelmet, békességet,  Reménnyel teli Rád tekinteni!

4. Kísérd lépteink Éltünk végéig! És ha roskadozva járunk, Benned támaszt hadd találjunk, Míg elfogy az út, S mennybe nyitsz kaput!

756

Vezess minket, ó, nagy Isten, Földi vándorutunkon!  Gyengék vagyunk, Te hatalmas, Hordozz erős karodon! Nagy Megmentő, nagy Megmentő, Légy Te pajzsunk, fegyverünk!

2. Nyisd meg az üdv kőszikláját, Élet-vizet adj nékünk! Oltalmazz tűzoszlopoddal, Ha zord pusztán átmegyünk! Égi manna, égi manna, Tápláld bágyadt népedet!

3. Ha a Jordán partján állunk, Készíts utat a folyón, Hogy mehessen Kánaánba Fáradt néped át azon! Hálaének, hálaének Száll majd hozzád akkoron.

367

Jézus, lelkem Megváltója, Végy kebledre engemet, Mert a vizek jönnek zúgva, S közeleg a fergeteg.

2. Rejts el engem a veszélyben, Míg bevégzem éltemet, Vezess biztos révbe engem, S vedd magadhoz lelkemet!

3. Nincsen máshol menedékem, Reménységem csak Te vagy, Adj vigaszt s új erőt nékem, És magamra, Ó, ne hagyj!

4. Te vagy az élet forrása, Aki oltja szomjamat. Légy a szívem kútforrása, Melyből öröklét fakad!

5. Jézus, mily jó Benned bízni, Véled lenni öröm, Boldogság fönt téged nézni, S ott maradni örökkön!

370

Jézus, nagyon szeretlek, Vidám szívvel követlek. Lássam mindig fényedet, hogy el ne tévedjek! Kar: Híven követlek, híven követlek,  Híven követlek, Te vezess engemet!

2. Gyenge vagyok, védtelen És a jóra képtelen,  De Te erős vagy és jó, Ez oly boldogító! Kar.

3. Sokan törnek ellenem, Jézus Te légy védelmem,  Fogd a kezem kezedbe És vezess a mennybe! Kar.

727

Uram, ó, add, ha vándorutam Majd véget ér itt e borúban,  Elérjek Hozzád, S Te fényes orcád Hadd lássam én!

2. Ó, lásd, Uram, a szívem, lelkem Feléd sóhajt nagy vággyal telten, S a gyötrelemtől Fájón kiperdül A könnyem is!

3. El nem bocsátlak, én Istenem! Semmi más vágyam nincsen nekem: Csak áldj meg engem, Csak elepednem Ne hagyj, Uram!

4. Minden elhágy e földön engem, Te vagy csupán az üdvösségem. Sebem Te látod, Könnyem szivárog, S Te számolod.

5. Utamon gyámolíts erőddel, Számtalan bűnöm mind töröld el! Ó, végy föl engem, Emeld a lelkem Az ég felé!

6. Ott álljak üdvbe öltözötten, S kiket szerettem, mind köröttem! Uram, Tehozzád, Hol fénylik orcád, Vágyódom én!

378

Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet, Hallgassad meg, hű Megváltóm Gyermekedet!

2. Bűnöm láncát oldja fel Kegyelmed s a hit; Törjed össze balga szívem Bálványait!

3. Szabadságot adj nekem És tiszta szívet, Vonj magadhoz, Jézusom, hogy Járjak Veled!

4. Vezess engem utadon: Magad légy az út, Melyen lelkem a halálból Életre jut!

5. Jézus, nyájas és szelíd, Láss meg engemet: El ne engedd, hű Megváltóm, Már kezemet!

-----------------------------

Túrmezei Erzsébet
A BIRODALMAM
Lélek, én lelkem, hogyha ismernélek!
Ha bejárhatnám a határidat!
- Neki indulok s olyan szövevényes...
a folyamain nincsenek hidak. -
Ha ismernélek, s tudnám, mihez kezdjek!
Mélységeidből titkok integetnek.

Lélek, én lelkem, mért vagy nyughatatlan?
Megfélemlítőn zúgsz, morajlasz folyvást.
S én idegenül önbirodalmamban,
remegve tartom kezemben a kormányt.
Koldus királyod, mit tegyek veled?
Merre keressek segítő kezet?

Lélek, én lelkem, hol van az a Mester,
Ki téged ismer, minden titkodat?
Aki zúgó folyamaidon által
hidat fénylő szivárványból vonat...
Ó, jöjjön, akár zúgó harsonával,
akár simogatóan, csendesen:
én koronámat lábához teszem.

A HARMADIK

Valamit kérnek tőled
Megtenni nem kötelesség
Mást mond a jog, mást súg az ész
Valami mégis azt kívánja:
Nézd, tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Messzire mentél, fáradt vagy, léptél százat
Valakiért még egyet kellene.
De tested, véred lázad
Majd máskor, nyugtat az ész, s a jog józanságra int
De egy szelídebb hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Valakin segíthetnél. Joga nincs hozzá, nem érdemli meg
Tán összetörte a szíved
Az ész is azt súgja, minek?
S a szelíd hang újra halkan kérlel:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet!

Ó, ha a harmadik egyszer első lehetne
és diktálhatna, vonhatna, vihetne,
Lehet elégnél hamar, esztelenség volna
De a szíved békességről dalolna,
S míg elveszítenéd, bizony megtalálnád életed!
Bízd rá magad arra a harmadikra, mert az a szeretet!

Ahol ránk Jézus vár

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások és szenvedések,
hol csend, csend, csend...
Kívül?
Vagy bent:
Valami mindig vár.

S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben, és feladatokban,
ott szenvedésben és kisértésben,
hogy felemeljen, őrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tűzön és akadályon,
új erőt adjon új kegyelemben.

Mindenütt mindig vár,
de százszorosan vár ránk - a csendben!
-----------------------------